Mennyi az annyi?
www.median.hu 
2017. április 28. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. március 06.

Mennyi az annyi?

Parlamenti létszámok a világban

 
Nem is olyan könnyű megállapítani, hogy nagy vagy kicsi parlamentje van egy országnak. Egyrészt vannak államok, amelyekben a szövetségi berendezkedés vagy éppen a történelmi hagyományok miatt kétkamarás a törvényhozás, míg másutt – mint Magyarországon – csak egy Ház van. Ezen a szemponton azonban nem szokott fennakadni a politikatudomány, és csak a jóval nagyobb politikai súllyal rendelkező, közvetlenül választott alsóházak létszámát veti egybe a választópolgárok számával. Az sem kézenfekvő azonban, hogy ez a számítás hogyan történjen. Az egy képviselőre jutó választók száma világos mutatónak tűnik, ám van egy nagy hibája: nincs tekintettel arra, hogy a parlament hatékony működése megkövetel egy minimális és egy maximális létszámot is, így a kisebb államoknak viszonylag nagyobb, a nagyobb államoknak pedig kisebb parlamentre van szükségük. Ha csakugyan azt gondolnánk, hogy a parlament létszámának egyenes arányban kell lennie a választópolgárok számával, akkor ezzel azt mondanánk, hogy ha például Nagy-Britanniának valóban dukál a jelenlegi 659 fős alsóház, akkor Liechtensteinnek legfeljebb egyfős parlamentje lehet. Van azonban egy szakmai körökben többé-kevésbé elfogadott hüvelykujjszabály a parlament ideális létszámát illetően: az nagyjából legyen egyenlő a választók számának köbgyökével. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy a 8 millió választópolgárhoz körülbelül 200 fős parlament illene Bár a demokráciák többségénél valamivel e felett a hipotetikus szám felett alakulnak a valós létszámok, az egyes parlamentek jól rangsorolhatók aszerint, hogy mennyivel térnek el ettől az íratlan „elvárástól”. A 46 vizsgált demokrácia közül e tekintetben Magyarország áll az élen: a budapesti Országgyűlésben csaknem kétszer annyi képviselő van, mint amennyi a köbgyökszabály szerint indokolt lenne (lásd táblázatunkat).
 
Valójában azonban ez az összehasonlítás sem teljesen igazságos, mivel a különböző képviseleti elvek eltérő létszámú parlamentet igényelnek. Az arányos rendszerekhez kisebb parlament is elég lehet. A többségiek jó oldala viszont főleg akkor érvényesülhet, ha személyes kapcsolat jön létre a képviselők és a választókörzetükben élők között, ehhez viszont az kell, hogy viszonylag kevés szavazó jusson egy törvényhozóra. A legtöbb képviselőt azonban vegyes rendszerek feltételezik, hiszen ezekben az egyéni képviselők mellett helyet kell szorítani a listán bejutóknak is. Az más kérdés, hogy a magyar Országgyűlés létszáma még a többi vegyes rendszerű ország parlamentjéhez képest is kiugróan magas.
 

ország
regisztrált választópolgárok
parlament létszáma
egy képviselőre jutó szavazó
a „hüvelykujj-szabálytól” való eltérés (%)
választási rendszer
Magyarország
8 046 129  
386
20 845
92,6
vegyes
Egyesült Királyság
44 245 939  
659
67 141  
86,3
többségi
Svédország
6 892 009   
349
19 748  
83,4
arányos
Olaszország
46 997 601   
630
74 599   
74,6
arányos
Franciaország
44 472 733   
577
77 076   
62,9
többségi
Dél-Afrika
15 863 558   
400
39 659   
59,2
arányos
Törökország
42 571 284   
550
77 402   
57,5
arányos
Németország
 61 870 711   
598
103 463   
51,2
vegyes
Lengyelország
 30 615 471   
460
66 555   
47,0
arányos
Görögország
 9 921 343   
300
33 071   
39,6
arányos
Ukrajna
 37 588 040   
450
83 529   
34,3
vegyes
Románia
 18 449 344   
345
53 476   
30,6
arányos
Bulgária
 6 720 941   
240
28 004   
27,2
arányos
Finnország
 4 292 436   
200
21 462   
23,1
arányos
Mexikó
 71 351 585   
500
142 703   
20,6
vegyes
Svájc
 4 915 533   
200
24 578   
17,6
arányos
Írország
 3 110 914   
166
18 740   
13,7
arányos
Dánia
 4 022 920   
179
22 474   
12,5
arányos
Portugália
 8 944 508   
230
38 889   
10,8
arányos
Norvégia
 3 421 741   
165
20 738   
9,5
arányos
Kanada
 22 812 683   
308
74 067   
8,6
többségi
Spanyolország
 33 875 268   
350
96 786   
8,2
arányos
Észtország
 897 243   
101
8 884   
4,7
arányos
Izland
 221 368   
63
3 514   
4,1
arányos
Japán
 103 710 035   
480
216 063   
2,2
vegyes
Litvánia
 2 664 167   
141
18 895   
1,7
vegyes
Ausztria
 6 107 851   
183
33 376   
0,1
arányos
Macedónia
 1 741 449   
120
14 512   
-0,3
arányos
Luxemburg
 217 979   
60
3 633   
-0,3
arányos
Albánia
2 850 891   
140
20 364   
-1,3
vegyes
Csehország
8 333 305   
200
41 667   
-1,4
arányos
Liechtenstein
17 428   
25
697   
-3,6
arányos
Málta
315 357   
65
4 852   
-4,5
arányos
Horvátország
4 229 681   
151
28 011   
-6,6
arányos
Szlovákia
4 272 517   
150
28 483   
-7,6
arányos
Dél-Korea
35 596 497   
299
119 052   
-9,1
vegyes
Lettország
1 490 636   
100
14 906   
-12,5
arányos
Új-Zéland
2 847 396   
120
23 728   
-15,3
vegyes
Szlovénia
1 634 402   
90
18 160   
-23,6
arányos
Belgium
7 720 796   
150
51 472   
-24,1
arányos
Izrael
5 014 622   
120
41 789   
-29,9
arányos
Ciprus
516 448   
56
9 222   
-30,2
arányos
Hollandia
12 264 503   
150
81 763   
-35,0
arányos
Ausztrália
13 646 539   
150
90 977   
-37,2
többségi
India
671 524 934   
545
1 232 156   
-37,8
többségi
Bosznia-Hercegovina
2 342 141   
42
55 765   
-68,4
arányos
 
Forrás: The International Institute for Democracy and Electoral Assistance. www.idea.int.