Tört vonalak
www.median.hu 
2017. április 28. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2011. február 23.

Tört vonalak

Pártok és politikusok népszerűsége

A politikai közhangulat általános romlásáról és ennek jegyében a kormányzó pártszövetség támogatottságának visszaeséséről számol be a HVG megbízásából készült februári Medián-elemzés.

A romló közhangulat egyik jele, hogy hullámvölgyben van a lakosság politikai aktivitása: mindössze a polgárok 45 százaléka mondta, hogy ha a közeljövőben új országgyűlési választások lennének, biztosan elmenne szavazni. Joggal vethető föl, hogy kevesebb mint egy évvel a legutóbbi választások után ez a kérdés teljesen irreális, s a válaszok nem fejeznek ki érdemi állásfoglalást. Ugyanakkor azért a politika vonzerejének hiányáról sokat elárul, hogy egyetlen korábbi ciklus hasonló időszakában sem voltak ennyire kevesen a magukat „biztos” szavazónak minősítők: 1991-ben 50, 1995-ben 57, 1999-ben 63, 2003-ban 68, majd 2007-ben 50 százalék volt a februári arányuk.
 
Ha viszont – új választásoknak nem lévén aktualitása – eltekintünk a szavazási szándékoktól, és a pártpreferenciákat a teljes népességre vetítve vizsgáljuk, a közönség jelentős elbizonytalanodását tapasztalhatjuk. A pártnélküli választópolgárok aránya a tavalyi választások óta folyamatosan gyarapodott – a júliusi 25 százalékról szinte fokról fokra emelkedett a januári 31 százalékra, ahonnét aztán februárra egyből 35 százalékra ugrott. Ehhez hasonló méretű „bizonytalan” tömeget a Medián felméréseiben közel hat éve nem lehetett látni. A nagy növekménynek az az oka, hogy a Fidesz az elmúlt egy hónap alatt jelentősen vesztett a vonzerejéből (a támogatottság 7 százalékpontnyi csökkenése bő félmillió szavazó elpártolását jelzi), de a kormánypárti szavazók egy részének ez az elfordulása nem jelenti a legnagyobb ellenzéki párthoz való odafordulást: az MSZP – akárcsak januárban – 12 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött.  Egyedül a Jobbik profitált a kiábrándulásból, ám mindössze szűk 2 százalékpontnyit. A választani tudó „biztos” szavazók körében kevésbé kitapintható a Fidesz népszerűségvesztése, a kormánypárt szimpatizánsainak soraiban ugyanis változatlanul többen vannak az elkötelezett szavazók (64 százalék), mint az MSZP-vel rokonszenvezők körében (58 százalék). Látványos fejlemény ugyanakkor, hogy a választások óta most a legmagasabb a Fidesz elutasítottsága: a januári 29 után februárban az emberek 35 százaléka mondta, hogy ha a közeljövőben választásokra kerülne sor, biztosan nem szavazna rájuk. Ez persze nem változtat azon, hogy továbbra is az MSZP a legelutasítottabb párt: az emberek hattizede tartja kizártnak, hogy a szocialistákra szavazzon.
 
Bár a kormánypárt támogatottságában csak februárra következett be jelentős változás, más felmérési eredmények már hónapok óta a közhangulat fokozatos romlását jelezték. November elejétől relatív többségben vannak azok, akik úgy érzik, az országban rossz irányba mennek a dolgok, de az arányuk a kormány megalakulása óta most először haladja meg az 50 százalékot. Januárhoz képest ugyanis 7 százalékponttal, sőt, négy hónap alatt nem kevesebb mint 15 százalékponttal emelkedett a borúlátók aránya. Az optimisták egyedül a Fidesz szavazótáborában vannak többségben, ám még a kormánypárt támogatóinak 18 százaléka is úgy látja, rossz irányba tart az ország szekere.
 
Eközben fokozatosan romlott a Fidesz-kormány tevékenységének megítélése is: három hónap alatt 43-ról 56 százalékra nőtt a kormány teljesítményével elégedetlenek aránya, miközben a kormányba mint intézménybe vetett bizalom is gyengült. A politikai és jogi intézmények iránti bizalom szintje a kormányváltás idején jelentősen javult, azóta viszont inkább mérséklődés figyelhető meg. Június óta a kormányba vetett bizalom 100 fokú skálára kivetítve csaknem 10 pontot esett, míg a köztársasági elnöki intézmény iránt 7 ponttal, a parlament és az Alkotmánybíróság iránt 6-6 ponttal, a pártok és az ügyészség iránt 5-5 ponttal gyengült a társadalmi bizalom szintje.
 
Az elmúlt három hónapban valamelyest erősödött a félelem az infláció és a munkanélküliség növekedésétől: november óta a következő 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozások 3 százalékponttal, a munkanélküliségre vonatkozó becslések 4 százalékponttal emelkedtek. A közhangulat változása a gazdasági helyzetértékelésben is megmutatkozik: a választásokat még ugrásszerű emelkedés követte, azóta azonban inkább bizonytalanság figyelhető meg. A válaszadók relatív többsége (42 százaléka) inkább borúsan látja az ország gazdasági kilátásait, és 44 százalék a háztartása jövedelmi helyzetének változását is elég sötéten látja. Ráadásul ezen belül a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók közül csaknem minden második attól tart, hogy a háztartásának anyagi helyzete a következő évben romlani fog, igaz, a legjobb jövedelműek 39 százaléka is ezt valószínűsíti. Bár összességében nem következett be jelentős visszaesés a közhangulatot jelző mutató értékében, a mostani szint a legalacsonyabb a kormány megalakulása óta.
 
Orbán Viktor népszerűsége továbbra is csökkenő tendenciát követ (tavaly május óta 15 százaléknyian fordultak el), ám ennek ellenére a miniszterelnök az egyetlen politikus, akinek tetszési indexe meghaladja az 50 százalékot. Rajta kívül több más politikus népszerűsége is fokozatosan csökkent az elmúlt hónapokban: a szeptemberi szinthez képest Kósa Lajos és Varga Mihály 13 százalékpontnyit, Semjén Zsolt 10, Navracsics Tibor 7, Martonyi János és Matolcsy György 6-6 pontot veszített népszerűségéből. Külön is kiemelendő, hogy az elmúlt hónapban a politikuslista húsz tagja közül kilencnek a népszerűsége 5 százalékponttal, vagy még annál is komolyabb mértékben esett. Jelentősen csökkent továbbá több olyan politikus népszerűsége is, aki – nem lévén kormányzati vagy pártbéli vezető tisztsége, vagy mert nem elég magas az ismertsége – nem szerepel a Medián politikusrangsorában. Említést érdemel közülük Szili Katalin, akinek a korábbi néhány hónapra jellemző, 30 százalék körüli népszerűsége most, az alkotmányozásban való szerepvállalásával egyidőben 26 százalékra mérséklődött. Lényegesen csökkent a frontvonalban lévő további két női tisztségviselő, Selmeczi Gabriella és Szalai Annamária kedveltsége is – a nyugdíjvédelmi megbízottat a válaszadók 32 százaléka, a médiahatóság elnökét 19 százalék látná szívesen „fontos politikai szerepben”.
 
 
Politikusok* ismertségének és népszerűségének** változása, százalék
 
 
ismertség
népszerűség
 
január
február
változás
január
február
változás
Orbán Viktor
99
99
0
54
53
-1
Schmitt Pál
95
96
+1
51
49
-2
Rogán Antal
84
86
+2
51
48
-3
Pokorni Zoltán
90
90
0
51
46
-5
Kósa Lajos
86
88
+2
50
44
-6
Navracsics Tibor
91
92
+1
45
43
-2
Tarlós István
86
89
+3
44
41
-3
Martonyi János
74
78
+4
44
41
-3
Varga Mihály
71
73
+2
45
40
-5
Pintér Sándor
87
86
-1
36
34
-2
Matolcsy György
79
82
+3
37
34
-3
Semjén Zsolt
70
74
+4
39
32
-7
Lázár János
60
73
+13
36
31
-5
Kövér László
89
92
+3
35
29
-6
Schiffer András
67
70
+3
33
29
-4
Hende Csaba
55
55
0
34
28
-6
Mesterházy Attila
94
95
+1
24
23
-1
Vona Gábor
84
85
+1
26
23
-3
Kiss Péter
68
66
-2
25
19
-6
Szanyi Tibor
58
63
+5
25
18
-7
*a 20 legismertebb vezető beosztású politikus
**„szívesen látná fontos politikai szerepben” – említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában




Ábrák