Vízben az igazság?
www.median.hu 
2017. november 22. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. március 12.

Vízben az igazság?

Az italfogyasztási szokásokról

A téli hónapokban valamivel csökken a leggyakoribb szomjoltók fogyasztása, ám a hagyományos magyar önképnek ellentmondva a magyar ember – télen is – elsősorban vizet iszik.

A magyar népesség közismerten rossz egészségügyi és demográfiai mutatóival nem látszik teljesen összhangban lévőnek az a tény, hogy a felnőtt népesség túlnyomó része (nyolctizede) kisebb-nagyobb rendszerességgel iszik ásványvizet és gyümölcslevet. Ásványvizet például a megkérdezettek egyharmada mindennap fogyaszt, és ugyanennyien isznak legalább hetente egyszer gyümölcslevet. Emellett nagy népszerűségnek örvendenek a szénsavas üdítőitalok, és ásványvízből is nagyobb arányban fogyasztják a magyarok a buborékosat, mint a „csendeset”. Sört és bort a népesség hattizede szokott inni, ám az előbbit valamivel gyakrabban, mint az utóbbit. A kérdőívben szereplő italfajták közül az energiaitalt isszák a legkevesebben: az emberek 78 százaléka sosem vesz magához ilyesmit (1. ábra).
 
Magyarországon a felnőtt népesség 82 százaléka iszik ásványvizet, és nagy részük (minden második) nem sokat foglalkozik azzal, hogy a víz tartalmaz-e szénsavat, azaz buborékkal és anélkül is issza. További háromtizednyien csakis szénsavas ásványvizet fogyasztanak, a legkevesebben (5 százalék) viszont azok vannak, akik csak a buborékmenteset töltik a poharukba (2. ábra).
 
Az ásványvízivók társadalmi-demográfiai hátterét tekintve az látható, hogy általában a kedvezőbb helyzetben lévő, magasabb státusú csoportok fogyasztják, ám az ásványvízivás nem elsősorban pénzkérdés, például a jövedelmi megoszlásból látható, hogy a kevesebb pénz nem jelent több csapvíz-, a több pénz több ásványvízfogyasztást. Ehelyett az adatok arra engednek következtetni, hogy az ásványvízivás inkább civilizációs-modernizációs fejlemény, vagyis inkább életmód, életstílus, értékrend kérdése. A leginkább egyébként a fiatalok, az iskolázottabbak, az urbanizáltabb településen élők, valamint a legfelső jövedelmi csoport tagjai között találhatók ásványvízivók. (A férfiak és nők között nem adódott statisztikai értelemben is jelentős eltérés.) Az ország régiói közti különbségek is arra utalnak, hogy ez inkább kulturális jelenség: a kedvezőbb helyzetű közép-magyarországi régióban nincs több ásványvízivó, mint Észak-Magyarországon vagy az Észak-Alföldön. A legritkább egyébként a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon (bár a fogyasztás mennyiségére ez az adat nem utal) (1. táblázat).
 
A tavaly nyár végén készült Medián-felméréshez képest – érthető módon – csökkent a különböző szomjoltók fogyasztása, illetve a fogyasztás gyakorisága (kivétel ez alól a szénsavmentes ásványvíz és a bor), és közben nőtt az energiaitaloké (3. ábra). Ezek a változások minden bizonnyal az évszakok szerinti természetes fogyasztásbeli ingadozást tükrözik.
 
Magyarországon a Szentkirályi és a Margitszigeti Kristályvíz a legkedveltebb ásványvízmárka, a népesség egyötöde, illetve egyhatoda szerint ezek a legjobbak, és további négytizednyien mondták, hogy jó márkának tartják. Szintén igen kedvelt, azaz dobogós helyre került a Theodora. A kedveltség szerint kialakult sorrendben az élbolyban szerepel még a NaturAqua, az Apenta, a Balfi és az Óbudai Gyémánt. Egyötöd-egyhatodnyian mondták még jó ásványvízmárkának a Nestlé Aquarelt, a Visegrádit és a Fonyódit (4. ábra).
 
A márkák kedveltségi sorrendjének nagyjából megfelel az, hogy milyen gyakran fogyasztják az emberek a különböző ásványvizeket: dobogós helyre ebben a tekintetben is a Szentkirályi, a Theodora és a Margitszigeti Kristályvíz került (5. ábra).
 
A felmérést 2007. február 2-a és 6-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék.
 
1. táblázat
Az ásványvízfogyasztók társadalmi-demográfiai jellemzői – százalék 
 
 
NEM
férfi
81
83
KOR
18-29 éves
89
30-39 éves
93
40-49 éves
87
50-59 éves
81
60 éves és idősebb
67
ISKOLÁZOTTSÁG
legfeljebb 8 ált
66
szakmunkás
86
érettségi
91
diploma
93
LAKÓHELY
Budapest
90
város
83
falu
77
A HÁZTARTÁS EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELME
alsó csoport
82
alsó-közép
74
felső-közép
83
felső csoport
91
RÉGIÓ
Közép-Magyarország
88
Közép-Dunántúl
82
Nyugat-Dunántúl
74
Dél-Dunántúl
80
Észak-Magyarország
86
Észak-Alföld
86
Dél-Alföld
68




Ábra