Az utolsó felmérés a népszavazás előtt
www.median.hu 
2017. május 29. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 

Egyetemes visszaesés

A Fidesz-KDNP  támogatottsága a teljes szavazókorú népességben a januári 37 százalékról április végére 31 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy az elmúlt negyedévben közel félmillió szavazó távolodott el a kormánypárttól (ábra). 


A helyzet változatlan

Begyűjtőpárt

Jobb félni?



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. március 09.

Az utolsó felmérés a népszavazás előtt

A sokak várakozásánál magasabb népszavazási részvétel valószínűleg a Fidesz-kampány véghajrájának tulajdonítható, az utolsó napokban ugyanis drámai mértékben megugrott a „biztosan” résztvevők és igennel szavazók aránya – derül ki a voksolás előtti három napban készített Medián-felmérésből.

 
 
Az este fél hatkor közölt részvételi adatok alapján úgy becsülhető, hogy a választópolgárok legalább a fele adja le a szavazatát a március 9-ei népszavazáson (1. ábra). Ez az arány néhány százalékkal magasabb azokénál, akik a kampánycsend előtt utoljára közölt Medián-felmérésben biztosra mondták a részvételüket (lásd: Egy héttel a népszavazás előtt). Az elemzéseinkben azonban minden esetben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a korábbi tapasztalatok alapján a részvétel valószínűleg kisebb lesz a felmérések „biztos” szavazóinak arányánál, mert a kérdezőbiztosok előtt olyanok is „aktívnak mutatkoznak”, akik végül nem mennek el szavazni.
 
Mégsem arról van szó, hogy ezúttal az állampolgárok nagyobb arányban szavaztak, mint ahányan azt előtte mondták, a kampány véghajrájában ugyanis drámai mértékben megugrott a részvételüket biztosra mondók és ezen belül is az igennel szavazók aránya – bár a jelek szerint ebben a magasabb arányban is volt némi felülmondás. A március 3-án zárult kutatás 47 százalékához képest a voksolás előtti csütörtökön, pénteken és szombaton készített felmérésben 56 százalékra ugrott a „biztos” szavazók aránya és 39-40 százalékról 46-47 százalékra nőtt azoké, akik az mondták, hogy ott lesznek és igennel szavaznak. Bár a „biztosan nemmel” szavazók aránya is emelkedett, ez a változás nem volt nagyobb annál, mint ami már az elmúlt hetekben, hónapokban szinte minden alkalommal kimutatható volt. A „biztosan igennel” szavazók arányában azonban néhány nap alatt nagyobb változás történt, mint január eleje óta bármikor (3.1-3.2-3.3 ábra).
 
A részvételre vonatkozó klasszikus kérdésnél – amelynél 'biztosan elmegy', 'valószínűleg elmegy', 'valószínűleg nem megy el' és 'biztosan nem megy el' válaszlehetőségeket olvas fel a kérdezőbiztos – pontosabban jelezte elő a részvételt az a másik kérdés, amelynél a válaszadóknak olyan tíz fokú skálán kellett kifejezniük a részvételi hajlandóságukat, amelyen a 10-es érték jelentette az egészen biztos részvételt, az 1-es pedig, hogy az egészen biztos távolmaradást. Ez a kérdés a jelek szerint árnyaltabban volt képes megragadni a szavazók motiváltságát: a skála 10-es értékét csaknem pontosan annyian választották (49 százalék), mint ahányan végül csakugyan részt vettek a voksoláson. Ha ennek a leginkább elkötelezett rétegnek a voksait vesszük számba, akkor (a szavazásra jogosult népésség egészére vetítve) a kórházi napidíjat 41, a vizitdíjat 40, a tandíjat pedig 39 százalék törölné el. 
 
A népszavazás kimenetele mindent egybevetve nem lehet kérdéses: a Fidesz mindhárom kérdésére nagy valószínűség szerint jóval többen fognak igennel szavazni, mint az eredményességhez szükséges bő kétmillió. A magasabb részvételi arány ugyanakkor a korábban vártnál némileg kiegyensúlyozottabbá teheti az „igenek” és a „nemek” arányát. Feltételezésünk szerint nem lesz érdemi különbség a díjak megtartását és az eltörlésüket támogatók részvétele között: úgy becsüljük, hogy a napidíj esetében 82, a vizitdíj esetében 80, a felsősoktatási tandíj esetében 78 százalék lesz az igen szavazók aránya (4. ábra).
 
 
A felmérést 2008. március 6-a és 8-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák