Romló közhangulat, elbizonytalanodó kormányoldal
www.median.hu 
2017. november 22. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2005. május 10.

Romló közhangulat, elbizonytalanodó kormányoldal

Politikai közhangulat - 2005. május

Májusban növekvő pesszimizmus és politikai közöny vette hatalmába a közvéleményt. Mivel ennek jelei elsősorban a kormánypárti szavazók körében mutatkoztak, a Fidesz-MPSZ ismét növelte előnyét a pártok versenyében - derül ki a május elején végzett kutatásból. A politikusok népszerűségi rangsorát ‑ a Medián-felmérések történetében először – Szili Katalin vezeti.

Május elején az emberek 67 százaléka mondta azt, hogy az országban „általában véve rossz irányba mennek a dolgok” (3. ábra). A 2002-es választás óta csak tavaly szeptemberben, Medgyessy Péter lemondását követően volt ennél magasabb a pesszimista véleményen lévők aránya. Mint ahogy a kormányválság idején, úgy most is elsősorban a kormánypárti szavazók elkedvetlenedése okozta ezt a változást: az MSZP-szavazók körében az áprilisi 64-ről 53 százalékra csökkent a „jó irányt” észlelők aránya. A pesszimizmus erősödése politikai érdektelenséggel jár együtt, aminek jele, hogy az aktív szavazók aránya is közel van a negatív rekordhoz: csupán az emberek 46 százaléka mondta azt, hogy biztosan részt venne egy „most vasárnapi választáson”. Ennél kevesebben csak a tavalyi EP-választás után nyilatkoztak így, akkor feltehetőleg elsősorban azért, mert az alacsony részvételű voksolást követően többen merték vállalni a kérdezőbiztosok előtt, hogy nem érdekli őket a politika. A „biztos” szavazók aránya a 2002-es választás óta eltelt három évben szinte folyamatosan csökkent, főleg az utóbbi egy évben, pedig az előző parlamenti ciklusban épp a választás utáni második évben kezdett el növekedni a lakosság potenciális politikai aktivitása: négy évvel ezelőtt 16 százalékkal mondták többen biztosra a választási részvételüket, mint most (2. ábra).
 
A pesszimizmus erősödéséhez hasonlóan a politikai elbizonytalanodás is főleg a kormánypárti szavazókra volt jellemző. Az utóbbi néhány hónapban a Fidesz-MPSZ támogatottsága érdemben nem változott, az MSZP-é viszont elég hektikusan alakult (1. ábra). Április és május között ismét csökkent a párt támogatóinak a száma és visszaesett körükben a „biztos” szavazók aránya is. Így a teljes népességen belül 8, a választani tudó „biztos” szavazók körében pedig 18 százalékra nőtt a Fidesz-MPSZ előnye az MSZP előtt (1. táblázat). Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy a pártot választók és a részvételüket biztosra mondók közös halmaza ma már csak a szavazókorú népesség 39 százalékát teszi ki, így a pártok támogatottságára vonatkozó becsléseknek a választani tudó „biztos” szavazók körében olyan nagy a statisztikai bizonytalansága, hogy kérdésessé vált, van-e egyáltalán értelme foglalkozni ezekkel az adatokkal.
 
A lakosság pesszimizmusának és a kormánypárti szavazók elbizonytalanodásának az egyik oka talán a közeledő köztársaságielnök-választást övező politikai feszültség lehet. Bár Szili Katalin megválasztása továbbra is kérdéses, a jelöltté válás után mind az ismertsége, mind a népszerűsége növekedett és május elején már ő volt a legnépszerűbb magyar politikus (2. táblázat). A másik feltételezhető ok alighanem gazdasági természetű, a gazdasági közhangulat ugyanis még a politikainál is nagyobb mértékben romlott április és május között. Ez viszont összefügghet a pénzügyminiszter-cserével, annál is inkább, mert a lakossági várakozások a legutóbb tavaly év elején, László Csaba leváltását követően voltak ennyire borúlátóak. Annak ellenére, hogy kinevezésekor Draskovics Tibor jóval népszerűbb volt, mint a távozó miniszter, mint ahogy most Veres János megítélése is (ismertsége 41, népszerűsége 33 százalék) kedvezőbb az elődjéénél.
 
A felmérést 2005. május 6-a és 10-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék.




KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁZATOK

1. táblázat

2. táblázat



Diagramok