Agyelszívás
www.median.hu 
2017. július 27. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2006. december 21.

Agyelszívás

A tudósok elvándorlását súlyos problémának tartják, és elsősorban anyagi okkal magyarázzák az emberek – ez derül ki a HVG megbízásából készített felmérésünkből.

A tudósok, a tudomány presztízse egyébként ma is kiemelkedő. A tudomány kedvező megítélését támasztja alá, hogy az emberek száz egységnyi közpénzből csaknem kétszer annyit (40 százalék) költenének erre a célra, mint a művészetekre (23 százalék) és a sportra (20 százalék), és több mint kétszer annyit, mint katonai kiadásokra (17 százalék). Ennél is egyértelműbb a kép, ha a tudósok megítélését vesszük górcső alá. A felmérésben szereplő tíz értelmiségi, illetve az ország külső megítélése tekintetében fontos szakma közül az emberek – az orvosok mellett – a tudósoknak adnák a legmagasabb fizetést. Az igazságosnak tartott jövedelem alapján a tudósokat a százfokú „létrán” átlagosan a nyolcvanadik fokra helyezték, pontosan harminc fokkal feljebb, mint amit a ténylegesen érzékelt jövedelmi viszonyok alapján állapítottak meg, vagyis összességében úgy érzik, hogy a tudósok jelentőségükhöz mérten alul vannak fizetve más, többé-kevésbé összevethető foglalkozásokhoz képest. Az igazságosnak tartott és az érzékelt jövedelem közötti különbség egyébként a tanárok mellett éppen a tudósok esetében a legnagyobb (1. ábra).
 
A válaszadók abban is az anyagi lehetőségek hiányát tartják a legfontosabb tényezőnek, hogy a magyar tudósok külföldre mennek dolgozni, és csak ezt követi a külföldi és az itthoni munkaeszközök, munkakörülmények tekintetében valószínűsített különbség. A tudósok társadalmi megbecsülése tekintetében vélt eltérés a kevésbé súlyosak között szerepel a legalábbis ideiglenes elvándorlásban közreható tényezők sorában. Az érintettek körében végzett felmérés igazolja a közvéleményben élő elképzeléseket: az anyagi megfontolások döntő jelentőségét maguk a külföldön dolgozó tudósok is kiemelik, ezt követik a jobb munkakörülmények, a presztízs szempontok szerepe pedig eltörpül a többi tényező mellett (2. ábra). Nincs ilyen összhang a magyar tudomány nemzetközi jelentőségének megítélése tekintetében. A laikus közvéleményben ugyanis még élnek a tudományos világhatalomról sulykoltak: 40 százalék szerint a magyar tudomány a világ élvonalába tartozik, ugyanezt a külföldön dolgozó tudósoknak csupán 7 százaléka látja így (3. ábra). Az agyelszívás hatásáról is különböző kép él a szélesebb közvélemény és az érintettek fejében. Bár mindkét körben általánosnak érzékelik a jelenséget, az előbbiek lényegesen nagyobbnak látják ezt a problémát (a százfokú mutató értéke, ami akkor érné el a maximumát, ha mindenki teljesen egyetértene az állítással, 80 pont), mint az utóbbiak (62 pont). Ehhez hasonlóan, a laikusok az érintetteknél lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak is, hogy miként érinti az anyaországot a külföldön dolgozó magyar tudós munkája, akik maguk nem érzik ilyen komolynak saját szerepüket. Ennél lényegesen közelebb esik egymáshoz a két csoport véleménye a külföldön dolgozó tudósok hazacsábításának megítélésében: ezzel mindkét körben közel kétötödnyien értenek teljesen egyet, a százfokú mutató a széles közvéleményben 72 pont, a tudósokéban és 66 pont (4. ábra). Az embereket nem kárpótolja az, ha egy magyar tudós külföldi sikere következtében nő az ország hírneve: minél inkább így látják, annál inkább fontosnak tartják a tudósok hazacsábítását, még anyagi áldozat árán is
 
A lakossági felmérés a felnőtt népességet reprezentáló 1200 fős minta személyes megkérdezésével készült 2006. szeptember 7-e és 12-e között. A külföldön dolgozó magyar tudósok körében online felmérést készítettünk. A kérdőívet 154-en töltötték ki, a megkérdezetteket hólabda eljárással választottuk ki, összesen 314 főt kértünk fel a válaszadásra. A kutatáshoz a következő definíciót használtuk:
  • külföldön dolgozik: több mint egy éve, jövedelme nagyobb része nem magyar forrásból származik
  • magyar: Magyarországon szerzett diplomát és magyar nemzetiségű
  • tudós: Külföldi jövedelme nagy részét egyetemtől, vagy egyetemi/akadémiai kutatóhelytől kapja, vagy az üzleti szférában kutatással, fejlesztéssel foglalkozik
 
 




Ábrák