Mi kell a kétharmadhoz?
www.median.hu 
2017. március 29. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. március 06.

Mi kell a kétharmadhoz?

A közvélemény-kutatási adatok láttán sokan gondolhatnak vágyakozva vagy éppen kétségbeesve arra a lehetőségre, hogy a következő parlamenti választáson a Fidesz megszerezheti a parlamenti mandátumok kétharmadát. Ha ez így lesz, akkor egyedül is módosíthatja az Alkotmányt és a minősített többséget igénylő törvényeket – például a választási törvényt. E lehetőség pontos valószínűségét persze nehéz lenne megmondani, de a korábbi választási tapasztalatok alapján létrehozható olyan mandátumszimulációs modell, amely megmondja, mi kell ahhoz, hogy egy párt megszerezhesse a képviselői helyek kétharmadát. Egy ilyen modell persze kissé leegyszerűsíti a valóságot: például abból indul ki, hogy az egyes választókerületek eredményei a korábbi választásokhoz hasonló módon térnek el az országos átlagtól, hogy a második fordulóban csak a két nagy párt jelöltje indul, és hogy a kis pártok szavazói előre megjósolható módon támogatják ezeket a jelölteket. És bár a valóság egy kicsit mindig más, ez a modell a korábbi választások során a pártok országos támogatottságának ismeretében meglehetősen pontosan jelezte előre a mandátumarányokat.
 
A jelenlegi rendszerben Fidesznek legalább 20 százalékpontot kellene rávernie az MSZP-re ahhoz, hogy egyedül is meglegyen a kétharmados többsége (1. táblázat). Az elmúlt egy évben a Medián adatai szerint 30 százalékpont vagy annál is több volt a Fidesz-előny. 20 százalékpontosnál valamivel nagyobb győzelemre lenne szükség, ha az MDF és az SZDSZ a következő választáson is bejutna a parlamentbe, viszont kevesebb is elég lenne, ha a két nagy párton kívül csak a Jobbik lépné át a bejutási küszöböt. Ez utóbbi esetben a két jobboldali pártnak együtt már akkor is minősített többsége lenne, ha a Fidesz legalább 14 ponttal előzné meg az MSZP-t.
 
Ha a két nagy párt támogatottsága között 12 százalékpontnál kisebb a különbség, akkor a jelenlegi és a Medián-javaslat szerint módosított rendszer nagyon hasonló mandátumarányokat eredményez. Ennél nagyobb különbség esetén azonban már a vesztes tábor olyan sok, korábban biztosnak gondolt választókerülete dől be, hogy ezt a listás mandátumok már nem tudják kompenzálni. Így lehet az, hogy a javasolt módosítás eredményeképpen 3-4 százalékponttal kisebb győzelem is elegendő lehet a kétharmados többség megszerzéséhez. Rövid távon tehát egy ilyen változtatás inkább a Fidesz érdekeit szolgálná, hosszabb távon azonban nem lehet tudni, hogy kinek lenne jó. A választási reformokat persze nem szabad alárendelni az aktuálpolitikai érdekeknek, így bármilyen változásról legyen szó, azt csak a soron következő választás után érdemes bevezetni.
 
1. táblázat
Hány százalékponttal kell a Fidesznek megelőzni az MSZP-t ahhoz, hogy megszerezze a mandátumok kétharmadát?
a Fideszen és az MSZP-n kívül parlamentbe jutó pártok
a jelenlegi rendszerben
a javasolt reform után
Jobbik, MDF, SZDSZ
22
20
MDF, SZDSZ
23
23
MDF, Jobbik
22
19
SZDSZ, Jobbik
21
19
SZDSZ
21
18
MDF
20
17
Jobbik
19
16
egyik párt sem
20
16
 
Kapcsolódó cikkek: