A 20. század értékelése
www.median.hu 
2017. november 22. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
1999. április 29.

A 20. század értékelése

Az előző évszázadban az emberek többsége szerint a hatvanas-hetvenes évek voltak a legszebbek, és a 20. századi magyar történelem legpozitívabb politikusa ennek a korszaknak a névadója: Kádár János.

Annak ellenére, hogy a kilencvenes éveket meglehetősen sokan tartják a magyar történelem legrosszabb periódusának, éppen ennek az időszaknak két miniszterelnökét, Antall Józsefet és Horn Gyulát tartják - Kádár után - a legkiemelkedőbb magyar politikusoknak. Többek között ez derül ki a Medián Közvélemény és Piackutató Intézetnek a HVG megbízásából elkészített, a felnőtt népességet reprezentáló 1200 fős minta személyes megkérdezésével 1999. április 23-a és 26-a között végzett felméréséből.

A legrosszabb emlékű korszak az 1941 és 1950 közötti évtized volt, a politikai élet legnegatívabb szereplője pedig Rákosi Mátyás. Őt Szálasi Ferenc és Horthy Miklós követi a népszerűtlenségi listán.

Amikor a válaszadóknak megadott listáról kellett kiválogatniuk az e századi magyar történelem három legpozitívabb figuráját, a legtöbbeknek Göncz Árpádra esett a választásuk, de majdnem ugyanannyian voksoltak Kádár Jánosra, őket pedig Nagy Imre és Antall József követi. A legnegatívabbnak ítélt figurák az előre megadott nevek esetében éppen ugyanazok, mint akiket az emberek maguktól is mondtak: Rákosi, Szálasi, Horthy. Az eredmények azt mutatják, hogy nagyobb a konszenzus a történelem 'főgonoszainak' személyéről, mint a ‘legjobb’ szereplőkről, nemcsak a magyar, hanem a külföldi politikusok esetében is.

Ha a külföldi politikusok között keressük a pozitív szereplőket, az emberek négytizedétől lehetetlent kérünk: ennyien válaszoltak 'nem tudom'-mal arra a kérdésre, hogy 'Ki volt az a három külföldi politikus, akik  a legpozitívabb szerepet játszották a huszadik századi világpolitikában?'. (A magyar történelem legpozitívabb, illetve legnegatívabb szereplőit firtató kérdésnél valamivel több mint egyötöd a 'nem tudommal' válaszolók aránya.) A válaszadásra vállalkozók közül a legtöbben Clinton, Kohl, és Kennedy nevét említették.

Az e századi világtörténelem legnegatívabb szereplőjét illetően viszont ugyancsak nagy az egyetértés: a válaszadók hattizede Hitlert nevezte meg. A második leggyakrabban említett politikus Sztálin, őt Pinochet, Ceausescu és Milosevics követi.

A magyarok többsége az Amerikai Egyesült Államokat tartja a század legsikeresebb országának. A második legsikeresebbnek tartott ország Németország, és ezt a szerepet a németek valószínűleg éppen a legnegatívabban megítélt politikusuknak ‘köszönhetik’. A háttérben ugyanis minden bizonnyal a vesztes háború utáni talpra állás elismerése húzódik meg. A harmadik leggyakrabban említett ország Japán, a válaszadók közel egytizede szerint pedig Svájc könyvelheti el a legtöbb sikert.

A legsikertelenebbnek tartott ország címéért Románia és Oroszország verseng (20, illetve 19 százalék), a megkérdezettek egyhetede-egynyolcada viszont Magyarország huszadik századi szereplését tartja a legnegatívabbnak.

Az, hogy a 20. századra visszatekintve az emberek tekintetét némileg elhomályosítja az itt-most, és a térben-időben személyes életüktől távolabb eső dolgok általában kisebb súllyal esnek latba, amikor megvonják az évezred utolsó századának egyenlegét, megmutatkozik a találmányok ‘ranglistájában is’. A kilencvenes évek végéről visszatekintve a számítógép tűnik az emberiség életére legnagyobb hatást gyakorolt huszadik századi találmánynak - legalábbis az emberek közel egyötöde szerint. Majdnem ugyanennyien (15 százalék) vannak, akik úgy látják, hogy az atombomba a legnagyobb hatású találmány, többek szerint viszont az atomenergia, az űrkutatás, illetve a tévé volt a legfontosabb újdonság a században.





KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁZATOK

1. táblázat

2. táblázat

3. táblázat

4. táblázat



Diagramok