Több az aktív szavazó, kevesebb a választani nem tudó
www.median.hu 
2017. július 20. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2012. december 18.

Több az aktív szavazó,
kevesebb a választani nem tudó

A Medián Social Analytics megbízásából elvégzett novemberi felmérésünkben a választópolgárok aktivitásának változása volt a legfeltűnőbb: az Együtt 2014 választói mozgalom októberi fellépése mind a kormánypárt, mind a vezető ellenzéki párt szimpatizánsait mozgósította. Az is kiderült, hogy az előző miniszterelnök komoly kihívást támaszt a jelenleginek.

Az elmúlt egy-két hónapban elmozdult a holtpontról a választópolgárok aktivitása: szeptemberben a megkérdezettek 40, októberben 41, novemberben 44 százaléka gondolta úgy, hogy egy közeljövőben tartandó választáson „biztosan” az urnákhoz járulna. Ennél magasabb választói aktivitást a legutóbb másfél évvel korábban, 2011 májusában mért a Medián.
 
A pártok közül a Fidesz őrzi vezető helyét, és az MSZP is a másodikat. Az utóbbi a „biztos” szavazók körében valamivel gyengébben teljesít, mert a szimpatizánsai között az átlagnál valamivel kevesebb az aktív, elkötelezett szavazópolgár. A szavazatokért folyó versenyfutásba először októberben berobbant Együtt 2014 választói mozgalom novemberben visszaesett valamelyest, de a teljes szavazókorú népességben elért 10, és a választani tudó biztos szavazóktól kapott 16 százalékával biztos parlamenti befutó lenne, ha pártként indulna a „jövő vasárnapi” választáson. Elsősorban az Együtt 2014 szereplésének tulajdonítható, hogy novemberben tovább csökkent a választani nem tudó vagy nem akaró közönség aránya, ami szeptemberben még 46, októberben 37, a legutóbb pedig már csak 33 százalék volt. És a jelek szerint Bajnaiék fellépésének a mozgósító hatása elsősorban azoknak a pártoknak az „alvó” szimpatizánsait aktivizálta, amelyek számára az új szereplő a legnagyobb kihívást jelenti: a teljes szavazókorú népesség körében a Fidesz és az MSZP egyarán 4-4 százalékponttal erősödött.
 
Bár kedveltség tekintetében csökkent a különbség Orbán Viktor és Bajnai Gordon között, kettőjük közül május óta rendre Bajnai a népszerűbb. Mindenesetre, ha a lehetséges miniszterelnök-jelöltek alkalmasságáról van szó, a jelenlegi és az előző kormányfő kiemelkedik a mezőnyből, közöttük azonban kiélezett a verseny. Abban az esetben ugyanis, ha több jelölt közül lehet választani, 25 százalékkal relatív többségben vannak az Orbánt támogatók, míg Bajnait 20 százaléknyian tartják a jelöltek közül legalkalmasabbnak (Vona Gábort 10, Mesterházy Attilát 9 százalékuk választja), Bajnai azonban jelentősebb tartalékokkal rendelkezik, ezért ha az embereknek csak kettőjük közül kellene választaniuk, a relatív többség (35 százalék) Bajnait tartaná alkalmasabbnak. Az Orbánt jobbnak látó 29 százaléknyi polgár döntő többsége Fidesz-szavazó, míg Bajnai támogatói köre jóval sokszínűbb, vagyis több párt szavazóiból és pártpreferenciával nem rendelkezőkből tevődik össze.
 
Eközben a kormány munkájának és az ország helyzetének megítélésében nem mutatkozott számottevő változás az elmúlt néhány hónapban. A második Orbán-kormány eddigi teljesítményének lakossági értékelése százfokú skálán 31 pontot ér el, a kormányzati munkát négy emberből egy értékelte jónak. Ennél azonban lényegesen kevesebben vannak azok, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (18 százalék), az emberek háromnegyede jelenleg is borúsan látja Magyarország helyzetét.
  
A felmérést, amely részben az Open Society Foundations (OSF) támogatásával készült, 2012. november 23-a és 27-e között végezte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
 
Politikusok* ismertségének és népszerűségének** változása
százalék
 
 
ismertség
népszerűség
 
október
november
változás
október
november
változás
Áder János
92
95
+3
43
46
+3
Varga Mihály
78
84
+6
34
39
+5
Bajnai Gordon
98
98
0
40
38
-2
Karácsony Gergely
57
69
+12
36
36
0
Pokorni Zoltán
89
93
+4
31
34
+3
Rogán Antal
88
93
+5
30
33
+3
Orbán Viktor
99
100
+1
29
32
+3
Mesterházy Attila
96
96
0
35
32
-3
Jávor Benedek
57
70
+13
28
32
+4
Navracsics Tibor
90
89
-1
28
31
+3
Kósa Lajos
84
88
+4
30
31
+1
Martonyi János
78
86
+8
28
31
+3
Tarlós István
90
90
0
28
28
0
Vona Gábor
91
91
0
24
27
+3
Lázár János
87
85
-2
22
27
+5
Szijjártó Péter
88
89
+1
23
25
+2
Szanyi Tibor
69
73
+4
22
23
+1
Schiffer András
75
82
+7
26
22
-4
Semjén Zsolt
74
78
+4
19
21
+2
Szekeres Imre
74
74
0
23
21
-2
Kövér László
92
93
+1
20
20
0
Gyurcsány Ferenc
98
100
+2
19
19
0
Pintér Sándor
90
92
+2
17
19
+2
Hoffmann Rózsa
75
81
+6
15
18
+3
Matolcsy György
92
93
+1
16
16
0
 
* a 25 legismertebb vezető beosztású politikus
** „szívesen látná fontos politikai szerepben” – említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában




Ábrák