Borúra ború
www.median.hu 
2017. június 22. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 


Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan

Önök kérték



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. január 17.

Borúra ború

Januári felmérés a politikai közhangulatról

November óta mélyponton a lakosság politikai aktivitása, a pártok versenyében viszont kisebb visszaesés után újból jelentős a Fidesz előnye. Mindez összefügghet a rendkívül kedvezőtlen gazdasági várakozásokkal - állapítja meg a HVG megbízásából készült januári elemzésünk.

 
A legutóbb a 2006-os választási kampány hajrája előtt volt ilyen alacsony a választópolgárok szavazási hajlandósága: pontosan egy évvel ezelőtt ugyancsak 51 százalék volt azok aránya, akik azt állították, hogy egy „most vasárnapi parlamenti választáson” biztosan elmennének szavazni. A részvételi kedv csak közvetlenül az áprilisi voksolás előtt emelkedett valamelyest, és aztán egy darabig úgy is maradt, sőt, az őszi politikai válság még szinte fokozta is az elkötelezett szavazók mozgósíthatóságát (1. ábra). Elsősorban persze az ellenzékiekét: tavaly októberben a Fidesz-szimpatizánsok körében 8 százalékponttal volt nagyobb a „biztos” szavazók aránya, mint az MSZP-hívek körében. November-decemberben a két nagy szavazótábor aktivitása kiegyenlítettebbé vált, de most januárra ismét számottevően több fideszes lenne hajlandó az urnákhoz járulni. Ezzel párhuzamosan újból jelentős előnyre tett szert a Fidesz-MPSZ (2. ábra), bár az MSZP-vel szemben a teljes népességben most kimutatott 10 százaléknyi többlete elmarad attól, amit tavaly, a megszorító intézkedések bejelentése után mért a Medián: 2006 augusztusában 40:26, szeptemberben 38:23, majd október elején 40:27 arányban vezetett a nagyobbik ellenzéki párt. Az érzelmek októberben bekövetkezett végletes felkorbácsolódása a jelek szerint valamiféle ellenhatást váltott ki: novemberre nemcsak a „biztos” szavazók aránya és a Fidesz-MPSZ támogatottsága mérséklődött (3. ábra), de a két kormánypárt októberben még rekordmértékű elutasítottsága is (4. ábra). Nyilván az ünnepek közeledte is a politikai indulatok fékeződésének irányába hatott, és nem meglepő, hogy a szavazók (főként a mérsékeltebb jobboldaliak) azt a pártot „büntették”, amelyik a legradikálisabban lépett fel a kiélezett helyzetben.
 
Januárra azonban mintha a politikai közhangulat is visszatért volna a normális kerékvágásba: a drámai szövegek és képek, a durvaságok mindinkább elhalványulnak az emberek emlékezetében, és a politikai preferenciákat újra az általános elégedetlenség alakítja. Így jöhet létre az a látszólagos ellentmondás, hogy egyfelől újból növekszik a Fidesz és az MSZP támogatottsága közötti különbség (5. ábra), másfelől viszont 54-ről 51 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint Gyurcsánynak le kellene mondania és 39-ről 42-re nőtt azoké, akik szerint nem.
 
Az elégedetlenség viszont alapjában véve gazdasági természetű, az ország gazdasági állapotát és a háztartások anyagi helyzetét pedig továbbra is nagyon rossznak látják az emberek. Kétharmaduk az elkövetkező egy évre a családja anyagi helyzetének romlásával számol (ebben nem történt változás az elmúlt fél év során). A gazdasági várakozásokban tavaly júliusban, a megszorítások bejelentését követően jött el a Bokros-csomag hangulati következményeit is alulmúló negatív rekord (HVG, 2006. július 29.), az intézkedések életbelépése ezen már nem rontott tovább, sőt az elmúlt hónapokban még oldódott is valamelyest az általános borúlátás (6. ábra). Annak ellenére is, hogy tavaly október óta folyamatosan emelkedtek az inflációs várakozások (7. ábra). A most januári felmérés idején a megkérdezettek még nem tudhatták pontosan, hogy milyen áremelkedéseket hoz a 2007-es év, ám a tényleges drágulás valószínűleg kisebb lesz annál, mint amivel kalkulálnak, hiszen az infláció mértékét rendre felülbecslik az emberek. Ám amíg az elmúlt tizenkét hónap áremelkedésére vonatkozó, tehát visszamenőleges becslések átlaga hónapok óta 16 százalék, addig a következő évre vonatkozóan egyre nagyobb inflációt valószínűsít a lakosság: januárban már 23 százalékot, aminél magasabb értéket a legutóbb 2000 nyarán mért a Medián. A közvélemény számol a munkanélküliség növekedésével is, az erre vonatkozó becslések azonban valamelyest (24-ről 22 százalékra) mérséklődtek október óta.
A januári politikusrangsort tekintve talán az a legfeltűnőbb jelenség, hogy miközben a Fidesz támogatottsága újra nőtt, Orbán Viktor pártelnök népszerűsége október óta kissé visszaesett. Gyurcsány Ferenc tetszési indexe viszont a jelek szerint nemigen tud lejjebb kerülni az elhíresült őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően elért 33 százalékos mélypontnál. Sőt, ha a két rivális vezéralakot közvetlenül egymással állítjuk szembe, akkor a hivatalban lévő kormányfő egy kicsit még jobban megszorítja riválisát: Orbán Viktort 42 százalék, Gyurcsány Ferencet 37 százalék tartja alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra. A szavazótáborok természetesen elsöprő többségben a saját „vezérük” mögé sorakoznak föl, de Gyurcsány helyzetén az javít valamelyest, hogy azok, akiknek jelenleg nincs kedvenc pártjuk, 30:21 arányban őt választják Orbánnal szemben (miközben 49 százalékuk nem tud dönteni).
 
A politikuslistát egyébként egy újabb kisebb visszaesés ellenére továbbra is Sólyom László vezeti, a második helyen pedig többhónapos szünet után megint Szili Katalin házelnök található, aki valószínűleg néhány markáns megnyilvánulásának köszönheti a most bekövetkezett jelentős népszerűség-növekedést. Kedvező helyezését az is magyarázhatja, hogy ő a Fidesz-szavazók által legkevésbé elutasított szocialista politikus: míg vezető párttársairól általában csak körülbelül minden tizedik fideszes nyilatkozik kedvezően, Szili Katalinról 28 százalék mondja, hogy a jövőben szívesen látná „fontos politikai szerepben”. A kormánypártiak közül csak két liberális politikus van megközelítően hasonló helyzetben: Kuncze Gábor SZDSZ-elnökről a Fidesz-szavazók 20 százaléka, Demszky Gáborról pedig 17 százaléka van jó véleménnyel. Ellenkező irányú „átszavazás” csak az MDF-es vezetők esetében figyelhető meg, de ott olyan mértékben, hogy Dávid Ibolya pártelnök és Herényi Károly frakcióvezető ma már egyértelműen kedveltebb a kormánypárti szavazók körében, mint a fideszesekében.
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2007. január 5-e és 9-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék.
 
Politikusok ismertségének és népszerűségének változása (százalék)
 
 
 Ismertség
(a megkérdezettek százalékában)
 
 Népszerűség(a politikust ismerők százalékában)
 
2006. október2007. január2006. október2007. január
Sólyom László95965955
Szili Katalin95954754
Dávid Ibolya99995153
Orbán Viktor99994844
Kuncze Gábor98984443
Pokorni Zoltán94934743
Göncz Kinga83823942
Áder János93904440
Lamperth Mónika93953637
Lendvai Ildikó95953437
Navracsics Tibor71714037
Demszky Gábor98983935
Kóka János90913135
Gyurcsány Ferenc1001003333
Herényi Károly81762632
Hiller István84842931
Pető Iván84812931
Veres János74742730
Szekeres Imre78762728
Kövér László88882928
 
A népszerűséget azzal a kérdéssel mértük, hogy a válaszadó „a következő években szívesen látná-e fontos politikai szerepben" az adott politikust. A népszerűség változása Herényi Károly, Kóka János, Orbán Viktor, Sólyom László és Szili Katalin esetében szignifikáns, vagyis nagy valószínűséggel nem a statisztikai mintavétel hibalehetőségeiből származik.




Ábrák