Felmérés a sportágak presztízséről - 1998. június
www.median.hu 
2017. július 20. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
1999. június 30.

Felmérés a sportágak presztízséről - 1998. június

A modern versenysport kialakulása szorosan összefüggött a társadalmi változásokkal. A mai közmegegyezés szerint sportnak tekintett időtöltések közvetlen elődei a XIX. századi arisztokrácia szabadidős tevékenységei.

A versengés kezdetben állatok közvetítésével zajlott, a lóverseny, a rókavadászat, az agarászat olyan tevékenységek, amelyek során a küzdő felek nem közvetlenül saját fizikai képességüket mérik össze. A polgárosodás módosított az uralkodó elit sporttevékenységén, és az újonnan megjelenő nemesi eredetű sportágak - vívás, evezés, ökölvívás - már nagyobb mértékben igénybe vették a testet. A sportágak arisztokratikus eredetű vonulata - amelyre a versengés szellemisége a jellemző - a modern atlétika kialakulásában érte el csúcspontját. Másrészt megjelentek a polgárságra jellemző szabadidős tevékenységek. A polgárság, az új osztály értékvilágát a torna, a “testgyakorlás” fejezi ki a leginkább. A tömegsportok kialakulása pedig, amelyek a századfordulón kezdtek terjedni, és amelyek mintapéldája a foci,  az iparosodással, a munkásság tömegességével van összefüggésben.
 
Ahogy a sportágak megjelenése és legitimációjuk - sportágként történő elismerésük - folyamata többé-kevésbé jól meghatározható társadalmi mozgások eredőjeként értelmezhető, úgy aktuálisan is hordoznak társadalmi jelentést. Ez a jelentés a Medián felmérése szerint a mai Magyarországon is egyrészt viszonylag egyértelmű, vagyis kevéssé osztja meg az embereket, másrészt általános, vagyis szinte mindenkinek van képe róla: a megkérdezettek kilenctizede a felmérésben szereplő 21 sportág mindegyikéről véleményt nyilvánított.

A sportágak elit-jellegéről kialakult viszonylagos konszenzus annál is inkább meglepő, mivel a sport csak a társadalom egyötödét (21 százalék) érdekli nagyon. Nyáron egyébként többen nyilatkoznak így, mint télen: 1996 júniusában is egyötöd (22 százalék) érdeklődött a sport iránt, 1998 januárjában csak 15 százalék. A sportágak presztízse apró ingadozá-soktól eltekintve független a sport iránti érdeklődéstől, és a társadalmi csoportok véleménye között sincs különbség.

A vitorlázás kifejezetten elit sportnak számít, csupán a golfot helyezik magasabbra az emberek. Ezeket a kevéssé elterjedt sportágakat talán éppen ritkaságukból adódóan idegen-szerűnek tekintik, és ez is közrejátszik abban, hogy az emberek mindkettőt a hazai felső, és felső középosztály által viszonylag széles körben űzött tenisz és sízés fölé emelik. Az elit-sportok a Medián más felmérései szerint (Népszabadság, 1996. július 20.) más sportágaknál kevésbé érdeklik az embereket, és a vitorlázás ebben a tekintetben is elkülönül a megszokottabb elitsportoktól: lényegesen kevésbé vonja magára a figyelmet, mint az ugyancsak mérsékelt érdeklődést kiváltó sízés autó-motorsport vagy tenisz.

A történeti eredetüket tekintve polgári sportok, mint az úszás és a torna a polgári időtöltés hétköznapi elemei lettek - ez a beágyazottság magyarázhatja, hogy a két sportág a kö-zépmezőnyben foglal helyet. A hagyományos arisztokratikus sportok -, birkózás, ökölvívás, vívás - pedig az utóbbi kivételével a lista alsóbb régióiban találhatók. A fizikai erőszak társa-dalmilag megengedett szintjei Norbert Eliasnak a Replika című folyóirat ez év márciusi szá-mában megjelent esszéje szerint a civilizációs folyamatban alakulnak, és noha a mai birkózás és boksz magas fokú szabályozottsága révén biztosítja, hogy az erőszak használata a kulturálisan még megengedhetőnek tartott határokon belül maradjon, így sem kerülhették el, hogy elveszítsék arisztokratikus jellegüket. A sort a klasszikus tömegsport, a labdarúgás zárja. A futball pozíciója részben osztálysemlegességével magyarázható, ami Hadas Miklós és Karády Viktor (Replika, 1995. június) szerint Magyarországon nagyobb erővel jelenik meg, mint máshol, hiszen a magaskultúrának is részét képezi. Ugyanakkor minden bizonnyal nyomot hagy rajta a magyar foci eredménytelensége is.




Diagramok