Tavaly ősz óta szinte minden országról romlott a magyar lakosság véleménye, a vizsgált országok körén belül ugyanakkor a korábbi kutatások során kirajzolódott csoportok összetétele lényegében nem változott, legfeljebb átrendeződött (1. ábra). A kedveltség alapján felállított lista első öt helyén Nyugat-Európa országai állnak – Magyarország csak ezek után következik (2. ábra).

 

A vélemények általános romlását jellemzi, hogy Németország úgy került az országok kedveltségi rangsorának élére, hogy tavaly szeptemberben, a jelenlegitől alig különböző értékeléssel még csak a negyedik helyen állt. Eközben Ausztria, amely a korábbi évek kutatásai során rendre a legkedvezőbb értékelést kapta, ennél erősebben visszaesett, és a képzeletbeli dobogó legalsó fokára került. A nyugati szomszédunk iránti rokonszenv csökkenése valószínűleg főleg a Rába mentén fekvő osztrák bőrgyár vízszennyezésével magyarázható: a megkérdezettek döntő többsége (93 százalék) hallott az incidensről, és többségük azt állította hogy emiatt romlott is az Ausztriáról alkotott véleménye (3. ábra). Az, hogy az ÖMV előzetes bejelentés nélkül megpróbálta felvásárolni a MOL részvényeit, ennél valamivel kisebb nyomot hagyott a közvéleményben: bár az emberek 80 százaléka erről az esetről is hallott, bő háromnegyedüknek emiatt nem változott a véleménye.

 

Az utóbbi bő egy év alatt érezhetően romlott a megkérdezettek Magyarországgal kapcsolatos véleménye is. Hazánk a legkedvezőbben megítélt nyugati országok mögé szorult, szerény vigasz, hogy még így is megelőzi a régió más országait. Magyarország megítélése elsősorban a pártpreferenciával és a lakóhellyel függ össze: a kormánypártok szavazóinak véleménye lényegesen jobb az átlagosnál. A fővárosi lakosok ugyanakkor – a többi országhoz hasonlóan – Magyarországról is az átlagosnál kedvezőtlenebb véleményt fogalmaztak meg.

 

A hazánknál valamivel kevésbé kedvelt országok értékelése is még az „inkább kedvező” tartományban mozog. Ezt a csoportot három környékbeli ország (Horvátország, Csehország és Lengyelország), valamint az Egyesült Államok alkotják. Az utóbbi 2003 előtt még a legkedvezőbben megítélt országok közé tartozott, de népszerűsége az iraki háború megindítását követően jelentősen visszaesett.

 

Szlovákia megítélésében történtek a legnagyobb változások az elmúlt év során. Az északi szomszédunkkal szembeni ellenszenv 2006 szeptemberében, közvetlenül Malina Hedvig megtámadása után volt a legerősebb. 2007. áprilisra ehhez képest lényegesen javult, ám azóta ismét romlott a lakosság vélekedése. Az újabb visszaesésben minden bizonnyal komoly szerepet játszott a Benes-dekrétumot megerősítő szlovák parlamenti határozat elfogadása, illetve az, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök egyik nyilatkozatában élesen bírálta a magyar köztársasági elnököt. Az utóbbi ügyről a megkérdezettek több mint háromnegyede hallott, és 45 százalékuk állítása szerint emiatt romlott is az országról alkotott véleménye. Szlovákia megítélése a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettségűek, valamint a vidéki városban élők körében rosszabb az átlagosnál. (A pártpreferencia hatása kevésbé egyértelmű, bár a Jobbik és a MIÉP szavazói az átlagnál jóval rosszabb véleményt mondtak az országról, a mintában azonban olyan kevesen voltak, hogy ez lehet csak a véletlen műve is.) A kedveltségi lista alsó végére került Magyarország másik két szomszédja, Románia és Szerbia, valamint Izrael és Kína is.