Begyűjtőpárt
www.median.hu 
2017. március 31. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Jobb félni?

Mint az várható volt, a korábban nem tapasztalt méretű migrációs hullám erőteljes hatással van a magyar lakosság idegenekkel és bevándorlással kapcsolatos nézeteire, egyszersmind a választási preferenciákra is. Míg 2015 előtt a bevándorlást a magyarok nem sorolták a legégetőbb társadalmi problémák közé, a helyzet már májusra megváltozott, amikor az Eurobarométer felmérése szerint a magyar válaszadók az EU és Magyarország legfontosabb kihívásai egyikeként említették a migrációt. A kutatás a migránsokkal szemben erősebb távolságtartásról tanúskodik, mint amit a többi európai országban mértek, ám a némileg hasonló helyzetben lévő Görögországénál és Olaszországénál a magyarországi elutasítás mégis mérsékeltebb. A mostani adatok azonban a friss nemzetközi adatok hiánya és a migrációs válság súlyosbodása miatt sem összevethetőek más országokéival.
 


Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon

Bizalmitőke-vesztés



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2015. december 11.

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.

A kormánypárt már március óta gyarapítja táborát, és jelenleg a teljes népesség 34 százalékát tudhatja maga mögött (1. ábra) – ez az egy évvel ezelőtti támogatottsághoz képest 8 százalékpontos növekedést, vagyis közel 650 ezer új, vagy még inkább visszatérő szimpatizánst jelent. A pártelnök-miniszterelnök Orbán népszerűsége tavaly novemberben 32 százalékra esett, ám az elmúlt hónapokban fokozatosan visszaerősödött 48 százalékra. Érdekesség azonban, hogy míg Orbán az év során rendre konfliktusba került az Európai Unióval, a népesség 71 százaléka, sőt, ezen belül a Fidesz-szavazók 74 százaléka változatlanul támogatja az ország EU-tagságát.
 
Korábban még nem fordult elő a Medián felméréseiben, hogy a választások után bő másfél évvel a kormánypárt a választani tudó „biztos” szavazók több mint felének támogatását élvezze, ám most a Fidesz ezeknek a szavazatoknak az 51 százalékát kapná. Ezzel szemben arra már többször is volt példa, hogy ennyi idővel a választások után egy ellenzéki párt tudhassa maga mögött a választani tudó „biztos” szavazók abszolút többségét: 1999 decemberében az MSZP-nek 52 százalékos, 2003 novemberében a Fidesznek 51 százalékos, 2007 végére pedig szintén a Fidesznek 64 százalékos volt a támogatottsága.
 
Most viszont az erős kormányoldallal szemben csak töredezett ellenzéket láthatunk. A Jobbik – amely a választások óta átvette a második legerősebb párt pozícióját – az elmúlt fél évben valamelyest gyengült, támogatottságuk a májusi rekordmagasságról (16 százalékról) 13 százalékra mérséklődött. Az MSZP népszerűsége a teljes szavazókorú népességre vetítve időközben 7 százalékra apadt – a párt, amely épp a mostani közvélemény-kutatás idején tartotta kongresszusát, utoljára az Antall-kormány első két évében szerepelt ilyen gyengén a Medián felméréseiben. Az MSZP visszaesésével egyre szűkül a különbség a szocialisták és a Demokratikus Koalíció támogatottsága között (a pártvezetők népszerűsége pedig szinte azonos: Gyurcsány Ferenc 21 százalékon, Tóbiás József 20 százalékon áll). A Fideszen kívül a DK volt az egyetlen, amely az elmúlt év során érdemben növelni tudta a bázisát: jelenleg a népesség 6 százalékának, a választani tudó „biztos” szavazók 9 százalékának támogatására számíthat. (2.ábra) A DK azonban egyszersmind a leginkább elutasított pártok közé tartozik a mai palettán: a választók 51 százaléka „biztosan nem szavazna” rájuk, és ennél egyedül az MSZP elutasítottsága magasabb (54 százalék).
 
A Fidesz népszerűségével összhangban az Orbán-kormány teljesítményének megítélése is számottevően javult március óta: akkor a megkérdezettek mindössze 29 százaléka érezte úgy, ma azonban 45 százalék mondja, hogy a kormány jó munkát végez.(3. ábra) Ennél valamivel kevesebben vannak azok, akik szerint általában véve Magyarországon jó irányba mennek a dolgok (41 százalék). Az év során mégis inkább csökkenő tendenciát mutatott a borúlátók aránya: márciusban még a válaszadók 68 százaléka, míg jelenleg „csak” 53 százalék látja sötéten az ország jövőjét. (4. ábra)
 
A felmérést 2015. november 27-e és december 1-je között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3.
 
 
Politikusok* ismertségének és népszerűségének** változása
százalék
ismertség
népszerűség
 
szeptember
november
változás
szeptember
november
változás
Áder János
97
97
0
53
56
+3
Orbán Viktor
99
99
0
44
48
+4
Varga Mihály
87
86
-1
42
42
0
Tarlós István
92
93
+1
38
39
+1
Navracsics Tibor
91
90
-1
37
39
+2
Rogán Antal
95
96
+1
37
37
0
Kósa Lajos
90
91
-2
35
36
+1
Lázár János
93
94
+1
34
35
+1
Vona Gábor
93
94
+1
36
35
-1
Szijjártó Péter
91
92
+1
32
35
+3
Kövér László
94
93
-1
30
34
+4
Szél Bernadett
64
68
+4
36
32
-4
Karácsony Gergely
64
66
+2
36
32
-4
Schiffer András
84
85
+1
31
30
-1
Balog Zoltán
67
69
+2
31
30
-1
Fodor Gábor
87
86
-1
28
28
0
Semjén Zsolt
80
81
+1
28
27
-1
Vadai Ágnes
71
74
+3
29
25
-4
Kunhalmi Ágnes
74
71
-3
27
25
-2
Pintér Sándor
91
93
+2
24
25
+1
Bokros Lajos
90
89
-1
24
23
-1
Gyurcsány Ferenc
98
99
+1
20
21
+1
Tóbiás József
72
77
+6
21
20
-1
Simicskó István
63
70
+7
20
20
0
Szanyi Tibor
76
76
0
19
17
-2
* a 25 legismertebb vezető beosztású politikus
** „szívesen látná fontos politikai szerepben” – említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában




Ábra