Újból nőtt a Fidesz előnye
www.median.hu 
2017. március 30. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. október 17.

Újból nőtt a Fidesz előnye

Újra szélesebbre nyílt az olló a vezető Fidesz és a gyengélkedő MSZP között, amit alighanem a romló gazdasági és politikai közhangulat magyaráz elsősorban. Egyebek mellett ezt mutatja ki a HVG megbízásából készült október eleji elemzésünk.

 
A két „nagy” közötti különbség szeptemberi csökkenését legalább részben a Magyar Gárda megalakulásával és az azt övező rendkívüli médiafigyelemmel lehetett magyarázni, amely valószínűleg mozgósította a tétovázó MSZP-szavazók egy részét, és elriaszthatott  egynémely mérsékelt jobboldali szavazót a vonakodva elhatárolódó Fidesztől (erről szóló elemzésünk: MSZP: túl a mélyponton?). Mostanra ez a hatás elenyészett, bár annyi megmaradt belőle, hogy továbbra is kimutatható a Gárda létrejötténél bábáskodó, azelőtt a fél százalékot sem elért Jobbik támogatottsága (1. ábra).
 
Október elejére nagyjából visszaállt a korábbi hónapokban tartósan tapasztalt Fidesz-előny, bár a nagyobbik ellenzéki pártnak nem sikerült beállítania az idén márciusban kimutatott rekordját (3. ábra). (Akkor a teljes szavazókorú népességre vetítve 43:21 volt a Fidesz és az MSZP szavazótáborának egymáshoz viszonyított aránya, most ez „csak” 41:21.) A két nagy párt szavazótáborának éles szembenállását jelzi, hogy mindkettőnek egyaránt négyötöde utasítja el kategorikusan a riválist – összességében a „biztos” szavazók fele szerint kizárt, hogy az MSZP-re szavazzon, a Fideszről szűk egyharmaduk gondolkodik így (4. ábra).
 
Jelentősen romlott viszont az MSZP „harci morálja”: korábban nem látott, 50 százalékos mélypontra esett vissza azon szocialista szavazók aránya, akik pártjuk győzelmére számítanának, ha a közeljövőben lenne választás. A Fidesz-szavazótábor önbizalma nagyjából kétszeres: hónapról hónapra 90 százalék fölött van a sikerben bízók aránya.
 
A kormányoldal gyengülése és az ellenzék erősödése csak az egyik kifejeződése az általános közhangulat romlásának. A Medián felméréseinek történetében rekordmagasságra, 75 százalékra szökött azoknak az aránya, akik szerint az országban „rossz irányba mennek a dolgok” (az eddigi csúcs a tavaly szeptemberben és idén márciusban mért 73 százalék volt. Lásd: 5. ábra).
 
Nehéz lenne megmondani, oka-e vagy inkább következménye az általános borúlátásnak, hogy jelentősen romlottak az emberek gazdasági várakozásai is. Tavaly nyáron, a megszorító intézkedések bejelentését követően soha nem látott mélyrepülésbe kezdtek a lakosság gazdasági jövőképét kifejező mutatók, ám azt követően – kisebb hullámvölgyekkel – fokozatosan mérséklődött a gazdasági pesszimizmus. Októberre azonban megtört ez a tendencia és a háztartások, valamint az ország gazdasági lehetőségeit is megint nagyjából ugyanolyan rossznak ítélik az emberek, mint az év elején (az ország gazdasági helyzetének romlását 61, a saját háztartásáét 63 százalék valószínűsíti). Jogosnak tűnik az a feltételezés, hogy a romló várakozásokat a beharangozott élelmiszerár-emelkedés okozza, annál is inkább, mert az emberek egynegyede ezt nevezte meg a legfontosabbként a közelmúlt közéleti témái közül. Ám ha így lenne, akkor az inflációs várakozásoknak is romlaniuk kellett volna, de azok nem változtak, sőt szerény mértékben még javultak is szeptember óta.
 
Könnyen lehet, hogy a változásnak inkább politikai okai vannak: magyarán a romló politikai kedélyállapot tükrében az anyagi lehetőségeiket is rosszabbnak látják az emberek. Annyi bizonyos, hogy a gazdasági várakozások romlása szinte teljes mértékben a kormánypárti szavazók véleményváltozásával magyarázható, az ellenzékiek ítélete nem változott. Valószínűleg az MSZP-szavazókat érintette inkább kellemetlenül a Zuschlag-ügy is, amit október elején az előző hónap legfontosabb témájának tartott a közvélemény. Ennek a közvéleményre gyakorolt hatását a miniszterelnök tisztasági csomagja csak kis mértékben ellensúlyozhatta: ez az ügy (a bejelentést követő hétvégén) hatodik helyre került a szavazók napirend-észlelésében és a fontossága még az MSZP-szavazók szemében sem előzte meg a Zuschlag-ügy jelentőségét. (A Fidesz az adatfelvétel után állt elő a javaslataival, és Gyurcsány népszavazási kezdeményezése sem volt még ismert a felmérés időpontjában.) Úgy tűnik tehát, hogy a nagyobbik kormánypártot ért korrupciós vádak elkedvtelenítették az MSZP-szavazók egy részét. Annyi bizonyos, az MSZP „korrupciós indexe” (amely 100 fokú skálán fejezi ki, hogy mennyire tartják jellemzőnek a pártokra a „tisztázatlan pénzügyeket”) a szeptemberi 73-ról 77 pontra nőtt, miközben a Fideszé 63-ról 58 pontra csökkent.
 
A politikusok népszerűségi listáját tekintve a leginkább szembetűnő Sólyom László köztársasági elnök elfogadottságának jelentős növekedése. Ez hónapról hónapra, fokozatosan következett be, és különösen figyelemre méltó, hogy az őt korábban is nagyra becsülő Fidesz-szavazók és a kritikusabb MSZP-szavazók körében egyaránt végbement: júliusról októberre az előbbiek körében 71-ről 76 százalékra, az utóbbiakéban 32-ről 42 százalékra javult az államfő népszerűségi mutatója.
 
Dávid Ibolya javuló megítélése viszont elsősorban a Fidesz-szavazók véleményváltozásának tulajdonítható, hiszen júliusról októberre ebben a körben 45-ről 52 százalékra nőtt azok aránya, akik az MDF elnökét szívesen látnák a jövőben „fontos politikai szerepben”. Persze ez még mindig elmarad az MSZP-szavazók értékelésétől, akiknél a szimpátiamutató ezúttal is 62 pontot ért el.
 
Ugyancsak a „másik oldal” szimpátiájával-antipátiájával magyarázható, hogy a népszerűségi rangsorban a Fidesz két vezetője is megelőzi a párt elnökét. A kormánypárti szavazók körében ugyanis Kósa Lajos tetszési indexe 25, Pokorni Zoltáné 15 pont, miközben Orbán Viktornak 4 ponttal kell beérnie.
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2007. október 5-e és 9-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
Politikusok ismertségének és népszerűségének* változása - százalék
 
Ismertség
(a megkérdezettek százalékában)
Népszerűség
(a politikust ismerők százalékában)
 
július
október
július
október
Sólyom László
97
96
51
57
Dávid Ibolya
99
99
50
55
Szili Katalin
95
95
50
51
Kósa Lajos
81
79
46
50
Pokorni Zoltán
94
93
48
49
Fodor Gábor
90
87
47
45
Orbán Viktor
100
99
46
44
Göncz Kinga
84
86
38
43
Navracsics Tibor
83
85
40
38
Lamperth Mónika
96
94
28
32
Demszky Gábor
98
96
32
28
Kövér László
87
87
28
28
Herényi Károly
77
78
28
27
Lendvai Ildikó
96
94
28
26
Gyurcsány Ferenc
100
99
28
25
Szekeres Imre
77
79
25
25
Kóka János
96
92
27
21
Hiller István
85
84
25
20
Veres János
70
70
21
19
Horváth Ágnes
89
89
18
17
                 
*A népszerűséget a kutatók azzal a kérdéssel mérték, hogy a válaszadó „a következő években szívesen látná-e fontos politikai szerepben" az adott politikust. A népszerűség változása Dávid Ibolya, Demszky Gábor, Göncz Kinga, Hiller István, Kóka János és Sólyom László esetében szignifikáns, vagyis nagy valószínűséggel nem a statisztikai mintavétel hibalehetőségeiből származik.




Ábrák