Zene helyett politika?
www.median.hu 
2017. április 28. 
A MEDIÁN
Hírek, újdonságok
Politika
Gazdaság
Média
Társadalom
2007. január 16.

Internethasználat Magyarországon

A 14-70 éves népesség egyharmadának van valahol internet-hozzáférése: 62 százalékuknak egy, 35 százalékuknak kettő, 3 százalékuknak három helyen. A legtöbb internet-hozzáférés a válaszadók lakásában van.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. november 12.

Zene helyett politika?

A Danubius és a Sláger Rádió megszűnése

A közvélemény elégedetlen a kereskedelmirádió-pályázattal, a többség politikai alkut és korrupciót sejt a háttérben a szakmai szempontok helyett – többek között ez derül ki a november 5-én, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült országosan reprezentatív felmérésünkből.

 
 
Két héttel az utolsó adások előtt a közvélemény túlnyomó része – kilenctizede – hallott róla, hogy megszűnik a Danubius és a Sláger Rádió. A két rádió valamelyikét a felnőtt népesség háromnegyede hallgatja kisebb-nagyobb rendszerességgel. Az igazi „kemény maghoz” a felnőttek 15 százaléka tartozik: ők mindkét adót hetente többször is hallgatják – de összességében tízből négyen tekernek a két rádióadó valamelyikére hetente többször is (1. ábra). Jellemzően a fiatal, érettségizett vagy szakmunkás, vidéki városokban élő férfiakat tudta magához vonzani a Sláger és a Danubius, a legerősebb tényezőnek az életkor bizonyult. A két adó közönsége annyiban tér el egymástól, hogy a Danubiust inkább a magasabb státusú fiatalok hallgatják, tehát azok, akik dolgoznak, míg a Slágert a munkaképes korú, de nem dolgozó emberek követték a többieknél nagyobb arányban, tehát a munkanélküliek, gyesen-gyeden lévők és a tanulók.
 
A Danubius és a Sláger megszűnését tízből hat ember felháborítónak tartja (2. ábra). A helyükbe lépő új rádiókat a népesség 15 százalékának áll szándékában hallgatni, sőt a két adó „kemény magja” esetében 24 százalék az új rádióknak (is) bizalmat szavazók aránya. A felnőttek további négytizede a leendő műsoroktól teszi függővé a döntését. És ugyancsak nagyjából tízből négyen vannak, akik előre elzárkóznak az új adóktól (3. ábra).
 
A közvéleményben nagyon alacsony a frekvenciapályázattal kapcsolatban jóhiszeműek aránya: csak minden nyolcadik ember vélekedik úgy, hogy megalapozott szakmai döntés született. Közéjük egyébként leginkább a két rádiót sosem hallgatók, valamint a szocialista párt szavazói tartoznak. Tízből heten viszont politikai alkut és/vagy korrupciót sejtenek a történtek hátterében (4. ábra). Legnagyobbrészt az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT) tartják az emberek felelősnek a Sláger és a Danubius elhallgatásáért, de ugyancsak a felelősek között említették a két nagy parlamenti pártot, valamint a kormányt (5. ábra). A Fidesz és az MSZP közös felelősségét egyébként még a két párt saját szavazói – különösen a fideszesek – is közepes mértékben (a százfokú skálán 57 és 49 pont) elismerték.
 
A frekvenciapályázat eredményét értékelő vélemények közül a leginkább azzal értettek egyet az emberek, hogy mindent meg kell tenni a Danubius és a Sláger megmaradásáért, valamint hogy az MSZP és a Fidesz a színfalak mögött megegyezett, hogy mindkettőnek legyen országos rádiója (6. ábra). Az emberek rosszindulatát és/vagy realitásérzékét mutatja, hogy a két nagy párt szavazói sem értettek egyet azzal a véleménnyel, hogy nem kell minden mögött politikát sejteni, a legjobb ajánlat nyert a pályázaton. Ezzel szemben azzal inkább egyetértettek, hogy a Fidesz és az MSZP a színfalak mögött megegyezett a saját országos rádiók érdekében.
 




Ábrák