A közvélemény a Medgyessy-kormány első két évéről
www.median.hu 
2017. június 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 


Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan

Önök kérték



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2004. május 30.

A közvélemény a Medgyessy-kormány első két évéről

A kormányzati ciklus feléhez érve a lakosság egyharmada elégedett a Medgyessy-kormány teljesítményével, jóval többen, mint a Horn-kormányéval nyolc, és nagyjából ugyanannyian, mint az Orbán-kormányéval négy évvel ezelőtt. A jelenlegi kabinet megítélésére az EU-csatlakozás volt a leginkább kedvező hatással, a legtöbbet pedig az egészségügy helyzete és az energiaárak változása rontott rajta - többek között ez derült ki a Magyar Hírlap megbízásából készített Medián-elemzésből.

Két évvel a megalakulása után az emberek egyharmada ítélte jónak, két százaléka pedig nagyon jónak a Medgyessy-kormány teljesítményét (1. ábra), és közel felük adott gyenge "osztályzatot" a ciklus feléhez érkezett kabinetnek. Bár ez a minősítés egy hajszállal jobb, mint amit az Orbán-kormány kapott a második "születésnapján", az igazsághoz hozzátartozik, hogy a jelenlegi kormánnyal való elégedettség épp most májusban jutott túl a mélypontján. Az elmúlt bő egy évtizedben készült Medián-felmérések szerint a kormányokat leginkább az első és az utolsó hónapjaikban ítélte meg kedvezően a közvélemény, tehát előbb a kormányváltással járó általános optimizmus, majd a közelgő választások előtt meghozott népszerű kormányzati intézkedések időszakában. Bár az utóbbiak minden eddigi kormány megítélését javították, a kormányoldal választási győzelméhez nem voltak elegendőek. Így volt ez a legutóbbi parlamenti választás alkalmával is, pedig akkor az Orbán-kormány tevékenységét egy hajszállal többen minősítették pozitívan, mint negatívan.

Míg az előző kormányok a kormányzati ciklus második felére időzítették a népszerűbb intézkedéseiket, addig a feszült belpolitikai légkörben hatalomra került Medgyessy-kormány már a hivatali ideje legelején hozott ilyeneket. A kétszer 100 napos program ígéreteinek teljesítése megállította azt a bizalomvesztést, amit a miniszterelnök titkosszolgálati múltjának napvilágra kerülésével kénytelen volt elszenvedni a kormány, így 2002 augusztusában népszerűsége messze túlszárnyalt minden korábbi szintet. A Medgyessy-kormány tehát jóval magasabb társadalmi elégedettség mellett vitte végig az első fél évét, mint az Orbán-kormány, ám míg ez utóbbinak a megítélése az első fél év után szerény mértékben romlott, de aztán sokáig nem igazán változott, addig a Medgyessy-kormány megítélését általában véve a lassú, fokozatos bizalomvesztés jellemezte. A két miniszterelnök népszerűsége is hasonlóan alakult (2. ábra), azzal a különbséggel, hogy beiktatásakor Orbán jóval népszerűbb volt Medgyessynél, főleg azért, mert 1998-ban az ellenzéki pártok szavazóinak a jelentős része is rokonszenvezett az új kormányfővel, míg Medgyessyt már beiktatásakor is elutasították a Fidesz-MPSZ szavazói.

A Medgyessy-kabinet megítélésének időbeli változását vizsgálva (3. ábra) jó támpontokat kaphatunk a lehetséges okok megértéséhez is. Két olyan hónap volt, amikor a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben romlott a kormányról alkotott vélemény: 2003 augusztusában és 2004 januárjában. Akkor, amikor a kormány döntött az ÁFA-kulcsok emeléséről, és akkor, amikor ezek életbe léptek - az állami lakáshitel-kedvezmények megkurtításával egy időben. Ugyanakkor kétszer fordult elő az is, hogy a kormány megítélése a korábbi hónapok trendjével szemben pozitívan változott: 2003 áprilisában, az EU-népszavazás időpontjában és most májusban, közvetlenül az EU-csatlakozás ünnepélyes aktusa után. Úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt két évben az EU-csatlakozás volt a legkedvezőbb, az áremelkedések pedig a legkedvezőtlenebb hatással a Medgyessy-kormány népszerűségére.

Ez annál is inkább így lehet, mert amikor a Medián kérdezőbiztosai arra kérték az embereket, hogy 19 téma közül válasszák ki azokat, amelyek hatására romlott és amelyek hatására javult a véleményük a kormányról, akkor a pozitív oldalon a legtöbben a csatlakozást, a negatív oldalon pedig az energiaárak emelkedését említették (1. táblázat). Ez egyébként ugyanígy volt egy évvel ezelőtt, amikor hasonló módszerrel vizsgáltuk a kormány első éves teljesítményét. Mivel időközben jelentősen romlott a Medgyessy-kormány megítélése, ezért érthető, hogy az idén kevesebben mondták egy-egy témára, hogy annak hatására javult a véleményük a kabinetről. 46-ról 38 százalékra csökkent például azoknak az aránya, akiknek azt mondták, hogy a közalkalmazotti béremelés javította a véleményüket a kormányról. Az általános közhangulatnál is nagyobb mértékben romlott viszont a kormány megítélése az egészségügy, a mezőgazdaság és a gazdaság általános helyzete kapcsán, és 27-ről 47-re nőtt azoknak az aránya is, akiknek rontotta a véleményét az, "ami a korrupció terén történt". Az autópályák ügye az egyetlen olyan téma, amelyben tavaly még negatív, idén pedig pozitív mérleget vont a közvélemény - ami minden bizonnyal elsősorban az M5-ös autópálya matricássá tételével magyarázható. Az elmúlt fél év fejleményei közül a hatósági gyógyszerárak bevezetését inkább pozitívan, a miniszterelnök közjogi javaslatait pedig inkább negatívan értékeli a lakosság, ám míg az első erőteljesen megosztotta a közvéleményt, addig az utóbbi a többségből nem váltott ki semmilyen reakciót.

Persze hogy az egyes témák hatására kinek a véleménye javult és kié romlott, az leginkább attól függ, hogy kormánypárti vagy ellenzéki szavazó-e az illető, de azért a "pártos" gondolkodásnak is van határa. Például a lakosságnak egyaránt csak az 1-1 százalékát teszik ki azok, akiknek minden téma kapcsán romlott, illetve akiknek javult a véleménye a Medgyessy-kabinetről, igaz, jóval nagyobb (20 és 11 százalék) azoknak az aránya, aki egyik témában sem vontak pozitív, illetve negatív mérleget a kormány munkájáról. A kormánykoalíción belül pedig éppen azokban a témákban más az MSZP-s és az SZDSZ-es szavazók véleménye, mint amelyekben a kormánypártoké: a miniszterelnök közjogi javaslatait és az adóterhek alakulását a szocialista szavazók pozitívan, a liberális szavazók negatívan értékelték.

Talán éppen ezeknek a koalíción belüli vitáknak is köszönhető, hogy az egy évvel ezelőttihez képest majdnem a kétszeresére nőtt azoknak az aránya, akik szerint inkább az ellentétek, és nem az együttműködés határozza meg a koalíciós pártok kapcsolatát (2. táblázat). A kormány népszerűségvesztése pedig abból is látszik, hogy az előző évhez képest jóval többen mondták azt, hogy a kormány politikáját inkább a nagyobbik kormánypárt határozza meg (3. táblázat), miközben azoknak az aránya is jelentősen nőtt, akik inkább a kisebbik koalíciós párt törekvéseivel értenek egyet (4. táblázat).
 




KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁZATOK

1. táblázat

2. táblázat

3. táblázat

4. táblázat



Diagramok