Ami változott, és ami nem
www.median.hu 
2017. június 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. november 21.

Ami változott, és ami nem

A közvélemény az elektronikus fizetésről egy év után

2007. november 20-án került sor Budapesten, a Westend Hiltonban a 2. e-money szimpóziumra, ahol Hann Endre ügyvezető igazgató előadást tartott egy friss kutatásról.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2007 őszén összesen 2400 személy megkérdezésével felmérést készített a készpénzt helyettesítő elektronikus megoldásokra vonatkozó lakossági ismeretekről és véleményekről. A személyes megkérdezéssel zajló kutatás részben megismételte a tavalyi e-money szimpóziumra készített hasonló felmérés kérdéseit, részben új kérdésekre is választ várt.
 
A magyar felnőtt népesség valamivel több mint egyharmada szokott készpénzhasználat nélkül, bankkártyájával fizetni, aminek részben az az oka, hogy maga a bankkártya sem eléggé elterjedt (a felnőttek hattizede rendelkezik vele), másrészt a bankkártyásoknak alig több mint fele használja "fizetőeszközként" a kártyáját. Ezek a számok mindazonáltal lassú növekedést jeleznek az egy évvel korábbi adatokhoz képes. Az elektronikus fizetés csekély elterjedtségének minden bizonnyal az iránta való bizalmatlanság az oka: a bankkártyával rendelkezők többsége továbbra is csak arra használja a kártyát, hogy készpénzhez jusson, egy kisebbségük a mobiltelefonja kártyáját tölti fel vele, internetes vásárláshoz pedig elhanyagolható – bár lassan növekvő – arányban használják.
 
A bankkártyához képest jóval kedvezőbb a lakosság mobiltelefonnal való ellátottsága: tízből csaknem nyolcan használnak legalább egy készüléket. Viszonylag sokan hallottak róla, hogy pár éve bizonyos dolgokért már Magyarországon is lehet mobiltelefonnal fizetni: tavaly óta az arányuk 43-ról 50 százalékra növekedett, ám a lehetőséggel élők aránya alig változott. Ugyanakkor minden hatodik ember úgy vélekedik, hogy ha bármilyen vásárlása során olyan módon fizethetne a pénztárnál, mint most a bankkártyákkal lehet, akkor valószínűleg vagy biztosan meg is tenné.
 
A leginkább a mobilkártya-feltöltés, az autópálya-matrica, a parkolójegy és az élelmiszerek vásárlása esetén élnének az emberek a mobilos fizetés lehetőségével, de számottevő érdeklődés mutatkozik olyan teljesen újszerű megoldások iránt is, mint a tömegközlekedési díjak plusz költségektől mentes fizetése a mobiltelefon egyszerű odaérintésével egy speciális érzékelőhöz.
 
Az elektronikus fizetés elterjedésének a bizalmatlanság a legnagyobb akadálya, vagyis hogy az emberek többsége nem érzi biztonságos fizetési módnak (az aggodalom tavaly óta alig csökkent), ugyancsak sokan vélik bonyolultnak, és kevesen ugyan, de olyanok is akadtak, akik szerint kényelmetlen így fizetni a vásárlásnál. Az emberek kétharmada (épp annyi, mint tavaly) még abban az esetben is inkább a sorbanállást választja, ha csak néhány száz forintjába kerül az alternatív vásárlás.