Kritikai érzék
www.median.hu 
2017. július 27. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2011. február 01.

Kritikai érzék

Kisebbségben a médiatörvény támogatói

Az új médiatörvény társadalmi megítélése korántsem egységes, a törvénykezés módjával és a Médiatanács hatáskörével kapcsolatban is a kritikus vélemények vannak többségben – derül ki a Medián január 14-e és 18-a között készített 1200 fős országos reprezentatív felmérésből.

A megkérdezettek döntő többsége (88 százalék) hallott arról, hogy a parlament karácsony előtt néhány nappal elfogadta az új médiatörvényt, ám az új jogszabály fogadtatása inkább hűvösnek mondható. A törvénnyel való átlagos egyetértés mértéke 100 fokú skálára kivetítve 45 pont, ez azonban jelentős különbségeket takar: a törvény megítélése egyedül a Fidesz szavazótáborán belül haladja meg a közepes értéket, minden más szavazói csoportban (különösen az MSZP és az LMP szavazói körében) lényegesen elmarad attól. Beszédes adat, hogy a kormánypárti szavazótábor 27 százaléka sem ért egyet a törvénnyel, és további 19 százalékuk nem tudott – esetleg nem akart – véleményt mondani róla.
 
Ami a média új szabályozását illeti, a válaszadók 22 százaléka egyetlen konkrét változtatást sem tudott megnevezni, a legismertebb jogszabályi változásokat is csak nagyjából minden harmadik válaszadó tudta felidézni. A legtöbben – talán éppen az érintett kereskedelmi csatornák hírműsorainak köszönhetően – a bűnügyi hírek arányának korlátozását említették (34 százalék), de szinte ugyanennyire ismert az is, hogy a médiahatóság akár rendkívül magas bírságokat is kivethet. Egyes változások (elsősorban a fiatalkorúak védelme és a magyar műsorok arányának emelése) javíthatták a médiatörvényről alkotott véleményeket, ám a Médiatanács hatásköre és összetétele, valamint a közmédiumok és a hírszolgáltatás központosítása inkább negatív hatással lehetett a lakossági véleményekre.
 
A közvélemény nemcsak az új médiatörvényt, de a törvénykezés módját és a médiahatóság rendkívül kiszélesített hatáskörét is inkább rosszallóan fogadta. Bár a kormány el tudta kerülni az (egyéni indítványként benyújtott) törvénytervezet szakmai és társadalmi vitáját, csak minden negyedik válaszadó gondolja úgy, hogy nincs feltétlenül szükség az ilyen tervezetek időigényes egyeztetésére. Ezzel szemben minden szavazói csoportban, tehát a kormánypárti szavazók körében is többségben vannak azok, akik mindenképpen szükségesnek tartanák a szakmai és civil szervezetekkel való előzetes egyeztetést az ilyen horderejű kérdésekben (a válaszadók 61 százaléka, ezen belül a Fidesz-szavazók 46 százaléka tartaná ezt fontosnak). A többség a sietős törvényhozásról sem vélekedik pozitívan: tíz megkérdezettből hatan úgy érzik, hogy egy ilyen fontos jogszabály megfelelő előkészítéséhez és az alkalmazásra való felkészüléshez sokkal több időre lett volna szükség. Ami a Médiatanács jogkörét illeti, egyedül a Fidesz-szavazók körében vannak többségben azok, akik indokoltnak látják egy ilyen erős testület létrehozását. A válaszadók több mint fele ezzel szemben aggályosnak tartja azt, ha egy testület, amely nem független a kormánytól, ilyen széles hatáskörrel rendelkezik.
 
A médiatörvényt nemcsak itthon, de külföldi politikusok és újságírók részéről is rendkívül súlyos kritikák érték, és a válaszadók relatív többsége (46 százalék) attól tart, hogy ez az erős negatív visszhang sokat árthat Magyarország nemzetközi tekintélyének. A megkérdezettek egy jelentős része (30 százalék) azonban úgy gondolja, hogy ez nem befolyásolja az ország megítélését, sőt, minden tizedik válaszadó úgy véli, hogy a mostani fokozott figyelem javíthat Magyarország megítélésén. A törvényt kritizáló külföldiekkel szemben egyébként a megkérdezettek bő háromtizede inkább szkeptikus: úgy vélik, azok csak a törvény hazai ellenzőinek véleményét vették át. Ennél lényegesen többen vannak azonban azok (48 százalék), akik úgy gondolják, a törvényt bíráló újságírók és politikusok többnyire a saját, megalapozott véleményüknek adtak hangot.
 
A felmérést 2011. január 14-e és 18-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák