Csehül Szlovákiával?
www.median.hu 
2017. május 29. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 

Egyetemes visszaesés

A Fidesz-KDNP  támogatottsága a teljes szavazókorú népességben a januári 37 százalékról április végére 31 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy az elmúlt negyedévben közel félmillió szavazó távolodott el a kormánypárttól (ábra). 


A helyzet változatlan

Begyűjtőpárt

Jobb félni?



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. november 14.

Csehül Szlovákiával?

A magyar-szlovák viszony megítélése

A többség úgy érzi, hogy az utóbbi időben romlott Magyarország és Szlovákia viszonya, és egyetért azzal, hogy a kialakult helyzet miatt Gyurcsány Ferencnek gyakrabban kellene találkoznia a szlovák kormányfővel.

 
 
Csaknem minden második megkérdezett említette a magyar-szlovák konfliktust az elmúlt hetek legfontosabb eseményei között – kevesebben ugyan, mint a pénzügyi válságot (64 százalék), de lényegesen többen, mint a miniszterelnök által összehívott gazdasági csúcsot, vagy az október közepén megtartott Nemzeti Csúcsot (21, illetve 11 százalék).
 
A megkérdezettek jelentős többsége úgy érzi, hogy az utóbbi időben romlott Magyarország és Szlovákia viszonya (1. ábra). Bár a magyar-szlovák konfliktus nem új keletű, legutóbb azt követően került napirendre, hogy Dunaszerdahelyen egy focimeccsen a szlovák rendőrök megverték a magyar szurkolókat. Az esettel kapcsolatban a válaszadók kétharmada úgy vélte, a szurkolók nem adtak okot a rendőri támadásra. Megjegyzendő azonban, hogy a fővárosban élők (akik valószínűleg többször találkoztak a futball-huliganizmussal vagy annak következményeivel) az átlagosnál jóval nagyobb arányban vélekednek úgy, hogy a magyar szurkolók is okolhatók a történtekért. Az MSZP-szavazók is erősen megosztottak ebben a kérdésben, de a Fidesz és a kis pártok szavazóinak döntő többsége azt gondolja, hogy a szurkolók nem adtak okot a rendőri fellépésre (2. ábra).
 
Azt viszont a Fidesz-szavazók többsége is helyteleníti, hogy a Nemzeti Őrsereg nevű szerveződés Szlovákiában emlékezett meg a Felvidéket Magyarországhoz visszacsatoló 1938-as első bécsi döntésről. A lakosság 68 százaléka úgy gondolja, nem helyes egy másik ország területén ilyen ünnepséget tartani. Csak a kisebb pártok szavazói között vannak többségben azok, akik helyesnek tartották a királyhelmeci egyenruhás koszorúzási ünnepséget (3. ábra).
 
Abban sincs egyetértés, hogy a kialakult helyzetben a magyar kormány megfelelően lépett-e fel északi szomszédunkkal szemben, vagy sem. Bár relatív többség (43 százalék) megfelelőnek ítélte a kormány válaszlépéseit, ehhez közelít azok aránya, akik erélyesebb fellépést vártak volna (37 százalék, ezen belül a Fidesz-szavazók 56, a kis pártok szavazóinak 64 százaléka, 4. ábra). A november 15-ére összehívott magyar-szlovák kormányfői találkozó előtt viszont pártpreferenciától függetlenül a többség (a teljes népesség 66 százaléka) egyetért abban, hogy a két ország elmérgesedett viszonya miatt Gyurcsány Ferencnek gyakrabban kellene találkoznia a szlovák kormányfővel (5. ábra).
 
A felmérést 2008. október 10-én a Népszabadság megbízásából készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 600 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 3-8 százalék.




Ábrák