Csatlós vagy csatlakozó?
www.median.hu 
2017. szeptember 25. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2013. július 27.

Csatlós vagy csatlakozó?

Csökkent az Unió híveinek száma, ám egy népszavazáson a magyarok többsége a bentmaradásra voksolna - derül ki a HVG számára készült júliusi Medián-felmérésből.

A Tavares-jelentés strassbourgi elfogadása és az azt követő – már-már Magyarország EU-tagságának megkérdőjelezéséig is elmenő – hazai és nemzetközi polémia nem rendítette meg a magyar közvélemény alapvetően pozitív viszonyát az Európai Unióhoz, bár kisebb repedések megfigyelhetők. Az Európai Bizottság iránti bizalom például, amely több éves távlatban mindig 50 pont fölött volt, és ezzel stabilan felülmúlta a magyar politikai intézményekbe vetett bizalom átlagos (45-50 közötti) pontszámát, most július elején csak 45 pontot ért el. Magyarország EU-tagságát viszont továbbra is kétharmad körüli többség „teljesen” vagy „inkább” támogatja: arányuk júliusban 65 százalék, miközben az átlag az első negyedévben 67 százalék, a másodikban 64 százalék volt. Amikor a Medián kérdezőbiztosai arról érdeklődtek, hogy a válaszadók véleménye szerint elsősorban kikkel szemben kell megvédenünk az ország érdekeit, akkor a nemzetközi pénzügyi körök, a hitelminősítők, és az IMF mögött jóval lemaradva mondták az EU-t, de azért az utóbbiak aránya május és július között 30-ról 33 százalékra nőtt.
 
Az Orbán-kormány által vívott szabadságharcot ugyanakkor változatlanul csak minden negyedik megkérdezett látja indokoltnak. Ám, ha a többség általában nem kívánja is a kardcsörtetést, konkrét konfliktushelyzetben az emberek nagy részében felébred a harci kedv. Legalábbis így volt ez július első hétvégéjén, amikor 61 százalék állította, hallott arról, hogy az előző szerdán az Európai Parlament elfogadta az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, úgynevezett Tavares-jelentést. Hogy egyértelmű legyen, miről van szó, a a felmérés következő kérdését a kutatók kicsit hosszabban fogalmazták meg: „A jelentés többek között felszólítja a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy maradéktalanul állítsák vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított, illetve állítsák vissza az Alkotmánybíróság kivétel nélkül valamennyi jogszabály felülvizsgálatához való jogát”. A részletes magyarázat után felkínált két válaszlehetőség közül a relatív többség  azzal értett egyet, hogy „az Európai Parlamentnek nincs joga ilyen mértékben beavatkozni Magyarország belügyeibe (48 százalék), de azok sem voltak kevesen, akik szerint „az Európai Parlament teljes joggal bírálja a magyar kormányt, amiért visszaél a kétharmados törvénykezéssel” (39 százalék). Kevéssé lehet meglepő, hogy a leginkább egységesen a Fidesz-szavazók állnak ki az első válaszban megfogalmazott szuverenitás-elv mellett (85 százalék szemben a kormányzatot bíráló 9 százalékkal). Az átlagnál többen kérdőjelezik meg az Európai Parlament illetékességét a Jobbik szavazói közül is (63 százalék), míg a többi ellenzéki párt hívei körében a kormánykritikus álláspont kapott többséget (72 százalék). A választani nem tudó vagy nem akaró szavazópolgárok az utóbbiakhoz állnak közelebb: bár közülük az átlagnál többen tértek ki a válaszadás elől, de 43:34 arányban azok kerekedtek felül, akik szerint jogos a magyar kormányt érő európai kritika.
 
A konfliktus végiggondolása sem vette el a többség kedvét az EU-tagságtól. Egy feltételezett népszavazás a Medián becslése szerint érvényes és eredményes is lenne, és ma is többséget kapna a bennmaradás, de kétségtelen, hogy a felmérésben igennel szavazó 59 százalék jócskán elmarad a 2004-es népszavazáson a csatlakozás mellett leadott 84 százaléknyi vokstól.




Ábrák