Egységben a válságban
www.median.hu 
2017. november 25. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. október 16.

Egységben a válságban

A nemzetközi pénzügyi válság magyarországi megjelenése jócskán átlépte a magyar közvélemény ingerküszöbét.

 
A nemzetközi pénzügyi válság magyarországi megjelenése jócskán átlépte a magyar közvélemény ingerküszöbét. A kérdezettek 85 százaléka mondta azt, hogy találkozott az erről szóló hírekkel és 82 százalékuk tudta a válság valamilyek jelét fejből (kérdezőbiztosi segítség nélkül) felidézni – a legtöbben a forint (60 százalék) és részvényárfolyamok (40 százalék) esését említették. Ha pánikról nincs is szó, de a válsághangulat általános. Ez persze nem lehet meglepő, hiszen a magyar lakosság gazdasági várakozásai már jó két éve rendkívül pesszimisták – még akkor is, ha idén nyáron szerény mértékű javulást mért a Medián. A hazai bankrendszer összeomlásától például viszonylag kevesen tartanak, ám a lakosság által egyébként is jelentősen felülbecsült infláció és a munkanélküliség további növekedését a többség ‑ stílusosan szólva ‑ készpénznek veszi (1. ábra). A közvélekedés szerint a pénzügyi válság leginkább a magyar gazdasági növekedést veszélyezteti, ráadásul nemcsak rövid távon (2.-3. ábra): a kérdezettek csaknem fele szerint legalább egy évig lehet ilyen hatása a válságnak. A saját háztartásukat kevésbé érzik veszélyeztetve az emberek, mint a makrogazdaság egyes területeit, de ezt a veszélyt is hosszú távúnak gondolják – a többség szerint legalább egy évig vagy még tovább számolni kell vele. A leginkább egyébként nem banki megtakarításaikat féltik az emberek, elsősorban ugyanis a kedvezőtlen anyagi helyzetűek félnek a válságtól, tehát azok, akiknek eleve nincsenek megtakarításaik. Továbbá a lakosságnak az a bő egynegyede, akiknek a háztartásában van valamilyen devizaalapú hitel – ez eléggé természetes annak fényében, hogy a lakosság közel fele biztosra veszi, hogy a válság hatására gyengülni fog a forint.
 
A válság kezelése érdekében tett javaslatok megítélésében rég nem látott egység van az ellenzéki és a kormánypárti szavazók körében, részben valószínűleg azért, mert a többség szerint a magyar kormány csak kis mértékben (31 százalék) vagy egyáltalán nem (24 százalék) felelős azért, hogy a válság elérte Magyarországot. A miniszterelnök által kezdeményezett Nemzeti Csúcs megítélésében van némi véleménykülönbség a szavazótáborok között, de az összefogásnak ezzel a formájával az ellenzéki szavazók többsége is egyetért (4. ábra). A legnépszerűbbek – és egyben a legkevésbé megosztóak – azok a javaslatok, amelyek nem jelentenek közvetlen terhet a lakosság számára, míg az adócsökkentés elhalasztásának és a bérek befagyasztásának már több ellenzője van, főleg a Fidesz-szavazók körében.
 
A felmérést a Népszabadság megbízásából 2008. október 13-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák