Voksvárakozások
www.median.hu 
2017. szeptember 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. április 10.

Voksvárakozások

Bár a szavazók fele előrehozott választást tartana, a többség az ezt elkerülő forgatókönyvek valamelyikét tartja a legvalószínűbbnek – derül ki a HVG megbízásából a múlt hétvégén készített felmérésünkből.

  
A kormányválság okozta bizonytalanság jelei a szavazópolgárokon is mutatkoznak. A március közepén mért 25-ről 30 százalékra nőtt a „bizonytalanok” aránya, miközben a népszavazási győzelem után minden korábbinál nagyobb támogatottságot szerzett Fidesz szavazótábora nagyjából a népszavazás előtti szintre mérséklődött (1. ábra). Igaz, eközben a szocialisták lassú lemorzsolódása is folytatódott, így a pártok közötti erőviszonyokat nem változtatta meg a kormányválság. Ha most „vasárnap” választás lenne, akkor azon a Fidesz nemhogy a parlamenti mandátumok, de talán még a listás szavazatok kétharmadát is megszerezhetné (2. ábra).
 
Talán éppen ezért is lehet, hogy csak a Fidesz-szavazók többsége támogatná az előrehozott választásokat, igaz ők elég sokan vannak ahhoz, hogy a teljes népességre vetítve is ez legyen a legnépszerűbb politikai forgatókönyv. Minden második válaszadó oldaná meg a helyzetet új választással, míg közel négytizedük a jelenlegi parlamenti erőviszonyokból kiinduló megoldást keresne (3. ábra). A három ilyen lehetőség közül a MSZP kisebbségi kormányzását tartanák a legkevésbé jónak - de egyszersmind a legvalószínűbbnek is. Az MSZP és az SZDSZ támogatóinak többsége továbbra is koalíciós kormányzást szeretne, a különbség „csupán” annyi, hogy az előbbiek ezt Gyurcsánnyal, az utóbbiak Gyurcsány nélkül képzelik el (4. ábra). (A kormányválság kirobbanását követő hétvégén a Medián egy személyes és egy telefonos megkérdezésen alapuló kutatást is végzett, a két adatfelvétel egyesített mintája többé-kevésbé alkalmas arra, hogy azon a kisebb választói csoportok véleményét is elemezzük.)
 
Úgy tűnik, minél élesebben merül fel a miniszterelnök távozása, annál kevésbé tudják az emberek, hogy mit is gondoljanak erről. Legalábbis erre utal, hogy a három héttel korábbi 9 százalékról 25 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy „a jelenlegi helyzetben a miniszterelnöknek le kell-e mondania vagy nem kell lemondania”. Viszont továbbra is kétszer (51 százalék) annyian menesztenék a kormányfőt, mint akik (24 százalék) megtartanák hivatalában.
 
Az elemzés két kutatás adatait is tartalmazza. Az egyiket 2008. április 4-e és 7-e között készítette a Medián az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével, másik április 4-én és 5-én készült 1000 fő telefonos megkérdezésével. A két minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így azok jól tükrözik a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák