Lendületben a Fidesz
www.median.hu 
2016. július 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2013. október 30.

Lendületben a Fidesz

A pártok és politikusok népszerűsége 2013 októberében

Úgy tűnik, a Fidesz lendületből indulhat a tavaszi választások kampányának, míg vetélytársai az utóbbi időben nem tudták növelni a támogatottságukat.

A kormánypárt népszerűsége lényegében már a ciklus közepe óta emelkedik (1. ábra), a 2012 közepén a teljes népességben mért 21-23 százalékhoz képest több mint másfélszeres (36 százalékos) szavazótábort tudhat maga mögött (2. ábra). Az októberi – de még a 23-ai és azt követő ellenzéki konfliktusok előtt készült – Medián-felmérés szerint még ha össze is adnánk a Jobbikon kívüli ellenzéki pártokra jutó voksokat, az eredmény jócskán elmarad a Fidesz számaitól. Ráadásul a Fidesz szavazói nemcsak többen lettek, de elkötelezettebbek is a többi párt híveinél (3. ábra).
 
Időközben a választópolgárok is fokozatosan aktivizálódnak: jelenleg már a válaszadók 51 százaléka gondolja biztosnak, hogy elmenne szavazni (ez az arány néhány százalékkal meg is haladja azt, amit az előző ciklus hasonló időszakában mért a Medián). A pártnélküliek aránya (akárcsak 2009 őszén) 30 százalék, ezen belül a „biztos” szavazók 11 százaléka nem tudja vagy nem mondja meg, melyik pártra szavazna.
 
A Fidesz szilárduló helyzete más mérési eredményekben is megmutatkozik. A kormány teljesítményének megítélése 2012 közepe óta javuló tendenciát mutat, jelenleg a válaszadók 41 százaléka értékeli jónak a kabinet munkáját (4. ábra). És bár az emberek többsége (56 százalék) még mindig úgy érzi, Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, a derűlátók aránya egy év alatt 16-ról 37 százalékra nőtt (5. ábra).
 
Még mindig többségben, de már csak relatív többségben vannak azok a választópolgárok, akik jövőre kormányváltást szeretnének: az arányuk júliusban még 52 százalékos volt, szeptemberben 45 százalékra esett vissza, most októberben 47 százalékon áll.
 
A vezető politikusok népszerűségi rangsorát is a kormányoldal prominensei uralják: jónéhány politikus, köztük Orbán Viktor kedveltsége is számottevően javult az elmúlt három hónapban. Orbán 45 százalékos népszerűsége azt is jelenti, hogy a miniszterelnököt jelenleg közel másfélszer annyian támogatják, mint a baloldali ellenzék legnépszerűbb képviselőit, Bajnai Gordont (32 százalék) vagy Mesterházy Attilát (31 százalék). A két szövetséges ellenzéki listavezető közül viszont a kormányváltást óhajtók változatlanul az Együtt 2014 vezetőjét tartják többen alkalmasnak a miniszterelnöki posztra: 42 százalék szavazna rá, szemben az MSZP-elnököt alkalmasabbnak gondoló 35 százalékkal. Ha úgynevezett nyitott kérdésben tudakoljuk a kormányváltást óhajtó válaszadóktól, hogy kik számukra a legrokonszenvesebb, illetve a legkevésbé rokonszenves ellenzéki politikusok, a szoros versenyben álló kettőshöz felzárkózik a harmadik listavezető, Gyurcsány Ferenc, akit minden negyedik megkérdezett elutasít ugyan, de ennél valamivel többen vannak, akik a legszimpatikusabb közszereplők közé sorolják (6. ábra). Az élboly hasonlóan alakult akkor is, amikor a válaszadóknak széles ellenzéki kínálatból kellett kiválasztani egy feltételezett közös választási lista első helyezettjeit – az egyetlen feltűnő különbség, hogy Kuncze Gábor gyakorlatilag holtversenyben osztozik a DK elnökével a harmadik-negyedik helyen (7. ábra).
 
A felmérést 2013. október 11-e és 16-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.
 
Politikusok* ismertségének és népszerűségének** változása
százalék
 
ismertség
népszerűség
 
július
október
változás
július
október
változás
Áder János
96
96
0
48
54
+6
Orbán Viktor
99
99
0
39
45
+6
Pokorni Zoltán
91
93
+2
35
44
+9
Rogán Antal
93
94
+1
34
39
+5
Varga Mihály
80
80
0
34
39
+5
Navracsics Tibor
91
91
0
30
38
+8
Kósa Lajos
86
86
0
31
37
+6
Martonyi János
85
85
0
31
33
+2
Bajnai Gordon
99
99
0
34
32
-2
Tarlós István
88
91
+3
31
32
+1
Lázár János
85
87
+2
26
32
+4
Mesterházy Attila
97
98
+1
36
31
-5
Kövér László
90
93
+3
25
31
+6
Vona Gábor
92
92
0
27
31
+4
Karácsony Gergely
68
68
0
30
31
+1
Pintér Sándor
92
93
+1
24
29
+5
Hende Csaba
69
75
+6
23
29
+6
Vadai Ágnes
58
62
+4
25
26
+1
Semjén Zsolt
80
81
+1
24
25
+1
Jávor Benedek
67
68
+1
27
24
-3
Szanyi Tibor
77
80
+3
24
23
-1
Balogh Zoltán
59
60
+1
23
23
0
Gyurcsány Ferenc
99
99
0
21
22
+1
Schiffer András
83
84
+1
26
22
-4
Hoffmann Rózsa
81
86
+5
16
20
+4
* a 25 legismertebb vezető beosztású politikus
** „szívesen látná fontos politikai szerepben” – említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában
 




Ábrák