Medián webAUDIT: a látogatottság növekedése folytatódik
www.median.hu 
2017. július 20. 
A MEDIÁN
Hírek, újdonságok
Politika
Gazdaság
Média
Társadalom
2007. január 16.

Internethasználat Magyarországon

A 14-70 éves népesség egyharmadának van valahol internet-hozzáférése: 62 százalékuknak egy, 35 százalékuknak kettő, 3 százalékuknak három helyen. A legtöbb internet-hozzáférés a válaszadók lakásában van.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2010. január 27.

Medián webAUDIT: a látogatottság növekedése folytatódik

A hazai weblátogatottság növekedése egyesek szerint az elvárhatónál lassabb ütemű, míg mások szerint egyértelműen bíztató és megnyugtató tempóban halad. A Medián webAUDIT látogatottsági statisztikái alapján készült összeállítás inkább az utóbbi véleményt támasztja alá.

A leggyakrabban használt látogatottsági mutató a hazai internetezők napi száma, amely 2007 januárjában átlépte a 2 milliót, majd évenként stabilan félmilliót növekedve, idén meghaladta a 3,5 milliót, a webAUDIT 2010. január 11-én 3,53 millió egyedileg megkülönböztethető belföldi látogatót mért a hazai weboldalakon. A napi látogatószám és a hazai internetpenetráció növekedési üteme azonban eltérhet egymástól, ugyanis a napi látogatottságot a penetráció mértéke mellett a netezés gyakorisága is befolyásolja. Az elmúlt három évben az átlagos napi és havi látogatószámok aránya 57 százalékról 62-re emelkedett, és ez egyértelműen igazolja, hogy a gyakran, különösen a naponta internetezők aránya egyre magasabb, az átlag hazai netező egyre gyakrabban és egyre több időre keresi fel a világhálót.
 
A hazai internetezők számának növekedési görbéjét prognosztizáló tanulmányok egy része azt állítja, hogy a jelenlegi, mintegy 50 százalékos internetpenetráció felett a növekedés üteme rohamosan lassulni fog, ugyanis a lakosság legalább harmada gazdasági vagy kulturális okokból belátható időn belül nem fog csatlakozni az online táborhoz. A napi látogatószám évenkénti félmilliós növekedése azonban azt mutatja, hogy a nem vagy csak ritkán netezők száma gyorsuló ütemben csökken, az internet egyre szélesebb tömegek napirendjébe épül be, és egyre kevesebben gondolják úgy, hogy ebből ki akarnának maradni. A folyamatok alapján az valószínűsíthető, hogy az elvi maximumnak megjelölt kétharmados penetráció már akár három év alatt túlszárnyalható.
 
A lassulást előrejelzők szerint elsősorban a községekben élők, illetve a 40 év felettiek körében várható huzamosabb ellenállás az internettel szemben, márpedig a további növekedés tartalékai éppen ezek a csoportok lehetnének. Tény, hogy a legnagyobb városokban évek óta jócskán átlagon felüli a penetráció, jelentősen lecsökkent a potenciális új belépők száma. Hasonlóképpen a 16-30 évesek körében is olyan magas az internethasználók aránya, hogy a növekedésnek csak minimális tartalékai maradtak. A kérdés tehát az, hogy valóban olyan reménytelen-e a helyzet a községekben, illetve az idősebbek körében. Az utolsó két év adatainak területi megoszlását vizsgálva azt látjuk, hogy a fővárosban, valamint a megyei jogú városokban az országos penetráció növekedéséhez képest 30 százalékkal lassabb a bővülés. Mind Budapest kerületeiben, mind a 25 legnagyobb hazai városban kivétel nélkül átlagon aluli a penetráció növekedése, míg a többi hazai városban az internetezők táborának bővülése jellemzően átlagos. A növekedés motorja, egyben a legdinamikusabb bővülés a községekben található, ahol az elmúlt két évben az átlagos növekedés két és félszerese volt mérhető. Ez egyértelműen jó hír, hiszen épp a legnagyobb tehetetlenségűnek tartott, ugyanakkor a legnagyobb potenciális tartalékot jelentő csoport nyit egyre határozottabban a világháló felé. Hasonlóan bíztató folyamatokat tapasztalunk a látogatók bővülésének nem és kor szerinti vizsgálatánál is, ahol a legnagyobb tartalékot az idősebbek jelentik. Az 1. ábra a 31-59 éves netezők számának két év alatti változását mutatja életkor szerinti bontásban. A két görbe eltolódásából rögtön látszik, hogy az egyes korcsoportokban a növekedés részben abból adódik, hogy két év alatt mindenki két évvel idősebb lett, az internettel közelebbi viszonyban lévő fiatalabbak is, így az öregedésnek köszönhetően egyes életkorokban akár 50-60 százalékos növekedés is kimutatható. Amennyiben azt szeretnénk látni, hogy idősebb életkorban milyen mértékű az új belépők száma, akkor a kétévnyi eltolódás figyelembevételével kell számolnunk a növekedést, amit a 2. ábra mutat. Nem csak az látható, hogy a 40 felettieknél a legerősebb a növekedés, hanem az is, hogy az utóbbi két évben döntően az internetező nők száma ugrott meg, ami kifejezetten üdvözlendő fejlemény. A 60 felettiek körében a legnagyobb arányú a növekedés, ennek ellenére a 70 felettiek továbbra is nagyon kis számban használják a világhálót, különösen igaz ez az idős nőkre.
 
A mért folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy az idősebbek mind nagyobb számban válnak az online közösség aktív tagjává, a nődominancia tovább erősödik, a községek felzárkózása felgyorsul, így a hazai internetpenetráció növekedésének megtorpanásával egyelőre nem kell számolni.




Ábra