Tudjuk, de nem tesszük
www.median.hu 
2017. március 27. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Olimpia: csökkenő lelkesedés

Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. augusztus 30.

Tudjuk, de nem tesszük

Bár a magyarok többsége tisztában van a globális klímaváltozás lehetséges következményeivel, nem áll készen az áldozatokkal is járó harcra – derül ki a HVG számára készített felmérésünkből.

 
 
Alig van olyan ember az országban (6 százalék), aki az idei különösen tikkasztó nyáron ne hallott volna a „globális klímaváltozásról”. Ennek hatásaiból szinte mindenki tudott említeni egyet, a leggyakrabban a felmelegedést és a szárazságot mondták (1. ábra). Ebben a tekintetben jóval tájékozottabbak az iskolázottak, a fővárosban élők és a 60 évesnél fiatalabbak, ők az átlagos háromnál több hatást is tudtak említeni. A Magyarországot közvetlenül nem érintő változásokat kevésbé tartják számon az emberek. Alig valaki említette magától a Golf áramlás leállását, és a tengerszint emelkedése sincs a leggyakoribb válaszok között. A magyarországi hatásokat tekintve a többség úgy tudja, hogy nálunk a klímaváltozás melegebb nyárral és téllel, kevesebb vízhozammal, de több árvízzel, több erős viharral és kevesebb nyári és téli csapadékkal fog járni (2-3. ábra). A relatív többség (47 százalék) egyébként úgy vélekedik, hogy a globális klímaváltozás Magyarországra kevésbé veszélyes, mint sok más országra, és kevesebb, mint háromtized (28 százalék) azok aránya, akik éppen ellenkezőleg úgy látják, hogy hazánk az átlagosnál nagyobb veszélynek van kitéve. Szinte nincs olyan ember (1 százalék alatt), aki szerint a felmelegedés nekünk kifejezetten előnyös lehet, de azt is kevesen (7 százalék) gondolják, hogy voltaképpen nincs fenyegetés.
 
A globális felmelegedéssel kapcsolatos attitűdöket egyébként általában az aggodalom uralja: a többség legalábbis nehezen megállítható folyamatnak tartja (4. ábra), amelynek következményeit még saját életében meg fogja tapasztalni (5. ábra). Az éghajlat változása iránti aggodalomnak azonban három jól körülhatárolható szintje van (6. ábra). A relatív többség (38 százalék) viszonylag nyugodt, mert úgy véli, hogy a klímaváltozás megállítható, és van még néhány évtizedünk. A második legnagyobb csoport, az emberek egynegyede (26 százalék) úgy véli, hogy a változást már nem tudja megakadályozni az emberiség, de legalább van még idő a szembenézésre. A népesség egyötöde (20 százalék) azonban szinte pánikban van a globális klímaváltozás gondolatától, mert úgy véli, hogy megállíthatatlanul és rendkívül gyorsan közeledik a végkifejlet. A fővárosban élők, a diplomások, a férfiak, a nagyobb jövedelműek, a kormánypártok és az MDF szavazói körében az átlagosnál többen vannak a viszonylag nyugodtak, míg a községekben élők, a kevésbé iskolázottak, a 30-39 évesek és a Fidesz szavazói borúsabban látják a közeljövőt.
 
A klímaváltozás ütemének csökkentése érdekében a legtöbbet azok hajlandóak tenni, akik úgy vélik, hogy a folyamat megállítható, de nagyon közel van. Ők a kérdőívben felkínált cselekvési lehetőségek mindegyikére a legnagyobb arányban mondták, hogy azt meg fogják tenni. Emellett az iskolázottabbak, a magasabb jövedelműek és az 50 évesnél fiatalabbak készek több áldozatra. A legtöbben csak azt volnának hajlandóak megtenni, ami nem járna különösebb többletkiadással: kikapcsolnák a használaton kívüli készülékeket, energiatakarékos villanykörtéket vásárolnának, tömegközlekedéssel utaznának (7. ábra). Anyagi áldozatot csak akkor hozna a megkérdezettek fele-harmada, ha az számukra közvetlenül megtérülne kisebb energiafogyasztás formájában: ilyen a nyílászárók cseréje, a fűtési rendszer átalakítása. Arra azonban csak a társadalom negyede lenne hajlandó, hogy jelenlegi egyéni erőfeszítéseivel, például emelt energiaszámlával a közösség egésze számára teremtsen környezetkímélő megoldást az energia jövőbeni előállítására.
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2007. augusztus 3-a és 7-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák