Van még lejjebb?
www.median.hu 
2014. április 18. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Rejt a pálya

A választási kampány hajrájában nem a Fidesz újabb győzelme, hanem annak mértéke a kérdés. A Medián március második felében, már az előrejelzés igényével készült felmérése szerint a kormánypárt a teljes népesség 36 százalékának, és ezen belül a választani tudó „biztos” szavazók 47 százalékának támogatását tudhatja maga mögött.  

Se nem hozott, se nem vitt

A közelgő választások érezhetően felpezsdítették a szavazóközönséget, a legutóbb ugyanis 2010 tavaszán volt olyan magas a választók aránya, mint most, amikor az emberek több mint háromnegyede (76 százalék) támogatja valamelyik pártot (1. ábra).
 


Paksi bővítés: súlyos fenntartások

Önök kérték

Borítékolva?



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. március 18.

Van még lejjebb?

Drámai mértékű borúlátás, negatív rekordok sora – ezekről számol be a március elején végzett felmérésünk.

Minden lehetséges mutató a közhangulat további romlását mutatja. A legszembetűnőbb változás, hogy tovább emelkedett azoknak az aránya, akik szerint az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok (1. ábra). A Medián másfél évtizede teszi fel azt a kérdést az embereknek, de ilyen mértékű kiábrándultságot még soha nem mutattak az adatok. Hosszú évekig a Bokros-csomag utáni 80 százalékos „rossz irány” volt a rekord, ez dőlt meg először a tavalyi kormányválság után, majd a pénzügyi válság begyűrűzését követően szinte hónapról hónapra tovább erősödött a kiábrándultság. Legutóbb 87-ről 91 százalékra emelkedett a pesszimisták aránya és csupán 6 százalék mondta azt, hogy jó irányba mennek a dolgok. Minden korábbi rekordot megdöntve tovább romlottak a lakosság gazdasági várakozásai is, leginkább nem is a saját háztartásra, hanem az ország gazdaságára vonatkozók: 59 százalék tart nagyarányú, további 27 százalék pedig kisebb mértékű visszaeséstől.
 
A válság elején még úgy tűnt, hogy a romló közhangulat nem morzsolja tovább az MSZP táborát, sőt, az új helyzet még lehetőséget is kínált a kormányzatnak arra, hogy kitörjön a defenzívából. Annyi bizonyos, hogy a válság első hónapjaiban csökkent a két nagy párt támogatottsága közötti különbség. Ez a trend mostanra megfordult és márciusra jelentős mértékben visszaesett a szocialisták támogatottsága: a teljes népesség 16, a választani tudó „biztos” szavazók 23 százaléka szavazna rájuk, ami a Medián mérései szerint az utóbbi tíz év legrosszabb adata (2.-3. ábra). A romló közhangulatban a Fidesz-vezérkar kivételével az összes vezető politikus népszerűsége visszaesett, és bár ez a változás a kormányfő esetében kisebb volt az átlagosnál, kedveltségi mutatójában a mostani adat a negatív rekord. 18 százalékos támogatottsága alulmúlja az összes korábbi kormányfő legrosszabb népszerűségi indexét is (Antall Józsefnek 25, Boross Péternek 39, Horn Gyulának 29, Orbán Viktornak 40, Medgyessy Péternek 37 százalékon volt a mélypontja). Ezzel párhuzamosan csökkent azoknak az aránya, akik hivatalban tartanák a Gyurcsány-kormányt, és növekedett azoké, akik egy átmeneti szakértői kormány megalakításában vagy előrehozott választásban látnák a legjobb megoldást a jelenlegi helyzetre (4. ábra).
 
Az EP-választáshoz közeledve egyre inkább érdemes odafigyelni a kisebb pártok támogatottságának alakulására is. Úgy tűnik, hogy a Jobbik februári javuló eredménye nem tiszavirág életű változás volt: a teljes népességben tovább erősödött a párt, a választani tudó „biztos” szavazók körében pedig továbbra is 4 százalékon áll (5. ábra). Az MDF nagy vihart kavaró EP-listaállítása még csak részben lehetett hatással a párt támogatottsági adataira, hiszen az interjúk többsége még Bokros Lajos hivatalos felkérése előtt készült. Mindenesetre az MDF most valamivel jobban áll, mint a korábbi hónapokban. Az SZDSZ viszont a februári erősödés után újra „gyengélkedik”, részben azért, mert a szavazói részvételi hajlandósága továbbra is elmarad a többi párt támogatóiétól.  
 
A felmérést 2009. március 6-a és 10-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 2–6 százalék.
 
Politikusok* ismertségének és népszerűségének** változása - százalék
 
ismertség
 
népszerűség
 
  
február
 
március
 
február
 
március
 Sólyom László
 97
 97
55
52
Orbán Viktor
100
100
52
51
Pokorni Zoltán
95
94
48
47
Kósa Lajos
87
85
51
47
Varga Mihály
75
75
48
47
Szili Katalin
96
97
51
45
Navracsics Tibor
87
89
43
43
Dávid Ibolya
99
99
44
37
Göncz Kinga
90
91
40
35
Fodor Gábor
95
93
38
31
Semjén Zsolt
75
73
34
31
Kövér László
89
88
29
27
Lendvai Ildikó
95
95
27
24
Kiss Péter
72
74
31
23
Herényi Károly
80
76
28
21
Bajnai Gordon
72
74
28
21
Szekeres Imre
74
73
26
19
Gyurcsány Ferenc
99
100
21
18
Demszky Gábor
97
98
24
18
Juhász Ferenc
70
69
26
18
Hiller István
85
86
24
16
Veres János
85
84
19
15
Szilvásy György
67
69
16
15
Draskovics Tibor
86
86
17
13
Kóka János
96
95
14
11
* a 25 legismertebb vezető beosztású politikus
** „szívesen látná fontos politikai szerepben” – említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában
 




Ábrák