Narancs-riasztás
www.median.hu 
2016. július 24. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2011. szeptember 21.

Narancs-riasztás

Rekordarányú választói passzivitás, a Jobbik erősödése és Orbán Viktor népszerűségvesztése – többek között ez olvasható ki a HVG megbízásából készített Medián-felmérésből.

A tendenciák már egy ideje a lakosság fokozódó elégedetlenségét jelezték, szeptemberre azonban a kiábrándultság a korábbiaknál is súlyosabb jelekben mutatkozott meg. Már önmagában az is sokat elárul a magyarok jelenlegi hangulatáról, hogy abban az elméleti esetben, ha mostanában választást tartanának, a jogosultak mindössze 40 százaléka járulna az urnákhoz. A részvételi hajlandóság már lassan egy éve 50 százalék alatt alakul, de a mostanihoz fogható passzivitást 1991 vége óta nem mért a Medián. A választások utáni hetekhez képest a 30-49 éves korosztály fordult el a legnagyobb arányban a politikától: körükben szinte a felére (67-ről 36 százalékra) esett az aktív szavazók aránya. Ráadásul tovább rontja a képet, hogy a lakosság 36 százalékának nincs pártpreferenciája, sőt, még a választási részvételüket biztosnak gondolók közül is minden ötödik nem támogat egy pártot sem.
 
Az utóbbi időszak hangulatváltozása amúgy is mély nyomot hagyott a pártok támogatottságán. Bár a választani tudó „biztos” szavazók körében a Fidesz tovább őrzi fölényét, a kormányoldal a teljes szavazókorú lakosság egyre kisebb hányadának támogatására számíthat. A választások után mért 50 százaléknyi kormánypárti tömeg ugyanis mostanra 31 százalékosra apadt, ez pedig a Fidesz számára az elmúlt hat év leggyengébb eredménye. A lakosság csalódottságának legkomolyabb jele mindenképpen a kisebb parlamenti pártok, különösen a Jobbik megerősödése. A radikális pártnak jelenleg ugyanakkora a támogatottsága, mint az MSZP-é: mindkét párt a választókorú népesség 12-12 százalékát, a választani tudó „biztos” szavazók 20-20 százalékát tudhatja maga mögött. Azaz a Jobbik profitált a növekvő elégedetlenségből, az MSZP-nél pedig tovább tart a bénultság.
 
A Jobbik jelenleg is a fiatalabb szavazókat tudja a leginkább megnyerni (a 40 évesnél fiatalabb választópolgárok 19 százaléka a párt szavazója), de a 40 és 59 év közötti korosztályból is minden tizedik ember jobbikos. És bár a radikálisokat a szavazópolgárok egy része továbbra sem tartja szalonképesnek, elutasítottságuk az év elején mért 52-ről 44 százalékra csökkent, mialatt a Fideszé 29-ről 41 százalékra nőtt. Szeptember elejére egyébként a Jobbik mellett az LMP is minden korábbinál jobban növelte a támogatottságát: a teljes népesség 6 százaléka, a választani tudó „biztos” szavazók 9 százaléka adná rá a voksát.
 
A lakosság kritikus hangulata a politikusok népszerűségének változásában is tetten érhető: július óta kisebb-nagyobb mértékben minden vezető kormánypárti politikus veszített a támogatottságából. A legnagyobb (7 százalékpontos) zuhanás Matolcsy György nevéhez fűződik, a nemzetgazdasági minisztert július elején már az ismerőinek alig több mint ötöde látta volna szívesen fontos politikai szerepben. Külön említést érdemel Orbán Viktor, akinek népszerűsége már kormányra lépése óta mérséklődő tendenciát követett, és mostanra 40 százalék alá esett. Szeptember elején mért 38 százalékos kedveltsége „történelmi mélypont”, hiszen az eddig valaha mért legalacsonyabb támogatottsága (1999 decemberében) 41 százalékos volt. Az egész magyar politikai elit megítélését jellemzi, hogy a miniszterelnök még így is vezeti a népszerűségi rangsort. A júliusi eredményekhez képest egyedül Schiffer András kedveltségében látható érdemleges javulás. Vona Gábor megítélése eközben – pártjának megugró támogatottsága ellenére – alig változott, igaz, a Jobbik első emberével összességében így is csaknem kétszer annyian szimpatizálnak, mint ahányan egy mostani választáson a Jobbikra adnák a szavazatukat.
 
A kormányzati teljesítménnyel elégedettek aránya 30 százalék alá csökkent. A lakosság romló hangulatát ennél is drámaibb módon jelzi, hogy immár a kétharmadot is meghaladja azok aránya, akik úgy érzik, az országban rossz irányba mennek a dolgok (69 százalék). A pesszimisták aránya fideszes kormány alatt még soha nem volt ilyen magas, az eddigi negatív rekordjuk a 2001 februárjában mért 65 százalék volt. A borúlátás a gazdasági helyzet megítélésében is megmutatkozik, pedig a szeptemberi kutatás adatfelvétele még a hónap közepén nyilvánosságra került országmentő csomag, az újabb adóemeléseket ismertető bejelentések előtt készült. A gazdasági közhangulat enélkül is a Fidesz-kormányzások eddigi legmélyebb szintjére süllyedt, miután az előző év teljesítményének rossz megítélése mellett a válaszadók több mint fele (54-54 százalék) a következő időszakban is romlást valószínűsít az ország és a háztartás helyzetében.
 
A válsághangulat már jelenidőben is teljesen általánosnak mondható: pártpreferenciától függetlenül alig akadt olyan válaszadó, aki szerint nincs probléma a magyar gazdasággal. A meghatározó többség (79 százalék) egyértelműen úgy gondolja, hogy jelenleg válság van, és a megkérdezettek további 18 százaléka, ha válságot nem is, de kisebb gazdasági nehézségeket érzékel. Azt azonban a többség már az újabb intézkedések bejelentése előtt sem hitte el a kormánynak, hogy „a megszorítás nem szerepel a kormány szótárában”. Az így vélekedők még a kormánypárti szavazótáborban is kisebbségbe szorultak: szeptember elején csupán minden harmadik fideszes hitt abban, hogy „az Orbán-kormány megszorító intézkedések nélkül is képes javítani az ország gazdasági helyzetén”. A kormánypártiak 63 százaléka, az összes megkérdezettnek pedig több mint háromnegyede ezzel szemben úgy látja, hogy „az Orbán-kormány valójában már idáig is számos megszorító intézkedést hozott, és továbbiakra lesz szükség”.
 
A felmérést 2011. szeptember 9-e és 13-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
1. táblázat
Szavazási szándékok változása (százalék)
 
SZAVAZÁSI „ELSZÁNTSÁG"
 
2011.
 
július
szeptember
Biztosan szavazna
43
40
Talán szavazna
25
26
Talán nem szavazna
9
11
Biztosan nem szavazna
22
21
Nem tudja
1
2
PÁRTVÁLASZTÁS AZ ÖSSZES MEGKÉRDEZETT KÖRÉBEN
Fidesz-KDNP közös lista
35
31
MSZP
16
12
Jobbik
9
12
LMP
4
6
egyéb pártok
3
3
nem tudja
7
11
nem árulja el
7
8
biztosan nem szavazna
19
17
A MEGKÉRDEZETTEK NEM KÍVÁNT PÁRTJAI*
MSZP
53
56
Jobbik
47
44
Fidesz-KDNP
39
41
LMP
33
35
*A válaszadók több pártot is megnevezhettek, amelyekre semmiképp sem szavaznának
 
2. táblázat
Politikusok ismertségének és népszerűségének változása (százalék)
 
 
ismertség
népszerűség
 
július
szeptember
változás
július
szeptember
változás
Orbán Viktor
99
99
0
43
38
-5
Schmitt Pál
94
95
+1
42
37
-5
Pokorni Zoltán
91
90
-1
39
37
-2
Kósa Lajos
85
87
+2
39
37
-2
Varga Mihály
76
74
-2
38
35
-3
Schiffer András
70
71
+1
30
34
+4
Navracsics Tibor
91
90
-1
34
33
-1
Rogán Antal
85
86
+1
38
33
-5
Martonyi János
77
78
+1
37
32
-5
Tarlós István
85
86
+1
36
31
-5
Karácsony Gergely
51
54
+3
32
31
-1
Vona Gábor
87
86
-1
25
26
+1
Szijjártó Péter
85
86
+1
27
25
-2
Lázár János
78
78
0
30
25
-5
Semjén Zsolt
75
73
-2
27
24
-3
Mesterházy Attila
95
96
+1
25
23
-2
Kövér László
89
90
+1
27
23
-4
Matolcsy György
79
82
+3
28
21
-7
Hende Csaba
60
60
0
25
21
-4
Pintér Sándor
90
87
-3
25
20
-5
Réthelyi Miklós
49
54
+5
25
20
-5
Kovács László
80
79
-1
23
19
-4
Szanyi Tibor
77
76
-1
20
17
-3
Kiss Péter
66
68
+2
22
17
-5
Szekeres Imre
76
76
0
17
16
-1
A népszerűséget a kutatók azzal a kérdéssel mérték, hogy a válaszadó „a következő években szívesen látná-e fontos politikai szerepben" az adott politikust. A népszerűség változása Kiss Péter, Kövér László, Lázár János, Martonyi János, Matolcsy György, Orbán Viktor, Pintér Sándor, Rogán Antal, Schmitt Pál és Tarlós István esetében szignifikáns, vagyis nagy valószínűséggel nem a statisztikai mintavétel hibalehetőségeiből származik.




Ábrák