CIVISTI – A polgárok elképzelései a tudomány, a technológia és az innováció jövőjéről IV.
www.median.hu 
2017. november 23. 
A MEDIÁN
Hírek, újdonságok
Politika
Gazdaság
Média
Társadalom
2014. március 11.

SurPRISE – Megfigyelés, magánszféra és biztonság

A nemzetközi felmérés magyar eredményei
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2010. április 30.

CIVISTI – A polgárok elképzelései a tudomány, a technológia és az innováció jövőjéről IV.

Első összefoglaló

A Medián egy nemzetközi konzorcium tagjaként vesz részt abban a projektben, amely az Európai Bizottság megbízásából vizsgálja, hogy milyen témákat és hogyan kutasson, fejlesszen az Európai Unió a jövőben. Ennek során európai polgárok, az Európai Unió és az egyes országok tudományos életét jól ismerő tudósok és szakértők véleményét gyűjtjük össze, és adjuk majd át az uniós döntéshozóknak. 2009 végére elkészült az uniós polgárok jövőképeinek összehasonlító tartalomelemzése.

A jövőképeket a Civisti projekt során úgy mutatjuk majd be a tudományos és technológiai szakértőknek, ahogyan azt a polgárok a hét részt vevő országban a saját szavaikkal megfogalmazták. Ez az összefoglaló mindössze áttekintést kíván adni a közel 70 jövőképről, de nem célja azok értelmezése vagy tudományos nyelvre való lefordítása, tudománypolitikai következtetések levonása. A kutatásban részt vevő polgárokat –moderátorok segítségével és a csoportdinamika kihasználásával– arra kértük, fogalmazzák meg, milyen jövőt szeretnének maguknak, illetve a szeretteiknek 30-40 év múlva. A résztvevők tehát normatív szemléletű történeteket írtak, és mi aztán ezek tartalomelemzését végeztük el.
 
Az uniós polgárok jövőképeinek tartalomelemzését két egymástól független kutatócsoport készítette Bulgáriában és Finnországban olyan módon, hogy a jövőképek szövegei alapján kódolták a bennük megjelenő témákat. Tehát nem egy előre összeállított listára támaszkodva, hanem az eredeti szövegekből kiindulva határozták meg a jövőképekben érintett témákat. Az egyik kutatócsoport 28, a másik 41 témát határozott meg, de 70 százalékban átfedés volt a két lista között. Ezután a két kutatócsoport együtt átnézte és megvitatta az eredményeket, és végül 37 témát véglegesített.
 
Az egyszerű tartalmi elemzés csak az első lépés volt, ezen túl a jövőképek vizsgálata során három dolgot néztünk meg alaposabban:
·        a szöveg narratív struktúráját, azaz a polgárok hogyan mondják el a történetet, hogyan építik fel a szöveget;
·        milyen a jövőkép tematikus struktúrája, azaz milyen és mennyi témát ölel fel; és végül
·        a jövőkép „hatókörét”, tehát azt, hogy a szövegben bemutatott kívánatos jövő milyen kört érint.
 
A szövegek narratív struktúrája rendkívül változatos. Van olyan jövőkép, amelyik pontokba szedve sorolja fel a kívánatos jövő jellemzőit. Van olyan, amelyik a kívánatos jövőbeli állapot körülményeit mutatja be. Van, amelyik egy elképzelt szereplő egy napját meséli el 2045-ből. Olyan is van, amelyik képet ad a társadalomról 50 év múlva, míg mások a kívánatos jövő előnyeit és hátrányait elemzik. Van, amelyik részletesen kifejt egy konkrét ötletet, például az Európa tévéről, míg egy másik a jövő legégetőbb problémáit határozza meg, például az, amelyik szerint leküzdjük a legsúlyosabb környezeti problémákat. Akad, amelyikben képzeletbeli sétát teszünk a jövőbeli háború-múzeum termeiben, míg egy másik diagram segítségével világít meg egy új találmányt. Végül olyan történet is van, amelyikben egy ötlet vázlatos bemutatása szerepel, például a halálútlevélről szóló jövőkép.
 
A jövőképek tematikus struktúrájának elemzése azt mutatja, hogy a polgárok nagyon összetett problémákat fogalmaztak meg, és a megoldási javaslataik kidolgozásánál figyelembe vették, hogy az adott kérdés az élet sok más területét is érinti, és többféle hatása is lehet a különböző emberekre vagy csoportokra. Ezért a terjedelmüket tekintve viszonylag rövid szövegekben általában elég magas volt a tematikai megoszlás, egy jövőképben átlagosan kilenc téma jelent meg. Ez az eredmény azt is jelzi, hogy érdemes a Civisti-kutatáshoz hasonló felméréseket végezni, amikor a polgárok, a kutatók-szakértők, valamint a politikusok-döntéshozók is hozzáteszik a maguk tudását és elképzeléseit, hiszen a két utóbbi csoport specializált, egy témát nagyon részletesen ismerő tudása jól ötvözhető a polgárok átfogóbb, holisztikusabb és interdiszciplinárisabb nézőpontú, több témát és tudományterületet együttesen kezelő megközelítésével. A jövőképek a tematikai összetettség szempontjából persze elég nagy szórást mutatnak, a legkevesebb témát tárgyaló szövegben három, a legtöbbet érintőben 17 téma jelenik meg.
 
A jövőképek hét témát tárgyaltak a leggyakrabban: egészségügy és orvosi ellátás; oktatás és tanulás; infokommunikációs technológiák, automatizáció és mesterséges intelligencia; törvényhozás; életminőség és életstílus; foglalkoztatás és új munkavégzési formák; és végül az energia. Érdekes módon az az öt téma, amelyet a polgárok a legkevésbé érintettek, egytől egyig az emberiség „nagy kérdései”: természeti és technológiai katasztrófák; genetika; vallás; űrtechnológia; valamint a fejlődő országok. A polgárok jövőképeiben szereplő témák egyébként ábécérendben a következők:
 
Állatok és az ökoszisztéma
Bürokrácia csökkentése
Családi értékek
Demográfia
Egészségügy és orvosi ellátás
Éghajlat és globális felmelegedés
Egyenlőség – nemek, kisebbségek, fogyatékosok, etnikai csoportok
Életminőség és életstílus
Energia
Fejlődő országok
Foglalkoztatás és új munkavégzési formák
Genetika
Háború és béke
Helyi és regionális fejlesztés
Hulladékkezelés
Identitás (nemzeti és uniós)
Infokommunikációs technológiák, automatizáció és mesterséges intelligencia
Infrastruktúra és várostervezés
K+F politika
Katasztrófák (természeti és technológiai)
Környezettudatosság
Közlekedés
Kreativitás és innováció
Média szerepe
Mezőgazdasági (élelmiszer-) technológiák, biotermelés
Multikulturális és többnyelvű társadalom
Nyelvi technológiák
Nyugdíjpolitika
Okos-anyagok
Oktatás és tanulás
Öregedés
Polgárok szerepe és demokrácia
Szociális ellátás és szolgáltatások
Törvényhozás
Űrtechnológia
Vallás
Vízkezelés
 
A hétköznapi polgárok gondolkodásmódjának és a felvetett problémáknak az összetettségét, illetve általános jellegét mutatja, hogy a jövőképek „hatóköre” szempontjából messze a globális szint végzett az első helyen: a jövőképek közel fele (a 69-ből 29) olyan történetet mond el, amely az egész világot érinti. Valamivel kevesebb, de ugyancsak jelentős számban (17 előfordulás) foglalkoznak a jövőképek az egyéni és családi szintű élethelyzetekkel és problémamegoldási módokkal. Nagyságrendileg közel ennyi (13) jövőkép fogalmaz meg kívánatos dolgokat európai szinten. A legkevésbé pedig (5-5 darabbal) a helyi és a nemzeti szint szerepel ezekben a történetekben.
 
Végül vannak a polgárok jövőképeiben olyan esetek, amikor a polgárok különböző dolgokat újfajta módokon kapcsolnak össze vagy egészen új dolgokat találnak ki. Ezek elsőre lényegtelennek vagy valószerűtlennek tűnhetnek, de sokszor jövőbeli változásokat jelezhetnek előre. Ilyen például az interaktív Európa-tévé gondolata, ami a legjelentősebb béketeremtő projekt lehetne, és az EU lelkes híveivé tehetné az európai polgárokat. Egy jövőképben a virtuális oktatási rendszerben az okos-technológiának és az oktatási technológiáknak köszönhetően már tanárokra sincs szükség, egy másikban az emberek az éghajlattól teljesen függetlenül tudnak élni. Megjelenik a halálutas szakértő gondolata, aki a haldokló embereket és családjaikat segíti a megfelelő szakértelemmel. Egy további jövőképben a Vidéki Élet Tanácsa segíti boldogulást a nagyvárosokon kívül, de olyan is akad, amelyikben a fizikai és a virtuális világ közeledésével a krétai és a norvég birkatenyésztők konzultálni tudnak egymással on-line módon. Egy másik jövőképben közösségi napokat szerveznek, amikor begyűjtik és újrahasznosítják a régi elektromos eszközöket, és a leadott készülékekért némi pénzt is fizetnek. Olyan jövőkép is van, amelyben megvalósul a folyamatos, mindenhol elérhető, szupergyors és környezetbarát közlekedés, vagy amelyikben megoldódik a megfelelő, jó minőségű és friss vízzel való ellátás Európában. Végül az egyik jövőkép szerint orvosi módszerekkel meghosszabbítják az emberek életét, például öregedés elleni gépekkel, és városokat hoznak létre az időseknek.
 
A Civisti projekt következő lépése az lesz, hogy a polgárok által megfogalmazott jövőképeket a tudomány, a technológia és az innováció szakértői, valamint érintettjei egy workshop során „lefordítják”: kutatási kérdésekké, fejlesztési programokká és politikai javaslatokká formálják. A workshopra 2010 tavaszán-nyarán kerül sor Szófiában.
 
A teljes szöveg angol nyelven innen tölthető le: CIVISTI Content Analysis Report
 
Kapcsolódó anyagok: