Kilencigenes népszavazás?
www.median.hu 
2017. november 25. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. szeptember 06.

Kilencigenes népszavazás?

Jókora kavarodás lehetne abból, ha a Fidesz és Kálmán László kérdéseiről is népszavazást tartanának. A Népszabadság megbízásából készült Medián-felmérés szerint ugyanis jelenleg mind a kilenc kérdésben az igennel szavazók vannak többségben.

 
A Fidesz tavaly ősz óta „talponmaradt” kérdéseire továbbra is igennel szavazna a többség, sőt a felsőoktatási tandíj, a kórház-privatizáció és a családi gazdaságok ügyében tavaly november óta jelentős mértékben (6, 5 illetve 4 százalékkal) nőtt is az egyetértők aránya. A legtöbben viszont az ellenzéki párt által később javasolt kérdéssel, a kórházi napidíj eltörlésével értenek egyet (1. ábra).
 
A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a Kálmán László által kezdeményezett, a Fidesz javaslataival szembemenő kérdésekre is igennel szavazna a lakosság legalább fele, referendumon részt venni szándékozóknak pedig a nagy többsége. Sőt akik igennel szavaznának a kórházak magánosítása elleni fideszes kérdésre, azok még az átlagnál is nagyobb mértékben (62 százalék) értenek egyet azzal, a politikai következményeiben homlokegyenest ellentétes javaslattal, hogy az önkormányzatok szabadon dönthessenek egészségügyi feladataik ellátásáról. És még inkább ez a helyzet a földvásárlás ügyében, amelyben összességében a lakosság 54 százaléka támogatta egyszerre a két, politikai hatásaiban 180 fokkal eltérő álláspontot. A gyógyszerforgalmazás ügyében viszont már többen tudtak eligazodni a politikai és nyelvi útvesztőkben (2. ábra).
 
A népszavazási kérdésekre adott válaszok számtalan kombinációban kapcsolódtak egymáshoz. Túl azon, hogy az emberek 14 százaléka az összes kérdés elől kitért (mondván, úgysem menne el szavazni), a legfontosabb rendező elv az „igentmondás” volt: a kérdezettek 16 százaléka az összes kérdésre igennel szavazna, 32 százalékuk pedig csak a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást érintő kérdések egyikére mondott nemet. Ezek az arányok főleg ahhoz képest tűnnek nagynak, hogy csak a kérdezettek 4 százaléka volt pártpolitikai értelemben maximálisan következetes: 3 százalékuk „szavazott” igennel a Fidesz, és nemmel vagy távolmaradással Kálmán László valamennyi kérdésére és további 1 százalék adott teljes mértékben a kormány álláspontjának megfelelő válaszokat.
 
Persze azt ma még nem tudni, pontosan milyen kérdésekről is kell majd véleményt mondania a népnek. Ha netalán mind a kilencről, akkor a pártok kampányolása révén bizonyára csökkenni fog az egymásnak ellentmondó szavazatok aránya – a politika iránt érdeklődők között egyébként már most is jóval kevesebben adtak ellentmondásos válaszokat. De az eredményességhez a kampánynak mindenekelőtt mozgósítania kell, hiszen korábbi referendumok tapasztalata szerint a népszavazáson a részvétel a fontos. 2004 novemberében, egy hónappal a kettős állampolgárságról és a kórháztörvényről szóló népszavazás előtt 42 százalék mondta biztosra a részvételét, most 44 százalék nyilatkozott így, pontosan annyian, mint tavaly novemberben. Tavaly év vége óta viszont nőtt azok aránya, akik fontosnak tartják, hogy legyen népszavazás ezekről a kérdésekről (3. ábra). Kálmán László kérdései nem vették el a Fidesz-szavazók lelkesedését: 85 százalékuk tartja fontosnak a kilenckérdéses referendumot.
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2007. augusztus 3-a és 7-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábra