Növekvő tartozás – csökkenő türelem
www.median.hu 
2017. november 22. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. július 16.

Növekvő tartozás – csökkenő türelem

Felmérés a devizahitelekről

A magyarok általában véve tájékozottak a gazdasági folyamatokról, és a rossz közhangulat mellett is szolidárisak a nehézségekkel szembesülő honfitársaikkal – derül ki abból a felméréséből, amelyet július 13-án készítettünk a szavazókorú népességet reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével.

  
 
A gazdasági válság háromnegyed éve alatt az emberek egyre jobban hozzászoknak a tényekhez, meglehetősen tisztában vannak a válságjelenségekkel és azok súlyosságával, bár a fejekben jócskán vannak ellentmondások. A kérdőívben felsorolt gazdasági problémák például saját bevallásuk szerint általában kevésbé súlyosan érintik az embereket, mint amennyire szerintük gondot okoznak az ország gazdasága számára (1. ábra). A válaszadók például a forintárfolyam ingadozását százfokú skálán közel 20 ponttal súlyosabbnak tartják az ország, mint a maguk számára. A devizahitelesek körében ennél jóval kisebb (7 pont), de azonos irányú eltérés adódott. A leginkább egyébként a munkanélküliséget és az árak emelkedését tartják problémának az emberek, de minden, negatív hatást igen jelentősnek mondanak. Az árak emelkedését – érthető módon – a saját személyes életüket tekintve is nagyon súlyosnak tartják, a törlesztőhitelek növekedését pedig nyilvánvalóan az érintettek élik meg különösen nagy nehézségként.
 
A leépítések az adatok szerint leginkább a szakmunkásokat sújtják. Bár az elbocsátásoknál általában fontosabb szempont a munkahelyen eltöltött idő, mert a rövidebb ideje ott dolgozóknak kevesebb végkielégítést kell fizetni, a teljesen szakképzetleneket valószínűleg azért is sújtja kevésbé a válság, mert közöttük már eleve magasabb volt a munkanélküliség, illetve őket gyakrabban alkalmazzák feketén. A mostani felmérés is azt mutatja, hogy a szakmunkás végzettségűek számára nagyobb gond az emelkedő munkanélküliség (százfokú skálán 66 pont) és az, hogy sok vállalkozás csődbe ment (58 pont), mint a szakképzetlenek számára (51 és 42 pont).
 
Jó hír viszont, hogy a rossz hazai közhangulat ellenére sokan átérzik mások problémáit és nagy gondnak tartanak olyasmit is, ami őket személy szerint nem érinti. Igaz ez például a devizahitelesek növekvő terheit tekintve is: a teljes népesség a százfokú skálán 83-ra értékelte a probléma súlyosságát, és a válaszadók 85 százaléka nem tartotta elfogadhatónak, hogy az utóbbi pár hónap forinterősödése ellenére a bankok nem csökkentették „megfelelő mértékben” a törlesztőrészleteket. Ez az utóbbi arány még a devizahitellel nem rendelkezők körében is 82 százalék. Összességében egyébként tíz emberből háromnak van (saját magának vagy a háztartása valamelyik tagjának) deviza alapú hitele. Ez többnyire egyfajta hitelt jelent (a válaszadók 25 százaléka), de olyanok is akadnak (4 százalék), ahol a lakáshitel mellett a gépkocsi vagy szabad felhasználású hitelt is külföldi pénznemben vették fel.
 
A közvélemény-kutatásokból általában az derül ki, hogy a magyar népesség alapvető gazdasági-pénzügyi kérdésekről nagyon keveset tud és tájékozatlan. Talán a kilenc hónapja tartó világgazdasági válság lehet az egyik oka annak, hogy nagy általánosságban ez a kép javulni látszik. Az emberek túlnyomó többségének közvetlenül valószínűleg semmi dolga az euró árfolyamváltozásával, főleg ha nyáron sem utazik az általában magasabb árszínvonalú euróövezetbe. Ennek ellenére a megkérdezettek kétharmada „helyes” választ adott arra a kérdésre, hogy miként változott a forint-euró árfolyam az elmúlt negyedévben, és ez még azok körében is tízből hat emberre igaz, akiknek nincs devizahitelük (2. ábra).
 
Mindent egybevetve a válaszadók háromnegyede, a devizahitelesek 84 százaléka úgy gondolja, hogy a kormánynak be kellene avatkoznia annak érdekében, hogy az elmúlt negyedévi forinterősödés nyomán a bankok csökkentsék a devizahitelek törlesztőrészleteit (3. ábra).




Ábrák