Kétséges együttes
www.median.hu 
2017. július 20. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2013. szeptember 26.

Kétséges együttes

Újra kétharmadot szerezne a Fidesz a HVG számára készített friss Medián-elemzésen alapuló mandátumbecslés szerint. A minősített többség megakadályozásához az MSZP–Együtt-duónak 2 százalékot, a többség elnyeréséhez 9 százalékot kellene ledolgoznia a hátrányából.

Az ellenzéki szavazóknak csak egy kisebb része maradéktalanul elégedett azzal a megállapodással, amelyet az MSZP és az Együtt 2014 – PM pártszövetség kötött augusztus végén a külön listás indulásról és a „koordinált” jelöltállításról. A Medián 1200 állampolgár személyes megkérdezésével, szeptember 6-a és 10-e között végzett felmérése szerint a 2014-ben kormányváltást kívánó szavazópolgárok kevesebb mint negyede (23 százalék) vélekedett úgy, hogy ez a lehető legjobb megoldás, majdnem ugyanennyi válaszadó (22 százalék) szerint egyáltalán nem az, míg a relatív többség (41 százalék) azt mondta, hogy a megállapodás jó, de közös listával, közös miniszterelnök-jelölttel jobb lett volna. Az Együtt 2014 – PM támogatói valamivel elégedettebbek, mint az MSZP-sek: az előbbiek 37, az utóbbiak 26 százaléka tartja teljesen jónak az egyezséget.
 
A két párt alkuja egyikük helyzetén sem lendített. A nyári hónapok alatt csak a Fidesz tudott javítani a pozícióján: jelenleg a szavazókorú állampolgárok 33 százalékának támogatására számíthat (1. ábra). A Fidesz erősödése különösen az egy évvel ezelőtt mért 23 százalékhoz képest jelentős, annál is inkább, mert eközben az MSZP, a Jobbik és a DK támogatottsága lényegében megegyezik azzal, amit tavaly szeptemberben mért a Medián (2. ábra). A pártpreferenciák átrendeződéséhez hozzájárult az Együtt 2014 tavaly őszi színre lépése, a pártszövetség azonban nem tudta megőrizni kezdeti lendületét, jelenleg a teljes szavazókorú népesség 6 százalékát tudhatja maga mögött.
 
A választani tudó biztos szavazókra vonatkozó számok a Medián mandátumbecslő modellje szerint azt jelentik, hogy ha most lennének országgyűlési választások, a Fidesz 139 parlamenti hellyel kétharmados többséget szerezne. Az MSZP-nek és az Együtt 2014-nek viszont csupán 2 százalékot (65 százalékos részvétel esetén mintegy százezer szavazat) kellene lefaragnia a hátrányából, hogy megakadályozzák a minősített többséget, 6 százalékot (300 ezer szavazat), hogy a többség teljesen elfogyjon, és 9 százalékot (450 ezer szavazat) ahhoz, hogy a többség a két együttműködő ellenzéki párté legyen.
 
Miközben a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya egy évvel ezelőtt 46 százalékos csúcspontot ért el, ma ennél jóval kevesebben, 31 százaléknyian vannak azok, akik nem támogatnak egy pártot sem. Ráadásul még ez a csoport sem nevezhető passzívnak, hiszen meghatározó részük (23 százalékuk, azaz a teljes népesség 7 százaléka, több mint félmillió ember) biztosra mondja, hogy részt venne egy közeljövőben rendezendő választáson. A részvételi hajlandóság is számottevően javult, most minden második választópolgár biztosnak gondolja, és további 23 százalék valószínűnek tartja, hogy elmenne szavazni. A pártpreferenciák eloszlásában ugyanakkor a jelenlegi helyzet szerint nem okozna érdemi eltérést az, ha nem csak a „biztos”, de a „valószínű” szavazók is az urnákhoz járulnának. Megkockáztatható, hogy jövő tavasszal 60-70 százalék közötti részvétellel lehet számolni. A „biztos” vagy „valószínű” szavazók közül nagyjából minden hatodikról elmondható, hogy nem tud vagy nem akar pártot választani, ők a teljes szavazókorú népesség 11 százalékát teszik ki. Ez az arány volt már magasabb, ám ha csökken is, még mindig nagyjából 900 ezer elkötelezetlen, de aktív szavazó áll készenlétben, akik – ha mind egy irányba szavaznának – eldönthetik a választás kimenetelét.
 
Az aktív elkötelezetlenek azonban – ha többségben vannak is köztük az ellenzéket támogatók – nem mind szavaznának egy irányba. A megosztottság még az épp megállapodásra jutott két ellenzéki párt szavazótáborában is megfigyelhető. Legalábbis most, amikor egyelőre csak feltételezett egyénijelölt-kombinációkkal szembesítették a megkérdezetteket, nem volt maradéktalan az átszavazási szándék. Ha az Együtt 2014 jelöltje indulna, őt a mai elképzelések szerint az MSZP-tábor hattizedede támogatná (egyharmad elbizonytalanodik), fordított helyzetben pedig a jelenlegi Együtt-hívek 68 százaléka szavazna az MSZP jelöltjére (és minden ötödik adott bizonytalan választ). Az elmúlt hetek ennél is nagyobb politikai izgalmat kiváltó kérdése volt a Demokratikus Koalíció és elsősorban Gyurcsány Ferenc esetleges bevonása az együttműködésbe. Ebben a nagyon megosztó dilemmában a mérleg nyelve összességében a DK felé billen, mind az MSZP, mind az E14 szavazóinak körülbelül a kétharmada szerint a kormányváltáshoz szükség lenne Gyurcsány pártjára (3. ábra). Igaz, Gyurcsányék részvétele aligha hozna számottevő többletszavazatot, hiszen épp a bizonytalan, elkötelezetlen szavazók körében a legmérsékeltebb a vonzerejük.
 
Az elmúlt időszak másik izgalmas játszmája a két potenciális ellenzéki miniszterelnök-jelölt versengése, amelyet a mostani megállapodás zárójelbe tett, de feloldani nem tudott. Ez a vetélkedés kiegyensúlyozott. A teljes népességben Mesterházy Attila vezet, őt többen látnák szívesen „fontos politikai szerepben” (40 százalék), mint Bajnai Gordont (33 százalék), ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy az MSZP elnöke kevésbé elutasított a kormánypárti és a jobbikos szavazók körében. Ha viszont az a kérdés, hogy ki lenne az ellenzék alkalmasabb miniszterelnök-jelöltje, a 2014-ben kormányváltást szorgalmazó szavazók változatlanul Bajnait részesítik előnyben (44 százalék) Mesterházyval szemben (37 százalék). A kormányváltást várók aránya július óta számottevően csökkent, és már csak hajszálnyi többségben (45 százalék) vannak azokhoz képest, akik azt szeretnék, ha 2014 tavasza után is maradna az Orbán- kormány (44 százalék). A Fideszen kívül minden párt szavazótáborában abszolút többségben vannak a kormányváltásban reménykedők, és a pártpreferenciával nem rendelkezők körében is 42 százalékos relatív többségben vannak, akik új kormányt szeretnének.
 
A választások közeledtével az Orbán-kormány teljesítménye is jobb színben tűnik fel: míg egy éve csak a válaszadók 23 százaléka értékelte jónak a kormány munkáját, most a 40 százaléka. Bár az elégedettség döntően a fideszes szavazótáborra jellemző, az összes választó 9 százalékát teszik ki azok, akik nem a Fidesz szavazói, mégis jónak értékelik a kormány teljesítményét (4. ábra). Ugyancsak a javuló közhangulat jele, hogy immár a szavazók 35 százaléka úgy látja, jó irányba mennek a dolgok az országban – utoljára 2011 elején volt ilyen magas a derűlátók aránya (5. ábra). Összességében még mindig a negatívan vélekedők vannak többségben, ám az arányuk a tavaly nyáron mért 80 százalékról 56 százalékra esett vissza. Az optimizmus jóformán csak a Fidesz-támogatók körében kerekedett felül, és még közülük is minden tizedik borúsan látja a helyzetet.
 
A gazdasági közhangulat az Orbán-kormány első másfél évében erőteljesen romlott, majd egy éven keresztül stagnált, tavaly december óta viszont fokozatosan javul. A helyzetértékelést tömören számszerűsítő konjunktúra-index értéke jelenleg ugyanazon a szinten van, mint a kormány hivatalba lépésekor, de általános optimizmusról nem lehet beszélni: az emberek 42 százaléka a következő egy évre a gazdaság helyzetének romlását valószínűsíti (6. ábra). Hasonló az arány akkor is, amikor a válaszadó saját háztartásáról van szó (40 százalék prognosztizál romlást), amit különösen drámaivá tesz, hogy az emberek kétharmadát valamilyen módon súlyosan érintette a válság az elmúlt három évben (7. ábra). A háztartás helyzetében bekövetkezett negatív változások összefüggésben vannak a politikai állásponttal is: azok körében ugyanis, akiket valamilyen anyagi-gazdasági veszteség ért, lényegesen kisebb arányban támogatják a Fideszt, ám jóval nagyobb arányban szavaznának az Együtt 2014-re vagy a Jobbikra, mint azok, akik veszteség nélkül átvészelték az elmúlt három évet (8. ábra).
 
Mandátumbecslésletöltése pdf-ben.
 
A legutóbbi felmérést 2013 szeptember 6-a és 10-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.
 
 
 
 
 




Ábrák