A közlekedési sztrájk megosztja a budapestieket
www.median.hu 
2017. március 29. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Olimpia: csökkenő lelkesedés

Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2010. január 17.

A közlekedési sztrájk megosztja a budapestieket

A BKV-sofőrök munkabeszüntetése a fővárosiak négyötödét akadályozza napi teendőinek elvégzésében, a sztrájkot mégis sokan elfogadhatónak tartják, és a kialakult helyzet miatt a legtöbben a BKV vezetését, illetve a politikusokat hibáztatják.

 
 
A fővárosiak szemében egyértelműen a BKV-sztrájk volt az elmúlt hetek legfontosabb közéleti, politikai eseménye: a megkérdezettek 76 százaléka említette, több mint két és félszer annyian, mint a további vezető híreket (H1N1-járvány, BKV-s botrányok, benzinár emelkedése). Csaknem minden válaszadó tudta, hogy a sztrájk a buszközlekedést érinti, és a villamosokat is ötből négyen említették, míg a HÉV-ről és a metróról 19, illetve 12 százalék tudta úgy, hogy érintett a sztrájkban.
 
A megkérdezettek többsége – függetlenül attól, hogy ő maga szokta-e a tömegközlekedést használni – megfelelően tájékozottnak érzi magát: a megkérdezettek több mint négyötöde (81 százalék) úgy érzi, elég információt kap a sztrájkkal kapcsolatban. A legfontosabb információforrás a tévé és a rádió (ezeket csaknem mindenki említette), de sokan próbálnak tájékozódni újságokból és ismerősöktől is – az utóbbiaktól különösen azok, akik úgy érzik, nem kapnak elég információt. A BKV honlapján 15 százalék, a cég ügyfélszolgálatán pedig mindössze 1 százalék próbált érdeklődni (1. ábra).
 
A sztrájk a megkérdezettek négyötödét akadályozza napi teendőinek elvégzésében (közülük minden másodikat jelentős mértékben), emellett a döntő többség úgy gondolja, hogy a város életében is jelentős fennakadást okoz  - 2. ábra. (Egyébként a megkérdezettek 55 százaléka több százezerre, 22 százalék pedig több millióra becsülte a munkabeszüntetés miatt hátrányosan érintettek számát.) Ez érthető is, hiszen egy átlagos napon a megkérdezettek 72 százaléka használ valamilyen tömegközlekedési járművet. Ezen belül busszal 48, villamossal 36 százalék szokott utazni, ám az arányuk most, a munkabeszüntetés idejére 16-17 százalékra csökkent. Ezzel szemben számottevően nőtt az autósok és a gyalog közlekedők aránya (az előbbieké 25-ről 34 százalékra, az utóbbiaké 8-ról 27 százalékra), minden tizedik válaszadó pedig a sztrájk idejére inkább otthon marad (3. ábra).
 
A busz- és villamosvezetők sztrájkja persze a legtöbbek számára nem csak a közlekedés módját, hanem időtartamát is megváltoztatta: most a munkába vagy iskolába járóknak kevesebb mint háromtizede tud fél órán belül beérni, míg „békeidőben” ez az arány 62 százalék. A munkába járás átlagos időtartama bő félóráról 50 percre nőtt (4. ábra). Összességében a munkába vagy iskolába járók háromnegyede esetében nőtt az odautazásra fordított idő (átlagosan 24 perccel), és csak 18 százaléknál nem változott (5. ábra).
 
A sztrájk okairól viszont kevésbé egyértelmű a lakosság tájékozottsága: bár a megkérdezettek kétharmada említette a béren kívüli juttatások problémáját, 46 százalék úgy tudja, a sofőrök béremelésért harcolnak, míg a mindennapi munkavégzés szabályozását 17 százalék említette, egyéb okokat (köztük a járműpark rossz állapotát) összesen 3 százalék említett. A béren kívüli juttatások mértéke miatt tartott munkabeszüntetés ezzel együtt is jócskán megosztja a közvéleményt: szinte ugyanannyian tartják elfogadhatatlannak, mint ahányan el tudják fogadni (50, illetve 46 százalék). Ezzel ellentétben a vasutasok szolidaritásból tartott sztrájkját már jóval kevesebben tolerálják: ezt a lépést csak minden harmadik válaszadó helyeselte.
 
Érdekes módon a BKV-sztrájk megítélésében nincs kimutatható különbség aszerint, hogy a válaszadó szokta-e használni a tömegközlekedést, vagy nem. A véleményeket inkább a pártpreferencia befolyásolja: a Fidesz- és Jobbik-szavazók többsége (61, illetve 55 százaléka) elfogadhatónak tartja a sofőrök munkabeszüntetését (6. ábra).
 
Akik elfogadhatónak tartják a BKV-sztrájkot, azok ebben viszonylag következetesek is: bár az összes válaszadó 59 százaléka szerint a BKV dolgozóinak tudomásul kellene venniük a mostani nehezebb helyzetet, a sztrájkot elfogadhatónak tartók négyötöde szerint a dolgozóknak harcolniuk kell azért, hogy a béren kívüli juttatásaik ne legyenek alacsonyabbak, mint az elmúlt évben (7. ábra).  A legtöbben (87 százalék) pedig akkor sem változtatnak álláspontjukon, ha bele kell gondolniuk, hogy a válság miatt nagyon sok cég és nagyon sok ember nehéz helyzetbe került.
 
A sztrájk miatt ugyanakkor a legtöbben (48 százalék) a tömegközlekedési cég vezetőségét tartják elsősorban felelősnek, további 39 százalék pedig a vezető politikusokat (nagyjából fele-fele arányban a főváros vezetését, illetve a kormányt). A sztrájkoló BKV-dolgozókat mindössze 11 százalék (igaz, ezen belül az MSZP-szavazók 24 százaléka) hibáztatja (8. ábra).
 
A felmérést 2010. január 13-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a főváros felnőtt népességét reprezentáló 600 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság lakóhely, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±4-5 százalék.




Ábrák