Elhúzódik?
www.median.hu 
2017. november 22. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. október 31.

Elhúzódik?

Újabb felmérés a pénzügyi válságról

Október folyamán stabilizálódott a pénzügyi válságra irányuló figyelem és az emiatt érzett aggodalom. Az emberek a megoldás érdekében fontosnak tartják a politikai és gazdasági elit összefogását, ám az eddigi lépéseket sokan nem tartják elegendőnek. A kormányfő válságmenedzselési képességeit viszont egyre többen ismerik el – többek között ez derült ki a Népszabadság számára még a BUX-index és a forint újbóli erősödése előtt készült felmérésünkből. 

 
Október folyamán heti rendszerességgel három felmérést végzett a Medián a pénzügyi válsággal kapcsolatos véleményekről. Az első hét végére az derült ki, hogy a felnőtt népességet egyre jobban foglalkoztatja a dolog, egyre inkább aggódnak miatta, és nagy igényük van a politikai és gazdasági vezetők összefogására a megoldás érdekében (lásd: Egységben a válságban). A rákövetkező hét eredményei azt mutatják, hogy stabilizálódott a közvéleményben az Amerikából indult pénzügyi válság más témákhoz viszonyított fontossága és az ezzel kapcsolatos várakozások, aggodalmak is (lásd: Hiteles aggodalmak). A többség most is arra számít, hogy egy évig is (26 százalék) vagy még tovább (42 százalék) elhúzódhatnak a pénzügyi problémák. A túlnyomó többség különböző gazdasági nehézségekre vagy kedvezőtlen intézkedésekre számít, például a munkanélküliség növekedésére (95 százalék), a forint gyengülésére (92 százalék), a devizahitelesek törlesztőrészleteinek nagyon jelentős növekedésére (91 százalék), az élelmiszerárak tartósan magas szintjére (89 százalék), a 13. havi nyugdíj 80 ezer forintos maximalizálására (80 százalék), a 13. havi bérek és jutalmak elmaradására a közszférában (79 százalék), a benzin árának emelkedésére (74 százalék), valamint hogy veszélybe kerül az emberek megtakarított pénze (69 százalék). Október végére a hazai bankok megítélését is megtépázták a kedvezőtlen pénzügyi hírek. Míg a hónap közepén a korábbiaknál kevesebben számítottak arra, hogy a gazdasági válságnak jelentős hatása lesz a magyar bankrendszerre, október végére, tehát két hét leforgása alatt jelentősen (13 százalékkal) megnőtt a magyar bankrendszer összeomlására számítók aránya, igaz, még így is csak a népesség kisebb része (41 százalék) számol ezzel.
 
Összességében az emberek úgy vélik, a mostani pénzügyi gondok nagy mértékben érintik Magyarországot, sokkal jobban például a szomszédos Szlovákiánál, és legalább annyira, mint az Egyesült Államokat vagy a pénzügyi összeroppanása miatt a sajtóban szintén sokat szereplő Izlandot (1. ábra). Ezzel összefüggésben többen borúlátók a saját családjuk helyzetét illetően: ha most nem is panaszkodnak sokan arra, hogy a válság már komolyan megérintette volna őket (100 fokú skálán 56 pont), a jövőt illetően viszont sokkal pesszimistábbak az emberek családjuk helyzetével kapcsolatban a válság miatt (71 pont).
 
A politikai és gazdasági vezetőket egy asztalhoz ültető és a lehetséges megoldást közösen megtalálni hivatott nemzeti csúcsot a megkérdezettek többsége (53 százalék) továbbra is fontos lépésnek tartja, ugyanakkor egy hét leforgása alatt jelentősen megnőtt (28-ról 41 százalékra) azok tábora, akik szerint értelmetlen dolog volt összehívni a csúcsot (2. ábra). Ez a nézet különösen felerősödött egyébként a pénzügyi válságban valamivel kevésbé érintettek körében, azaz akiknek nincs jelentősebb banki megtakarításuk, sokkal kritikusabbak az egyeztetésekkel kapcsolatban. A csúcson is megfogalmazott, számos gazdasági és politikai vezető, szakértő által javasolt adócsökkentés-halasztást továbbra is csak a megkérdezettek egyharmada tudja elfogadni, a népesség valamivel több mint fele ismét azonnali adómérséklést látna szívesen.
 
A nemzeti csúccsal kapcsolatos elégedetlenség fokozódása ellenére úgy tűnik, hogy egyre többen bíznak a kormányfő válságmenedzselési képességeiben. A Fidesz elnökével szemben a miniszterelnöki posztra való alkalmasság, illetve a politikai népszerűség tekintetében a közvéleményben rendre alulmaradó Gyurcsány Ferenc a pénzügyi válsággal kapcsolatos magatartás, felelősség és a problémák kezelésére való alkalmasság szerint lényegében (statisztikai értelemben) ugyanolyan megítélést kapott, mint riválisa (3. ábra). Ez arra utal, hogy Gyurcsány sokak számára politikailag elfogadhatatlan, ám gazdasági kompetenciáját, válságmegoldó képességét közülük is sokan elismerik. És fordítva: Orbán Viktor sokak számára politikailag kívánatosabb személy annál, mint amennyire meggyőzőnek tartják a felkészültségét a pénzügyi válság kezelésére.
 
 
A felméréseket a 2008. október 13-án, 20-án és 27-én készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000-1000 és 600 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 2-8 százalék.




Ábrák