Lassú evickélés a gödörből
www.median.hu 
2017. március 30. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. augusztus 28.

Lassú evickélés a gödörből

A lakosság gazdasági közhangulata augusztusban

Augusztusra megtorpant a gazdasági közhangulat május óta érzékelhető javulása – az elmúlt fél évet így is a gazdasági helyzetre és a kilátásokra vonatkozó pesszimizmus fokozatos enyhülése jellemezte.

 
Az utóbbi hónapokban mért bizalomnövekedés augusztusban nem folytatódott, de az elmúlt fél évet tekintve mégis egyértelműen látszik a lakosság gazdasági közhangulatának fokozatos javulása. Persze arról nincs szó, hogy a lakosság optimista lenne: a gazdasági helyzetmegítélés mérőszámai messze elmaradnak a 2006 előtt mért legalacsonyabbaktól, és a februárban megkezdődött javulás is egyelőre csak arra volt elég, hogy a mutatók elérjék az előző év utolsó hónapjában mért szintet. Azért biztató jel, hogy a lakosság a jövő tekintetében, ha kicsivel is, de kevésbé borúlátó, és inkább az elmúlt évben történt változásokkal elégedetlen: a megkérdezettek héttizede szerint az ország gazdasági helyzete romlott az elmúlt évben, de a következő 12 hónap során már „csak” 59 százalék számít romlásra (1. ábra).
 
A gazdasági helyzet megítélésében az egyes társadalmi-demográfiai csoportok között esetenként jelentős különbségek vannak, ezen a téren továbbra is a pártpreferencia, a foglalkozás és az egy főre jutó jövedelem a leginkább meghatározó. Ha a foglalkozás szerint vizsgáljuk, a vállalkozók, illetve az értelmiségiek, szellemi munkát végzők gazdasági helyzetértékelése mondható a legjobbnak – igaz, hogy ezeknek a csoportoknak a hangulata jelentősen romlott június folyamán, ám a bizalmuk megingása csak átmenetinek bizonyult. Jövedelmi helyzetükkel összhangban a szakképzetlen fizikai dolgozók és az inaktív csoportok bíznak a legkevésbé a gazdaság teljesítményében és kilátásaiban (2.1. ábra).
 
Eközben lassan közelít egymáshoz a kormánypárti és ellenzéki szimpatizánsok gazdasági helyzetértékelése – ami természetesen nem jelenti azt, hogy az utóbbiak ne lennének továbbra is rendkívül pesszimisták. Az ellenzéki és kormánypárti szavazók továbbra is különösen az ország helyzetét és kilátásait ítélik meg eltérően, ám az elmúlt néhány hónapban bekövetkezett javulás főleg a Fidesz-szavazók hangulatváltozásának tulajdonítható (2.2. ábra).
 
A gazdasági helyzetmegítélésre vonatkozó négy kérdés válaszait elemezve a lakosságot három csoportba sorolhatjuk. Ez alapján elmondható, hogy minden harmadik válaszadó negatívan látja az elmúlt 12 hónap folyamatait, de a jövőre nézve inkább változatlanságot, kis javulást vár. A megkérdezettek 12 százaléka az ország gazdasági helyzetét illetően nem nevezhető pesszimistának, ám saját háztartásának anyagi kilátásait tekintve mégis inkább borúlátó. A lakosság több mint fele viszont kifejezetten kritikusnak tekinthető, mind a múltat, mind a jövő évet tekintve. Az ellenzéki szavazók kétharmada ez utóbbi csoportba került, míg a kormánypártok szavazóinak csaknem ugyanekkora hányada optimistán tekint a jövőbe (3. ábra).
 
Május óta a lassan javuló gazdasági helyzetmegítélés fokozatosan javította a lakosság inflációra és munkanélküliségre vonatkozó becsléseit is. Bár a felmérést megelőzően az élelmiszerárak növekedéséről szóltak a hírek, az előző hónaphoz képest csak kis mértékben nőtt a következő évre valószínűsített drágulás mértéke. Júliusról augusztusra a következő évre becsült munkanélküliségi arány is nőtt valamelyest, ám az elmúlt 12 hónap értékelése mind az infláció, mind a munkanélküliség tekintetében is tovább javult (4. ábra).
 
A gazdasági közhangulat lassacskán rányomja a bélyegét a lakosság költekezési szándékaira is: bár a megszorító intézkedések tavalyi bejelentését követően a sokk csak átmenetinek bizonyult, a karácsonyi vásárlási láz óta fokozatosan csökken azon háztartások aránya, amelyekben a közeljövőben tartós fogyasztási cikk vásárlását tervezik (5. ábra).
 
A kisebb hullámzásoktól eltekintve a hitelfelvételt tervezők száma már néhány éve lassan csökkenő tendenciát mutat. A hitelfelvételi szándék ugyanakkor összefüggést mutat a háztartások anyagi kilátásaival is: érthető módon azon kisebbség körében a legmagasabb, amelynek tagjai a saját háztartásuk helyzetében a következő 12 hónapban javulást várnak – ezen háztartások közül csaknem minden hatodikban tervezik azt, hogy a következő évben hitelt vesznek fel. Eközben június óta 16-18 százalék között mozog azok aránya, akik a kérdezést megelőző hónapban a jövedelmükből félre tudtak tenni valamennyit, átlagosan a jövedelmük 13-15 százalékát (6. ábra).
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2007. augusztus 3-a és 7-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák