Tudják, de nem teszik?
www.median.hu 
2017. szeptember 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. január 27.

Tudják, de nem teszik?

Budapestiek a szmogriadóról

Tudtak róla, egyet is értettek vele, sokan mégsem tartották be – nagyjából így foglalhatnánk össze a budapestiek hozzáállását a szmogriadóval kapcsolatban.

 
Körülbelül egy héttel az első szmogriadó után, szinte minden budapesti hallott a légszennyezés csökkentése érdekében bevezetett intézkedésekről: 96 százalékuk tudta, hogy korlátozták a gépjármű forgalmat és egynegyedük a szmogriadó egyéb intézkedéseit is fel tudta sorolni. A nagy többség helyeselte is a riadó bevezetését – még ha a konkrét megvalósítással voltak is problémáik – és általában véve szinten mindenki egyetértett azzal, hogy a levegő tisztasága fontosabb a közlekedés zavartalanságánál. A tettek azonban nem mindig voltak összhangban a szavakkal. A budapestiek becslése szerint csupán minden ötödik autós tartotta be a korlátozásokat, vagy azért mert nem tudta máshogyan megoldani a közlekedést (43 százalék szerint főleg ezzel magyarázható a szabályok megsértése), vagy egyszerűen azért, mert tudták, hogy úgysem fogják megbüntetni őket (szintén 43 százalék). Kedvezőbb a kép, ha arról kérdezzük az embereket, hogy ők személy szerint hogy jártak el. Persze a válaszadók hajalmosak lehetnek arra, hogy a valóságosnál jobb színben tüntessék fel magukat a kérdezőbiztosok előtt, de még így is többen voltak olyanok, akik bevallották, hogy a korlátozás ellenére is használták az autójukat, mint azok, akik az állították, hogy betartották a szabályokat (1. ábra). Ezek szerint tehát az autóval közlekedők közel fele tartotta be a szmogriadó rendelkezéseit, ami egyébként összhangban van forgalomszámlálási eredményekkel is.
 
Bárhogy is tettek az autósok, az esetleges büntetés nem nagyon befolyásolta a döntésüket. A korlátozást betartók elsősorban a levegő tisztasága érdekében tették félre az autójukat, míg a „szabálysértők” túlnyomó többsége (92 százalék) arra hivatkozott, hogy nem tudta másképpen megoldani a közlekedést – csupán 7 százalék mondta azt, hogy úgysem büntettek érte. Pedig azt szinte minden kérdezett (96 százalék) tudta, hogy a rendőrség nem büntetheti meg a korlátozások megszegőit. Éppen ezért is lehet, hogy fővárosiak túlnyomó többsége fontosnak tartaná a szmogriadóval kapcsolatos jogszabályok összehangolását (2. ábra). Azzal szinte mindenki (87 százalék) egyetért, hogy az egész országban egységesen szabályozzák a büntetéseket, azzal viszont valamivel kevesebben (63 százalék), hogy  a rendőrség büntethesse meg azokat, akik nem tartják be a szmogriadóban elrendelt korlátozásokat.
 
Ez utóbbit persze főleg az autóval naponta közlekedők nem szeretnék és ők voltak azok is, akik leginkább bírálták a szmogriadó bevezetését (3. ábra). Nagyjából ugyanakkora (20 százalékos) csoportot tesznek ki azok is, akiknek a családjában van tüdőbeteg: ők érthető módon az átlagnál nagyobb arányban támogatták a szigorításokat és a szmogriadó bevezetését. Elsősorban az önérdek határozza meg az emberek véleményét azzal a javaslattal kapcsolatban is, hogy szmogriadó esetén az autósok ingyen használhassák a BKV-t: az autójukat naponta használók többsége támogatná a javaslatot, míg a tömegközlekedők több mint fele szerint „ez igazságtalan lenne azokkal szemben, akik már fizettek a BKV bérletért” (4. ábra).
 
A felmérést a Főpolgármesteri Hivatal megbízásából 2009. január 18-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet Budapest felnőtt népességét reprezentáló 500 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság nem, életkor, iskolai végzettség és kerület szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-6 százalék.




Ábrák