A többség elutasítja a tüntetést
www.median.hu 
2017. július 21. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2006. október 05.

A többség elutasítja a tüntetést

A közvélemény a válság megoldásának lehetőségeiről

Élesen megosztott a közvélemény a politikai válság megoldását illetően. Egyértelmű többség csak a Fidesz utcai erődemonstrációjának elutasításában mutatkozik – derül ki abból a 600 fős országos telefonos felmérésből, amit a Népszabadság megbízásából október 3-án, kedden készített a Medián.
 

A köztársasági elnök vasárnap esti beszédéről az emberek 83 százaléka hallott, közülük minden második elsősorban úgy értelmezte azt, hogy Sólyom László lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, minden harmadik megkérdezett viszont csak annyit hallott ki a szavaiból, hogy a helyzet megoldásának kulcsa a parlamenti többség kezében van. A megkérdezettek többsége (52 százalék) szerint az államfő beszéde elősegítette a politikai válság megoldását: a többféle értelmezés miatt azoknak egy része is így foglalt állást, akik nem menesztenék a kormányfőt – igaz, ők inkább azzal értenek egyet, hogy a Sólyom-beszéd tovább hátráltatta a helyzet megoldását (a teljes népesség 32 százaléka van ezen a véleményen.)

A bizalmi szavazást négy százalékkal többen tartják felesleges színjátéknak, mint ahányan a válság lehetséges lezárásának, ám a két vélemény elfogadása jóval kiegyensúlyozottabb annál, mint ami a pártok támogatottságából mechanikusan következne (jelenleg az ellenzéki pártokra több mint másfélszer annyian szavaznának, mint a kormánypártokra)   a pártpreferenciával nem rendelkezők szűk harmada mellett az ellenzéki szavazók bő ötöde is úgy érzi, a szavazással le lehet zárni a válságot (1. ábra). Talán ennél is kevésbé érvényesül a szokásos „pártlogika” a Fidesz ultimátumával kapcsolatban - és ez a mostani helyzettel kapcsolatos egyetlen olyan kérdés, amelynek a megítélésében egyértelmű többség alakult ki a közvéleményben. Az emberek 60 százaléka szerint nem helyes, hogy a Fidesz az emberek utcára hívásával akarja elérni politikai célját: a kormánypárti szavazók között gyakorlatilag mindenki ezt gondolja, de a „bizonytalanok” bő kétharmada és az ellenzéki szavazók bő negyede is ezen a véleményen van – az utóbbiaknak persze az elsöprő többsége fideszes (2. ábra).

A helyzet végső megoldásában azonban drámai mértékben megosztott a közvélemény. A leginkább felmerülő négy lehetőség közül a relatív többség a Gyurcsány-kormány hivatalban maradását támogatná, ám hiába sorakozik fel a kormánypárti szavazók túlnyomó többsége e mögé az álláspont mögé, az összes választópolgárnak csak a bő egynegyede van ezen a véleményen (3. ábra). Az ellenzéki szavazók megosztottak (bár relatív többségük az előrehozott választások kiírását tartaná helyesnek), a pártpreferenciával nem rendelkezők relatív többsége pedig nem tudott állást foglalni a kérdésben.




Diagramok