Trónfosztás
www.median.hu 
2017. március 27. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Olimpia: csökkenő lelkesedés

Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. december 11.

Trónfosztás

A magyarok kedvenc országai

Hosszú évek után már nem Ausztria, hanem Németország a magyarok által leginkább kedvelt ország, Magyarország pedig a hatodik helyen áll a rokonszenvlistán – többek között ezt mutatta ki a Medián október közepén készült felmérése.

  
Tavaly ősz óta szinte minden országról romlott a magyar lakosság véleménye, a vizsgált országok körén belül ugyanakkor a korábbi kutatások során kirajzolódott csoportok összetétele lényegében nem változott, legfeljebb átrendeződött (1. ábra). A kedveltség alapján felállított lista első öt helyén Nyugat-Európa országai állnak – Magyarország csak ezek után következik (2. ábra).
 
A vélemények általános romlását jellemzi, hogy Németország úgy került az országok kedveltségi rangsorának élére, hogy tavaly szeptemberben, a jelenlegitől alig különböző értékeléssel még csak a negyedik helyen állt. Eközben Ausztria, amely a korábbi évek kutatásai során rendre a legkedvezőbb értékelést kapta, ennél erősebben visszaesett, és a képzeletbeli dobogó legalsó fokára került. A nyugati szomszédunk iránti rokonszenv csökkenése valószínűleg főleg a Rába mentén fekvő osztrák bőrgyár vízszennyezésével magyarázható: a megkérdezettek döntő többsége (93 százalék) hallott az incidensről, és többségük azt állította hogy emiatt romlott is az Ausztriáról alkotott véleménye (3. ábra). Az, hogy az ÖMV előzetes bejelentés nélkül megpróbálta felvásárolni a MOL részvényeit, ennél valamivel kisebb nyomot hagyott a közvéleményben: bár az emberek 80 százaléka erről az esetről is hallott, bő háromnegyedüknek emiatt nem változott a véleménye.
 
Az utóbbi bő egy év alatt érezhetően romlott a megkérdezettek Magyarországgal kapcsolatos véleménye is. Hazánk a legkedvezőbben megítélt nyugati országok mögé szorult, szerény vigasz, hogy még így is megelőzi a régió más országait. Magyarország megítélése elsősorban a pártpreferenciával és a lakóhellyel függ össze: a kormánypártok szavazóinak véleménye lényegesen jobb az átlagosnál. A fővárosi lakosok ugyanakkor – a többi országhoz hasonlóan – Magyarországról is az átlagosnál kedvezőtlenebb véleményt fogalmaztak meg.
 
A hazánknál valamivel kevésbé kedvelt országok értékelése is még az „inkább kedvező” tartományban mozog. Ezt a csoportot három környékbeli ország (Horvátország, Csehország és Lengyelország), valamint az Egyesült Államok alkotják. Az utóbbi 2003 előtt még a legkedvezőbben megítélt országok közé tartozott, de népszerűsége az iraki háború megindítását követően jelentősen visszaesett.
 
Szlovákia megítélésében történtek a legnagyobb változások az elmúlt év során. Az északi szomszédunkkal szembeni ellenszenv 2006 szeptemberében, közvetlenül Malina Hedvig megtámadása után volt a legerősebb. 2007. áprilisra ehhez képest lényegesen javult, ám azóta ismét romlott a lakosság vélekedése. Az újabb visszaesésben minden bizonnyal komoly szerepet játszott a Benes-dekrétumot megerősítő szlovák parlamenti határozat elfogadása, illetve az, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök egyik nyilatkozatában élesen bírálta a magyar köztársasági elnököt. Az utóbbi ügyről a megkérdezettek több mint háromnegyede hallott, és 45 százalékuk állítása szerint emiatt romlott is az országról alkotott véleménye. Szlovákia megítélése a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettségűek, valamint a vidéki városban élők körében rosszabb az átlagosnál. (A pártpreferencia hatása kevésbé egyértelmű, bár a Jobbik és a MIÉP szavazói az átlagnál jóval rosszabb véleményt mondtak az országról, a mintában azonban olyan kevesen voltak, hogy ez lehet csak a véletlen műve is.) A kedveltségi lista alsó végére került Magyarország másik két szomszédja, Románia és Szerbia, valamint Izrael és Kína is.
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2007. október 12-e és 18-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
Egyes országok iránti rokonszenv változása
(átlagok 100 fokú skálán,0=nagyon rossz, 100=nagyon jó)
 
1992
1997
2001
2003
2006
2007
Németország
75
72
73
75
73
71
Ausztria
-
-
76
78
77
68
Lengyelország
42
63
56
59
62
61
Egyesült Államok
73
72
68
58
59
60
Csehország*
38
51
50
54
54
53
Szlovákia
-
37
44
51
31
38
Oroszország
36
40
34
37
41
41
Románia
10
33
23
28
33
34
 
*1992: Csehszlovákia




Ábrák2