Hiteles aggodalmak
www.median.hu 
2017. július 22. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. október 27.

Hiteles aggodalmak

A pénzügyi válság egy hete a közvéleményben

A pénzügyi válság és a lehetséges megoldási javaslatok iránt nemcsak szakmai berkekben és a sajtóban nő folyamatosan az érdeklődés, de a lakosság körében is. Nagy az igény a politikusok összefogására, a pénztárcákat is érintő gazdasági javaslatok azonban már kisebb lelkesedést váltanak ki – többek között ezt jelzi október 13-án és 20-án a Népszabadság számára készített két telefonos felmérésünk.

   
Egy hét leforgása alatt jelentősen megnőtt azok aránya, akik a közelmúlt legfontosabb eseményeként a pénzügyi válságot, közelebbről a forint és a részvényárfolyamok zuhanását (60 helyett 71 százalék) és a helyzetet megvitatni hivatott nemzeti csúcsot (13 után 42 százalék) említették.
 
Az Amerikából kiinduló pénzügyi problémák lehetséges hazai hatásai nemcsak az érdeklődést fokozták egy hét alatt, de az aggodalmat is. Nagyobb veszélyben érzik például az állami költségvetés és a saját  háztartásuk helyzetét, és valamivel pesszimistábbak a válság várható időtartamával kapcsolatban is. Jelentősen csökkent ugyanis azok aránya, akik szerint pár hónap elteltével Magyarország túl lesz az egészen, és ezzel párhuzamosan többen mondták, hogy egy évig elhúzódó krízist is elképzelhetőnek tartanak. A bankokra valamivel bizakodóbban tekintenek az emberek: egy hét alatt jócskán mérséklődött a magyar bankrendszer miatti aggodalom.
 
Egészében mégis a szorongás erősödését jelzi, hogy egyre többen számítanak különböző kedvezőtlen következményekre (1. ábra). A bankrendszert ugyan kevésbé féltik, ám a banki megtakarításokat annál inkább. Az előző héthez képest attól is többen tartanak, hogy nőni fog az üzemanyagok ára, valamint a munkanélküliség, és a második felmérésben már szinte mindenki azzal számol, hogy romlani fog a forint árfolyama. Sokan tartanak a magas élelmiszeráraktól is, bár ebben nem történt elmozdulás ennyi idő alatt. Sokakat érinthet  most vagy a jövőben, hogy a már felvett hitelek kamatai nőnek, az újak pedig még drágábbak lehetnek. A Medián adatai szerint tízből három ember háztartásában van valamilyen devizaalapú hitel, és ez nemcsak önmagában viszonylag nagy arány, hanem az összes hitelen belül is a visegrádi országokhoz képest felülreprezentáltak a magyar devizahitelek. Október második felében tíz megkérdezettből kilenc arra számított, hogy a devizahitelek havi törlesztőrészlete nagyon jelentős mértékben növekedni fog, és a devizahiteles háztartások a többieknél jóval borúlátóbbak voltak e tekintetben.
 
Ez alatt az egy hét alatt az aggodalmakkal párhuzamosan megnőtt az emberek igénye a politikusok összefogására. Erre utal például az is, hogy az MSZP politikai ellenfeleinek címzett tűzszüneti ajánlatát a népesség nyolctizede helyeselte, Sólyom László távolmaradását a válságtanácskozásként összehívott nemzeti csúcstól pedig majdnem kétharmadnyian helytelenítették. Háromból ketten fontos lépésnek tartották a csúcs megrendezését abból a szempontból, hogy politikai ellenfelek és gazdasági szereplők ültek egy asztalhoz, de az is igaz, hogy háromtizednyien elégedetlenek voltak vele és értelmetlennek tartották a tanácskozást (4. ábra).
 
A politikai összefogás iránti igény abból is kiolvasható, hogy a válságot mérsékelni igyekvő politikai javaslatok nagyobb támogatást kaptak, mint a gazdaságiak. Ennek persze az az egyik oka, hogy az utóbbiak súlyosan érinthetik a válaszadók pénztárcáját, így legfeljebb olyan gazdasági intézkedéseket tartottak elfogadhatónak az emberek, amelyek esetében az állam és a pénzügyi szféra érintettségéről volt szó. A legtöbben azt támogatták, hogy a válság leküzdésére a pártok közösen találjanak megoldást (a százfokú skálán 81 pont), a költségvetés stabilitása érdekében csökkentsék a költségvetési hiányt (80 pont), 800 milliárd forintot csoportosítsanak át a kis- és közepes vállalkozások számára (72 pont), illetve hogy a devizahitelesek megnövekedett terheire a pénzügyi szférával közösen találjon megoldást a kormány (72 pont). Ez utóbbit egyébként természetes módon az érintettek a többieknél jobban szorgalmazták. Valamivel kevésbé sürgették, de azért még mindig pozitív megítélést kapott az euró mielőbbi bevezetése (68 pont). Az viszont már csak semleges, az elmúlt heti felméréshez képest pedig jóval gyengébb támogatást kapott, hogy ne legyen inflációt meghaladó mértékű béremelés (60 helyett 53 pont). Dávid Ibolya több szakértő által is támogatott javaslatát a 13. havi nyugdíj felfüggesztéséről viszont már a többség (tízből hat) hevesen ellenezte. Csakúgy, mint a nagyvállalkozó Demján Sándor álláspontját az adócsökkentésnek a stabilitás érdekében való elhalasztásáról, amit csak minden harmadik ember helyeselt, míg a többség  az azonnali adócsökkentést sürgető Orbán Viktorral értett egyet.
 
Érdekesen alakult egyébként a pénzügyi válság kapcsán a két nagy párt vezetőjének megítélése. Míg a teljes szavazókorú népességben a Fidesz-elnök válsággal kapcsolatos magatartása egy hajszállal rokonszenvesebb, bár statisztikai értelemben nem különbözik Gyurcsányétól, addig a miniszterelnök válságkezelése sokkal jobban tetszik saját szavazóinak, mint amennyire Orbán fellépése a fideszeseknek.
 
A felméréseket 2008. október 13-án és 20-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000-1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-6 százalék.
 
Kapcsolódó cikk:




Ábrák