Bulvárfogadtatás
www.median.hu 
2017. március 30. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Olimpia: csökkenő lelkesedés

Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. január 18.

Bulvárfogadtatás

A hírességek közül a politikusok magánéletére kíváncsiak a legkevésbé az emberek - tűnik ki a HVG megrendelésére 2007. január 13-án készített 600 fős telefonos felmérésünkből.

 
Lehet, hogy némi álszentség is meghúzódik a válaszokban, mindenesetre csak a megkérdezettek alig valamivel több, mint a fele mondta azt, hogy érdekli tévés személyiségek, sztárok magánélete, a művészek és sportolók privát dolgai iránt ennél is kevesebben érdeklődnek (42 és 38 százalék), a politikusok emberi arcára pedig csak minden harmadik választó kíváncsi. A pénztárcájukra persze már inkább - a közvélemény további egyharmada szerint csak a politikusok vagyoni helyzete tartozik a közvéleményre, "hogy tudni lehessen, nem élnek-e vissza a hatalommal". Minden második ember viszont ízléstelennek tartja, hogy a politikusok magánéletüket használják fel arra, hogy népszerűsítsék magukat (1. ábra).
 
Ezek után meglepő lehet, miért akarnak a politikusok mégis egyre gyakrabban bekerülni a bulvársajtóba. Az egyik ok az lehet, hogy az emberek jelentős részének mégiscsak felkeltik a figyelmét ezek a hírek, legfeljebb nem vallják azt be maguknak - és a kérdezőbiztosoknak. Másrészt a politikusok így másként nehezen elérhető célcsoportokhoz juthatnak el. A bulvárpolitizálás – ahogy azért sokan kárhoztatják – valóban csökkenheti a politikai közbeszéd színvonalát, ám egyúttal le is döntheti a politikai tájékozódás társadalmi korlátait. A politika iránti érdeklődés ugyanis elsősorban a magasan képzettekre, az idősebbekre és a férfiakra jellemző, a bulvárhírek iránti kíváncsiság viszont éppen az átlagos képzettségűekre, a fiatalabbakra és a nőkre. Mivel a hagyományos értelemben valóban tájékozottnak tekinthető szavazók aránya minden demokráciában eltörpül azokhoz képest, akik aztán elmennek szavazni, a bulvárpolitizálás akár jótékony hatással is lehet a demokratikus képviselet minőségére – döntésükhöz azok is kaphatnak valamilyen szempontot, akik nem fogyasztanak semmilyen nívósabb sajtóterméket.
 
Persze a politikusokat ennél önösebb érdekek vezethetik a bulvársajtóban való „feltárulkozásra”.A magyar közvélemény alapvetően megengedő ugyan például a párkapcsolatok viszontagságaival kapcsolatban (2. ábra), a politikusoknak mégiscsak érdekük, hogy az életük esetleg vitatható momentumai a saját interpretációjukban kerüljenek napvilágra.
 
Erre jó példa Kóka János esete, akinek a magánéletével kapcsolatban az emberek közel kétharmada hallott vagy olvasott ezt-azt a közelmúltban (a legtöbben a Szulák-show-ban látták). A sztori elemei közül a legtöbben (a teljes lakosság fele) egyszerűen azt említették, hogy a miniszter szerelmes, viszont minden negyedik ember tudja, hogy éppenséggel az egyik beosztottjába - azt viszont csak kevesen, hogy emiatt a hölgynek távoznia kell a minisztériumból (9 százalék), és hogy Kóka a kislányának és volt feleségének is bemutatta (6 százalék). Korántsem mindegy, hogy mi megy át a köztudatba: azok, akik tudták, hogy Kóka "házi nyúlra lőtt", de nem ismerték az eset további részleteit, az átlagnál jóval nagyobb arányban mondták azt, hogy a magánéletébe belelátván romlott a véleményük a politikusról. Összességében egyébként a történetet ismerők 80 százaléka állította azt, hogy nem változott a véleménye, viszont többen (11 százalék) mondták azt, romlott a véleményük Kókáról, mint azt, hogy javult (7 százalék). Bár mivel az előbbiek túlnyomó többsége Fidesz-szavazó, ők valószínűleg egyszerűen csak újabb érveket kaptak arra, miért ne szeressék a gazdasági minisztert.
Nem tűnik átütőnek Rogán Antal bulvárkampánya sem. Ezzel eleve jóval kevesebben találkoztak (37 százalék), és közülük is a nagy többségnek (85 százalék) nem befolyásolta a véleményét. A legtöbben (23 százalék) annyit tudtak felidézni a sztoriból, hogy a belvárosi polgármester eljegyezte a barátnőjét, azt pedig csak minden tizedik válaszadó tudta, hogy a lány édesapja korábban parlamenti képviselő volt.
 




Ábrák