Szűkösen mérve
www.median.hu 
2017. március 27. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2011. június 01.

Szűkösen mérve

A gazdasági közhangulat az Orbán-kormány első évében

A kezdeti bizakodás elmúltával a legtöbben ma már inkább negatívan értékelik az Orbán-kormány eddigi gazdasági teljesítményét, és az emberek jövőképében is negatív fordulat következett be.

A tavalyi választásokat a közhangulat ugrásszerű javulása követte, ám az őszi hónapoktól kezdve inkább elbizonytalanodás, kiábrándulás figyelhető meg. November elején már relatív többségben voltak azok, akik úgy érezték, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok, és csoportjuk ezt követően tovább szélesedett. A HVG megbízásából 2011 májusában elvégzett 1200 fős országos Medián-felmérés szerint a borúlátók aránya már a 60 százalékot is meghaladja, sőt, a kormánypárt támogatói közül is minden negyedik úgy látja, az ország rossz irányba halad. Az ezzel ellentétesen vélekedőknek, tehát a derűlátóknak egyébként több mint 80 százaléka Fidesz-szavazó (1. ábra).
 
Az általános helyzetértékeléshez hasonlóan 2010 tavaszán a gazdasági közhangulatban is látványos javulás következett be. A pártkötődés hatása ebben is nagyon erős: az MSZP-kormány idején a szocialista szavazótábor „húzta felfelé” a lakossági átlagot, a parlamenti választások után pedig a Fidesz-szavazók várakozásai lettek a legoptimistábbak. A kilátásokat számszerűsítő mutatók azonban mindvégig negatív tartományban maradtak, tehát még a kétharmados győzelmet követő „eufória” sem volt elég ahhoz, hogy az emberek döntő része rövidtávon javulást valószínűsítsen a gazdaság helyzetében. A következő időszakra vonatkozó vélemények a szavazás után néhány héttel voltak a legkedvezőbbek, azóta viszont – kisebb ingadozás mellett – romló tendencia érvényesül. Az egyre negatívabb kilátásokat részben ellensúlyozta az elmúlt időszak (vagyis a mindenkori felmérést megelőző 12 hónap) értékelésében mért javulás, ám áprilisra a gazdasági közhangulatot számszerűsítő index és ezen belül a következő 12 hónapra vonatkozó mutatók is a második Orbán-kormány időszakának eddigi legmélyebb szintjére süllyedtek (2. ábra).
 
Nemcsak a gazdaság és a háztartások általános jövőképében mérhető negatív fordulat, de az utóbbi hónapokban a munkanélküliségre és inflációra vonatkozó becslések is számottevően romlottak. (A lakosság jellemzően a hivatalos statisztikáknál jóval magasabb áremelkedést és munkanélküliséget becsül, de a trendekből mindig kiolvasható a közhangulat változása.) Az inflációs várakozások az év elején indultak számottevő romlásnak: az addig átlagosan 14-16 százalékosra prognosztizált drágulás helyett áprilisban a válaszadók átlagosan 20 százalékos áremelkedést valószínűsítettek. A következő évre becsült munkanélküliségi ráta pedig utoljára 2009 augusztusában állt olyan magas szinten, mint a kormányváltás évfordulóján (28 százalék) (3. ábra).
 
Mindent egybevetve a lakosság nagyobb része inkább negatívan értékelte az Orbán-kormány eddigi gazdasági teljesítményét. A kormány egyéves munkája a relatív többség (42 százalék) szerint inkább rontott Magyarország és az itt élő emberek helyzetén, miközben csak 19 százalék látott valamennyi javulást. És bár a Fidesz szavazóinak mindössze 6 százaléka fogalmazott meg igazán kritikus véleményt a kormány tevékenységéről, a szavazótábor részéről az is komoly kritikának minősíthető, hogy 46 százalékuk – a korábbi bizakodás ellenére – nem tapasztalt változást. Más szavazói csoportokban pedig egyértelmű többségben vannak az elégedetlenek: a többi párt szavazóinak kétharmada, és a párthoz nem kötődők 53 százaléka az elmúlt egy évben inkább a helyzet romlását érzékelte (4. ábra).
 
Olvassa el a másik elemzésünket: hogyan alakult a politikai közhangulat az Orbán-kormány első évében!




Ábrák