Az ideális munkahely
www.median.hu 
2017. július 21. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2006. december 07.

Az ideális munkahely

A HVG és a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. számára végzett kutatás során a preferált munkahelyek mellett feltérképeztük a magyar munkavállalók közérzetét és az ebben szerepet játszó tényezők fontosságát is.

 
A munkavállalók többsége úgy véli, hogy jobb magáncégnél dolgozni, mint állami cégnél (1. ábra) Az 50 évesnél idõsebbek és a diplomások között azonban az állami cégeket preferálók vannak többségben. A legfiatalabbak viszont egyértelmûen a magáncégek mellett teszik le a voksukat. Azok, akik jelenleg is állami cégnél, illetve a közigazgatásban dolgoznak, természetesen sokkal inkább meg vannak gyõzõdve, hogy így jobb nekik, mintha magáncégnél dolgoznának.
 
A magyar munkavállalók háromnegyede szerint jobb magyar, mint külföldi tulajdonban lévõ cégnél dolgozni (2. ábra). Ez a vélekedés hangsúlyosabb a legidõsebbek, a diplomások és a vidéken élõk körében. Mivel az állami cégek és a közigazgatás intézményei egyértelmûen magyar tulajdonban vannak, az ott dolgozók, valamint a mezõgazdaságból élõk közül többen preferálják a hazai cégeket.
 
A dolgozók jobban szeretnek kicsi, legfeljebb 50 fõs cégeknél dolgozni, mint nagyobbaknál (3. ábra). A diplomások között azonban viszonylag magas a nagyobb cégeket kedvelõk aránya.
 
Mindent egybevetve azonban a munkavállalók túlnyomó többsége elégedett a munkahelyével (4. ábra). A munkahelyi elégedettségben a társadalmi-demográfiai csoportok közül csak a diplomások és az alacsonyabban iskolázottak között van különbség: az elõbbiek elégedettebbek a munkahelyükkel. Ezzel van összefüggésben, hogy a szellemi munkát végzõk elégedettebbek, mint a fizikai dolgozók. Ugyanakkor az állami cégeknél, a közigazgatásban dolgozók a legelégedettebbek.
 
A munkahelyi közérzet szempontjából egyértelmûen a fizetésnek van a legnagyobb szerepe. Ezt követi „a munka, amit végez az ember”, majd a munkahely hangulata, a fõnök személye és a munkatársak. A legkisebb szerepe az elõrelépési lehetõségeknek, valamint a jövedelmen kívül juttatásoknak van (5. ábra).
 
A dolgozók a leginkább a munkatársaikkal elégedettek. Ezt követi a munka, amit végeznek, valamint a munkahely hangulata és a fõnök személye. A legkevésbé a jövedelmen kívüli juttatásokkal, a karrierlehetõségekkel és a munka nem anyagi elismerésével elégedettek (6. ábra).
 
A munkavállalók a leginkább munkájuk ellentételezésében érzik magukat depriváltnak (7. ábra). A fizetés nagyságát fontosnak tartja, de nem elégedett vele 43 százalék. Ugyanennyien vélik ezt a jövedelmen kívüli juttatásokról. A munka nem anyagi elismérésével a fontosságához képest elégedetlen a válaszadók egyharmada, de majdnem ennyien érzik ezt az elõrelépési lehetõségekkel kapcsolatban. A legkiegyensúlyozottabb a viszony, tehát épp annyira elégedett vele, mint amennyire fontosnak tartja a következõ tényezõkkel:
  • a munkatársak
  • a munka, amit végez
  • a munkahely hangulata
A felmérést két hullámban, 2006. augusztus 3-a és 8-a között, valamint 2006. szeptember 7-e és 12-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt munkavállalóit reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék.




Diagram