CIVISTI – A polgárok elképzelései a tudomány, a technológia és az innováció jövőjéről VIII.
www.median.hu 
2017. július 25. 
A MEDIÁN
Hírek, újdonságok
Politika
Gazdaság
Média
Társadalom
2014. március 11.

SurPRISE – Megfigyelés, magánszféra és biztonság

A nemzetközi felmérés magyar eredményei
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2011. május 12.

CIVISTI – A polgárok elképzelései a tudomány, a technológia és az innováció jövőjéről VIII.

A kutatás összefoglalása

A Medián egy európai uniós konzorcium tagjaként vett részt abban a kutatásban, amely az Európai Bizottság számára gyűjtötte össze az uniós polgárok elképzeléseit az európai uniós kutatások jövője és demokratikusabbá tétele érdekében.

A CIVISTI egy olyan kutatási projekt volt, amelyet az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága számára készítettünk a 7. keretprogram társadalom- és bölcsészettudományi (angol rövidítése: SSH) programja keretében.
 
A kutatás abból indult ki, hogy ha Európa a világ legfejlettebb tudásalapú közösségévé akar válni, akkor az európaiak aggodalmait és szükségleteit is figyelembe kell venni, amikor döntés születik a jövő tudományos és technológiai fejlesztéseiről, szakpolitikájáról. Amikor a világ különböző régióival kell globális versenyt vívni, az európai gazdaságot erősíthetnék az olyan kutatási programok, amelyek lényegesebbek az európai közösség számára.
 
A polgárok a jövőre vonatkozó elképzelések és aggodalmak hordozói, és a megfelelő segítő módszerek által ezen elképzelések és aggodalmak összegyűjthetők, majd pedig releváns kutatási témákká, uniós keretprogramokká (uniós támogatási formákká) fordíthatók le.
 
E cél eléréséhez arra van szükség, hogy a tudományos kérdésekben a közvélemény tájékozottabb és aktívabb legyen, megvitassa a fontos kérdéseket, és így jobbak legyenek a kollektív döntéshozatal feltételei. A CIVISTI kutatási projekt létrehozott és hét európai uniós országban tesztelt egy költséghatékony, a polgárok részvételén alapuló módszert. Ez a kutatási módszer növeli a demokratikus legitimációt és segít az uniós döntéshozóknak abban, hogy releváns és kezdeményező kutatási pályázati programokat dolgozzanak ki a következő, 8. keretprogramhoz.
 
A kutatás céljait röviden összefoglalva a CIVISTI
  • összeállított egy listát az új vagy most felmerülő európai tudományos és technológiai témákból,
  • összeállított egy szakpolitikai javaslatgyűjteményt a jövőbeni európai keretprogramokhoz,
  • végül az eredmények egy újfajta, a polgárok részvételével hét tagállamban folyó, szakértők és a téma érintettjeinek elemzéseivel támogatott folyamat során születtek.
 
Hét, egyenként nagyjából 25 fős csoportos beszélgetést tartottunk Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Finnországban, Magyarországon és Máltán. Több ezer uniós polgár kapott meghívást, a résztvevőket végül úgy választottuk ki, hogy minél több társadalmi csoport képviselve legyen, és ezáltal biztosítsuk a résztvevők sokféleségét, például az életkoruk, a nemük, a foglalkozásuk vagy az iskolázottságuk szempontjából. A résztvevők egy előzetes tájékoztató anyagot kaptak, majd a beszélgetések során a kutatók különböző kutatás-módszertani technikákkal segítették őket abban, hogy hosszú távú jövőképeket fogalmazzanak meg a jövőbeni társadalmi szükségletekről, kívánságokról, aggodalmakról és feladatokról.
 
Ennek eredményeként a megszületett jövőképek témái nagyon széles skálán mozognak, foglalkoznak például a környezettel, a közlekedéssel, a vidékkel, a foglalkoztatással, a tudományos innovációkkal, mint például a biotechnológia és az ember és gép közötti közvetítés, valamint a demográfiai változásokkal, mint az elöregedés és a bevándorlás, és végül a polgárok részvételével.
 
Ezután a polgárok jövőképeit szakértők, a témában érintettek, például tudósok, szakpolitikai elemzők, civil szervezetek, valamint a tudományos és technológiai kutatásokkal foglalkozó kormányzati szervek képviselői szakpolitikai javaslatokká fordították le az európai kutatások számára. A szakértők Ausztriából, Belgiumból, Bulgáriából, Dániából, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Magyarországról, Németországból és Svájcból érkeztek a megbeszélésekre. A szakértők egy kétnapos nemzetközi workshop keretében készítettek szakpolitikai javaslatokat a polgárok jövőképei alapján úgy, hogy először megvizsgálták minden egyes jövőképet, kibontották a bennük lévő tudományos és technológiai ötleteket, majd ezek alapján fogalmaztak meg szakpolitikai javaslatokat.
 
Az eredményeket a polgárok egy második találkozó során vetették alá az úgynevezett érvényességvizsgálatnak. Ehhez három szempontból vizsgálták meg a szakértői javaslatokat: mennyire hűséges az adott javaslat az alapját képező jövőképhez, mennyire segíti a megvalósítását, illetve mennyire kívánatos a javaslat megvalósítása. E második találkozón a résztvevők fontosság szerint is értékelték a szakértői javaslatokat.
 
A kutatás végeredményeit a CIVISTI-kutatócsoport 2011. január 24-én szakpolitikai workshopon mutatta be Brüsszelben az Európai Bizottság munkatársai, politikusok, kutatók, üzletemberek és a polgárok részvételével. Az európai polgárok a következő ajánlásokat tartották a legfontosabbaknak:
  • A tömegközlekedéshez való hozzájutást segítő technikai és társadalmi innovációk: Olyan technikai és társadalmi innovációkat kell támogatni, amelyekkel az emberek egy intelligens és interaktív hálózaton keresztül könnyebben hozzájutnak a közlekedési eszközökhöz. Ennek a hálózatnak rugalmas, utasbarát és környezetbarát módon kell magába foglalnia a helyi és az országhatárokon átnyúló közlekedést.
  • Jövőkutatás és vizsgálatok a decentralizált energiatermelő rendszerek fenntarthatóságáról és az energiával kapcsolatos konfliktusok megoldásáról: Jövőkutatásokra és vizsgálatokra van szükség a kormányzást érő kihívásokról az energiatermelés és -elosztás területén, valamint a decentralizált és fenntartható energiatermelés új lehetőségeiről a jövőbeni konfliktusok megelőzésének érdekében.
  • Menjünk és fedezzük fel újra a vidéket! A jövőkutatás segítségével új jövőképeket kell tervezni, hogy vonzóvá tegyük a modern mindennapi életet vidéken. A jövőkutatásnak foglalkoznia kell a vidéki mobilitással, a kulturális és politikai élettel, a foglalkoztatással, valamint a termelés és a rekreáció közti egyensúllyal.
  • Eszközök a fogyatékos emberek számára: A legkorszerűbb eszközöket kell kutatni és kifejleszteni a fogyatékossággal élők és az idős emberek számára. Ezt olyan sokoldalú megközelítéssel kell megalapozni, amely összehozza a technológia és a társadalomtudományok szakértőit.
  • A városi tér optimalizálása: a sűrűn lakott európai ökovárosok felé: Próbaprojekteket kell elindítani olyan európai ökovárosok létrehozására, ahol fenntartható a hulladékkezelés, a közlekedés, a városi tér használata és az energiafelhasználás. Mindezt a polgárok bevonásával, aktív részvételével kell megvalósítani.
  • Az elöregedő társadalmaknak szükségük van innovációkra: Kutatást kellene végezni annak feltárására, hogy egy teljes foglalkoztatásból a teljes nyugdíjazásba való átmenetnek milyen hatása lenne a munkaerőpiacra. Az lenne a cél, hogy felülvizsgáljuk a nyugdíjpolitikát napjainkban jellemző merev nyugdíjkorhatárt és nyugdíjazási rendszert.
  • Hatékony városi infrastruktúra a többgenerációs életstílus támogatásához: olyan kommunikációs és mobiltechnológiákat kell kifejleszteni, amelyek segítik a többgenerációs családokat. Olyan várostervezésre és infrastrukturális fejlesztésre van szükség, amely barátságos környezetet nyújt a nagycsaládosoknak, és kielégíti a családi életciklusuk során változó igényeiket.
 
A CIVISTI-kutatásban részt vett uniós polgárok, szakértők és a témában érintettek kedvezően vélekedtek a kutatás folyamatáról és eredményeiről. Sok polgár vélte úgy, hogy a CIVISTI projekt bíztató kezdet ahhoz, hogy az európai kutatási programok megtervezése nagyobb mértékben építsen a polgárokra. Többségük szeretné, ha több, a CIVISTI-hez hasonló polgári találkozót, konzultációt szerveznének a közpénzből támogatott kutatási programok megtervezéséhez.
 
A CIVISTI kutatói úgy gondolják, hogy az uniós polgárok hatékonyan járulnak hozzá a releváns és kezdeményező tudományos kutatási programok kialakításához, és hogy e kutatási programok profitálhatnának a polgárokkal való, CIVISTI-típusú konzultációkból. A projekten dolgozó kutatók úgy vélik, egy olyan, az európai polgárok részvételén alapuló módszert dolgoztak ki, ami más meglévő módszerekhez képest nagyon költséghatékony módon képes növelni az európai jövőkutatási potenciált. Ez a kutatási eljárás más tudományterületek és technológiai fejlesztések számára is hasznos lehet, mint például a politikatudomány, a demokráciakutatások, az etika és a filozófia.
 
A projektről további információk olvashatók a CIVISTI-kutatás honlapján.
 
 
Kapcsolódó írások: