A Jobbik megítélése
www.median.hu 
2017. június 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 


Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan

Önök kérték



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. május 27.

A Jobbik megítélése

A június 7-ei Európai Parlamenti választás valószínűleg kevés meglepetéssel fog szolgálni a két nagy párt támogatottságát illetően, viszont döntő hatással lehet a parlamentben bennmaradni vagy éppen bejutni akaró kisebb pártok, mindenekelőtt a Jobbik jövőjére.
 

A szavazók számát tekintve, tehát a teljes szavazókorú népességen belül az elmúlt hónapokban a Jobbik, az MDF és az SZDSZ is 2 százalékon állt, ám a radikális jobboldali párt támogatói minden más párt, még a korábban ebből a szempontból is élenjáró Fidesz szavazóinál is nagyobb arányban mondták, hogy biztosan elmennének szavazni. Így a Jobbik a választani tudó „biztos” szavazók körében február óta 4 százalékra számíthat. Ez persze önmagában még kevés lenne a bejutáshoz, ám a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a választások előtt készült felmérések gyakran alulmérik a kisebb pártok támogatottságát, és az időközi parlamenti, önkormányzati választási eredmények is azt sugallják, hogy legalábbis egy alacsony részvétel esetén, a Jobbik könnyedén átlépheti az 5 százalékos küszöböt.
 
Ezzel együtt is úgy tűnik, a közvélemény ma még keveset tud a Jobbikról (a lakosság bő egyharmada nem is hallott róla), így nem lehet meglepő, hogy sokkal többen tartják valószínűbbnek az SZDSZ és az MDF bejutását, mint az új jobboldali pártét (1. ábra). Az ingerküszöb átlépéséhez szükséges tabudöntő szerep egyaránt jelent lehetőségeket és kockázatokat. A radikálisokkal kapcsolatban felsorolt állítások közül a legtöbben azzal a kettővel értettek egyet, hogy „ a Jobbik végre kimondja azokat a problémákat, amikre mindenki gondol”, illetve hogy „a Jobbik működése veszélyes, mert növeli a társadalmi feszültségeket”, ráadásul sokan mindkettővel egyszerre (2. ábra). Ez pedig arra az ismert társadalomlélektani jelenségre utal, hogy az emberek néha elrettennek a saját gondolataiktól, ha egy közszereplő szájából hallják vissza őket.
 
A Jobbik nézetei azonban így is jóval népszerűbbek, mint maga a párt, ami jól látszik abból, hogy a hozzá szorosan köthető Magyar Gárdával jóval többen rokonszenveznek, mint ahányan a Jobbikra szavaznának (3. ábra). A Jobbik egyik fő problémája (és egyébként az SZDSZ-é is egyben), hogy az általa képviselt ideológiával egyetértő szavazók többsége taktikai megfontolásból inkább egy tőle nem túl távol lévő pártra szavaz. Ugyanakkor valószínűleg sokan a valóságosnál jóval nagyobbra becsülik a jobboldali „kemény mag” nagyságát. A Medián legutóbb tavaly nyáron vizsgálta részletesebben a magyar választók ideológiai preferenciáit. Ez pedig azt mutatta, hogy bár a globalizációról, a nemzetről, az emberi jogi kérdésekről (romák, melegek, drogtéma) külön-külön az emberek többsége valóban inkább a jobboldali véleménnyel ért egyet, de csupán a szavazók 2-3 százaléka azonosul minden kérdésben egyértelműen a jobboldali állásponttal.
 
Persze az ideológiától függetlenül a Jobbik valószínűleg számíthat a politikai osztályban csalódott szavazók egy részének a támogatására is, főleg mivel az 1990-es választás óta az első bejutásra esélyes új párt, amelyet nem más pártok korábbi vezetői alapítottak. Erre utal, hogy a Jobbik jelenlegi szimpatizánsai között a relatív többségben lévő egykori Fidesz (37 százalék), illetve MIÉP-Jobbik szavazók mellett (19 százalék) olyanokat is találunk (szintén 19 százalék), akik állításuk szerint 2006-ban az MSZP-re szavaztak.
 
A felméréseket több Medián-Omnibusz keretében 2009. áprilisban és májusban készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló,  mindig más és más véletlenszerűen kiválasztott 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák