Ki legyen a köztársasági elnök?
www.median.hu 
2017. november 21. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2005. május 10.

Ki legyen a köztársasági elnök?

Ha a köztársasági elnököt a nép választaná, a mostani jelöltek közül alighanem Szili Katalin lenne a befutó. A hivatalban lévő államfővel gyakorlatilag holtversenyben az Országgyűlés jelenlegi elnöke kapja a legtöbb közvélemény-kutatási szavazatot, mivel azonban Mádl Ferenc egyértelművé tette, hogy nem kívánja újra jelöltetni magát, a május elején készült felmérés szerint Szili Katalin a legtámogatottabb jelölt. A házelnök személyének megítélése a Medián korábbi felméréseihez képest is javult.

A másfél évvel ezelőtti adatokhoz képest Szili Katalin az Országgyűlés elnökeként jelentősen növelte az ismertségét, ám az emelkedés gyakorlatilag az elmúlt négy hónap eredménye: január és május között 63-ról 72 százalékra nőtt azok aránya, akik "fejből" tudták, hogy ki a T. Ház elnöke. Ez arra enged következtetni, hogy Szili Katalint nem az általa betöltött funkció, illetve a parlamenti munkája, hanem az államfőválasztási viták emelték a figyelem középpontjába (1. ábra). A házelnök nagyobb ismertsége nem növelte számottevően a munkájával elégedettek arányát, bár az korábban is magas volt, és most májusban is háromnegyednyi azok aránya, akik elégedettek azzal, ahogy ellátja házelnöki teendőit (2. ábra).

Szili Katalin személyének megítélése rendkívül kedvező az őt ismerők körében. Az emberek leginkább jó fellépésűnek, magabiztosnak és felkészültnek tartják, tehát érzelmi szempontból és a kompetenciáját tekintve is vonzó politikus a számukra. Az év eleji adatokhoz képest ezek a vélemények nem változtak lényegesen, egyedül a kormánypártiak mindenki másnál kedvezőbb véleménye került egy hajszállal közelebb a többiekéhez (3. ábra).

Szili Katalin nemcsak házelnöki tisztségében lett ismertebb, hanem a személyét általában is többen ismerik: március óta, amikor a lakosság kilenctizede mondta, hogy tudja, ki ő, májusra szinte a teljes felnőtt lakosság ismerte. Népszerűsége áprilisról májusra 57-ről 62 pontra nőtt, amivel a Medián felméréseinek történetében Szili Katalin először került a politikusi népszerűségi rangsor első helyére. Még nagyobb mértékben változott a népszerűsége az ellenzéki szavazók körében: márciusban és áprilisban négytized volt azok aránya, akik szívesen látják őt fontos politikai tisztségben, májusra pedig már majd' minden második így vélekedett
(4. és 5. ábra).

Az új köztársasági elnök kiválasztási szempontjainál a válaszadók nem tartják igazán fontosnak, hogy férfi vagy nő kerül erre a posztra, bár az ellenzékiek a többieknél nagyobb arányban szeretnének férfit, a kormánypártiak pedig nőt. A lakosság hattizedét viszont hidegen hagyja ez a kérdés. Nagyobb a megosztottság a leendő államfő politikai kötődéseit illetően. A viszonylag legtöbb ember (a válaszadók négytizede) azt szeretné, ha nem pártpolitikus lenne a Sándor-palota következő lakója, de a kérdezettek negyede el tudna fogadni egy olyan politikust, aki nem osztja meg a közvéleményt, minden harmadik válaszoló pedig úgy gondolja, hogy nem fontos, milyenek a jelölt politikai kötődései. Minthogy a köztársasági elnököt alapvetően a kormánypártok jelölik, nem meglepő, hogy a kormánypárti szavazók a többieknél inkább elfogadják, ha a jelölt valamelyik politikai oldalhoz tartozik, az ellenzékiek pedig fontosabbnak tartják, hogy ne legyen politikus az illető. Január óta mindkét kérdéssel kapcsolatban jelentősen megváltozott a lakosság véleménye. Időközben sokat veszített jelentőségéből, hogy a gyengébbik vagy az erősebbik nemhez tartozzon-e a köztársasági elnök: januárban még tíz megkérdezettből négyen, májusban már hatan állították, hogy ez nem számít a jelölt kiválasztása során (valószínűleg ebben a véleményváltozásban is szerepet játszik, hogy időközben Szili Katalin hivatalos jelölt lett). Nemcsak a jelölt neme tekintetében lett "nyitottabb" a lakosság, hanem a politikai elkötelezettségét illetően is. Január óta alig változott azok aránya, akik el tudnak fogadni bármilyen politikai elkötelezettséget, ellenben jelentősen csökkent a "nem megosztó" politikust, illetve megnőtt a nem-politikust kívánók aránya, és ezzel májusra többségbe kerültek azok, akik szerint jobb lenne olyan személyt választani erre a posztra, aki nem tartozik egyik politikai táborhoz sem (6., 7a. - 7b. és  8a. - 8b. ábra). Annak ellenére, hogy Szili Katalin már több mint húsz éve tagja pártjának és tíz éve dolgozik az Országgyűlésben, a megkérdezettek közül minden hatodik azt mondta, hogy szerinte Szili nem pártpolitikus, de még saját pártja támogatóinak egyötöde is így vélekedett. Legnagyobb arányban (tíz megkérdezettből nyolcan) az ellenzéki szavazók mondták róla, hogy pártpolitikusnak tartják, de a teljes lakosság háromnegyede is így vélekedett (9. ábra).

Május elején a négy akkor szóban forgó jelölt (Glatz Ferenc, Mádl Ferenc, Sólyom László és Szili Katalin) közül a lakosság legnagyobb (héttizednyi) arányban a jelenlegi köztársasági elnököt tartja alkalmasnak a poszt betöltésére, de Szili Katalint is a válaszadók több mint fele mondta megfelelőnek az államfői tisztségre ugyanakkor az is igaz, hogy négyük közül az ő esetében volt a legmagasabb az elutasítás aránya: minden harmadik válaszadó nem tartja alkalmasnak e tisztségre (10. ábra). Szili Katalin a tavaly szeptemberi és a 2005. januári eredményekhez képest most májusban mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók körében jóval több ember szemében tűnik alkalmasnak az államfői tisztségre (ebben minden bizonnyal ugyancsak szerepet játszik hivatalos jelöltsége). A kormánypártiak esetében a Szilit alkalmasnak tartók aránya a jelek szerint úgy növekedett, hogy a korábban kétkedők jó része melléállt, míg az ellenzékiek körében jelentősen nőtt ugyan az őt alkalmasnak mondók aránya, ugyanakkor stabilan tartja magát az őt alkalmatlannak ítélők tábora is (az ellenzékiek fele tartozik ide) (11a. - 11b. ábra).

Ha a felsorolt négy jelölt közül kell kiválasztani az államfői posztra legalkalmasabbat, akkor a válaszok alapján Szili Katalin és Mádl Ferenc holtversenyben az első, mindkettőjüket majdnem három-háromtizednyien választották, míg a jóval kevésbé ismert Glatz Ferencet és Sólyom Lászlót csak minden hatodik, illetve tizedik tartja alkalmasabbnak a többi jelöltnél. Amikor a Medián kérdezőbiztosai a Mádl Ferencet választókat arra kérték, hogy mivel ő - bejelentése szerint nem kívánja még egy ciklusra betölteni ezt a posztot, ezért a másik három jelölt közül mondjanak egy másikat, mindhárom jelölt eredménye javult ugyan, leginkább (8 százalékponttal) mégis az ellenkező politikai oldalhoz tartozó Szili Kataliné: ekkor már négytizednyien mondták, hogy ő lenne a legalkalmasabb (12a. - 12b. ábra).

A kisebbik koalíciós partner jó előre jelezte, hogy nem támogat pártpolitikust az államfői posztra, tehát Szili Katalint sem fogadja el közös jelöltnek, az MSZP-kongresszus viszont őt választotta a párt jelöltjének. A vita ideális megoldása a lakosság majdnem fele szerint az lenne, ha az SZDSZ feladná korábbi álláspontját és maga is Szili mellett tenné le a voksát. Jelentős viszont azok aránya is (a kérdezettek háromtizede), akik úgy gondolják, hogy az MSZP-nek kellene engednie, mert az SZDSZ nélkül nincs meg a parlamenti szavazásnál szükséges többsége. Abban az esetben, ha a két párt június elejéig nem tud megegyezni a közös jelölt személyéről, és az MSZP az SZDSZ ellenére is Szili Katalint jelöli a posztra, akkor az emberek többsége (46 százaléka) szerint a szabaddemokrata képviselőknek is meg kellene szavazniuk Szilit, egyharmadnyian viszont úgy vélik, hogy ki kellene tartaniuk elhatározásuk mellett, és nem kéne a házelnökre szavazniuk (13a. - 13b. ábra).

A Fidesz-MPSZ vezetői még nem közölték ugyan, állítanak-e köztársaságielnök-jelöltet júniusban, és ha igen, ki lesz az, a lakosság relatív többsége (négytizede) szerint az SZDSZ-nek Mádl Ferenc vagy Sólyom László jelölése esetén is Szilit kellene támogatnia. Igaz, kéttizednyien azt mondták, hogy a liberálisok inkább az ellenzék jelöltjét támogassák, és ugyanennyi válaszadó szerint tartózkodniuk kellene a szavazástól (ezt is egyötödnyien mondták) (14a. - 14b. ábra).
 
A legutóbbi felmérést 2005. május 6-a és 10-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék.
 
 




Diagramok