Lenyelik?
www.median.hu 
2017. május 27. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 

Egyetemes visszaesés

A Fidesz-KDNP  támogatottsága a teljes szavazókorú népességben a januári 37 százalékról április végére 31 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy az elmúlt negyedévben közel félmillió szavazó távolodott el a kormánypárttól (ábra). 


A helyzet változatlan

Begyűjtőpárt

Jobb félni?



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. február 28.

Lenyelik?

Az egészségügyi reform megítélése

A jelek szerint az egészségügyi reform akkor a legnépszerűbb, amikor csak általánosságban beszélnek róla, és akkor a legnépszerűtlenebb, ha jönnek a konkrét tervek. Ennél még az is jobb, ha be is vezetik azokat – legalábbis erre lehet következtetni a HVG megbízásából készült felmérésünkből.

A Medián legutóbb tavaly novemberben vizsgálta az egészségügyi reform, akkor még csak tervezett lépéseinek a megítélését (lásd: Reformkór). Azóta valamivel megosztottabbá vált a közvélemény a reformmal kapcsolatban: az azt szükségesnek és kártékonynak tartók aránya is nőtt, de továbbra is egyértelműen a reformpártiak vannak többségben (1. táblázat). Tavaly év végén hirtelen megnőtt az egészségügyi ellátással kapcsolatos elégedettség, vélhetően azért, mert reformtól tartó polgárok meggyőzték magukat arról, hogy nem is olyan rossz a jelenlegi helyzet. Az egészségügyi rendszer megítélése november óta tovább javult, most azonban főleg a reformpártiak körében, ami talán arra utal, hogy ők már a tervezett vagy a közelmúltban életbe lépő intézkedések jövőbeli hatásait is belekalkulálták a válaszaikba.
 
Annyi bizonyos, hogy a már hatályos intézkedések ma népszerűbbek, mint amikor még csak tervezték őket. A novemberi 42-ről 55 százalékra nőtt azok az aránya, akik jó dolognak tarják, hogy bizonyos gyógyszereket nemcsak a patikákban lehet megkapni. Jelentősen mérséklődtek az ellenérzések a vizitdíjjal kapcsolatban is: bár azt továbbra is csak az emberek 28 százaléka támogatja, ez 10 százalékponttal magasabb arány, mint amit novemberben mért a Medián (2. táblázat). Pedig az intézkedés várható hatásairól összességében nem igazán lett kedvezőbb az emberek véleménye: továbbra is csak nagyon kevesen (14 százalék) gondolják például, hogy ettől vissza fog szorulni a hálapénz, vagy hogy javul az ellátást végző intézmények anyagi helyzete (25 százalék). Még csak azt sem mondhatjuk, hogy a javuló megítélés abból adódna, hogy a kérdés politikai súlyának növekedésével párhuzamosan a kormánypárti szavazók megbarátkoztak a „keserű pirulával”. Bár a többségük most már valóban támogatja az intézkedést, ám november óta a Fidesz-szavazók körében is nőtt az azt elfogadók aránya. Valószínűleg inkább egyszerűen arról van szó, hogy a közvélemény kezdi megemészteni a látványos szakítást az ingyenesség elvével, ami abból is látszik, hogy a tavaly év végi 17 százalékról 13-ra csökkent azoknak az aránya, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a 300 forintos vizitdíj miatt ne menjenek el orvoshoz.
 
Ami a folytatást illeti, a közelmúlt feszült vitáinak hatására a közvélemény többsége már nem kérdőjelezi meg az ágyszám-csökkentés szükségességét – hiszen nőtt azoknak az aránya, akik szerint inkább kevesebb, de jobban felszerelt kórházra van szükség ‑ ami persze korántsem jelenti azt, hogy ezzel csupa jó pontot szerzett volna a kormány. A jókora többség (64 és 60 százalék) úgy gondolja, hogy „a kormány lépései teljes fejetlenséget okoztak a kórházakban” és hogy „nem a szakmai szempontok, hanem a helyi politikusok befolyása alapján dől el, hogy melyik városban marad meg a kórház”. Azt a véleményt viszont jóval kevesebben (39 százalék) osztják, hogy „a kormánynak gyorsan kell döntenie a kórházak sorsáról, hogy csak azokra a kórházakra költsenek, amelyek hosszú távon megmaradnak” (1. ábra).
 
Egy esetleges kórházi ápolás esetén az emberek 38 százaléka azt tartaná a legfontosabbnak, hogy a lakóhelyéhez közel, 31 százalék pedig azt, hogy jól felszerelt kórházban kezeljék, és ugyanennyien azt, hogy megválaszthassák a kezelőorvosukat (2. ábra). Nem lehet meglepő, hogy a közelség főleg a vidéki lakosoknak fontos, míg az orvosválasztás lehetősége azoknak, akiknek van olyan szakorvosa, akihez rendszeresen visszajárnak. Az orvosválasztás esetleges korlátozása könnyen kiverheti a biztosítékot, a magyarok ugyanis kifejezetten elégedettek az orvosaikkal, főleg a rendszeresen felkeresett szakorvosokkal (100 fokú skálán 84 pont) – akiknek van ilyen (a lakosság 40 százaléka), azoknak a nagy többsége ki is fizetné a dupla vizitdíjat, hogy továbbra is hozzá járhasson. A legtöbben a háziorvosukkal is elégedettek (71 pont), de azért azt, hogy a járandóságukat emeljék a jelenlegi összeg duplájára, csak 23 százalék támogatja.
 
Ami pedig a biztosítási rendszer átalakítását illeti, úgy tűnik, a közvélemény-kutatás során is a részletekben van a lényeg. Ha csak általában vetődik fel a több biztosítós modell, akkor az csak bő egyharmados támogatottságot kap, ám a többség jónak tartana egy olyan megoldást, amelyben megmarad az állami biztosító, de aki akar, átléphet valamelyik magánbiztosítóhoz (2. táblázat és 3. ábra).
 
A felmérést 2007. február 24-én és 25-én készítette a Medián, 600 felnőtt állampolgár telefonos megkérdezésével. A súlyozott minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±4-7 százalék.
 
1. táblázat
Vélemények az egészségügyi reform szükségességéről - százalék
 
 
november
február
szükség van az egészségügy gyökeres átalakítására, mert hiába ölünk több pénzt az egészségügybe, ha a rendszer pazarló marad
56
59
veszélyes lenne az egészségügy gyökeres átalakítása, ezért fenn kell tartani a jelenlegi rendszert, de jóval többet kell költeni az egészségügyre
31
34
nem tudja
13
7
 
2. táblázat
Tervezett reformintézkedések támogatottsága - százalék
 
 
november
február
minden aktív korú fizessen valamennyi járulékot, a potyázóknak csak az életmentés legyen ingyenes
74
81
a jelenleginél kevesebb, de jobban felszerelt kórház legyen és a többi kórház csak kisebb feladatokat lásson el
44
50
vény nélküli gyógyszereket ne csak a patikákban lehessen megvenni
42
55
az egységes állami egészségbiztosítás helyett több biztosító versenyén alapuló rendszer legyen
36
34
magánvállalkozások átvehessék a kórházak üzemeltetését, ha magasabb színvonalú szolgáltatást tudnak nyújtani
32
35
vizitdíj bevezetése
18
28
kórházi napidíj bevezetése
10
21
 
 




Ábrák