Célegyenesben
www.median.hu 
2017. március 30. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2010. október 01.

Célegyenesben

Felmérés a fővárosiak szavazási szándékairól

Legutóbbi budapesti felmérésünk jelentős Tarlós-győzelmet, és a közgyűlésben szűk Fidesz-többséget valószínűsít.

Mindössze néhány nappal az önkormányzati választások előtt kimondottan alacsony szavazói aktivitás mérhető a fővárosiak körében. Ráadásul a részvételi kedv a kampányidőszak végéhez közeledve még mérséklődött is: szeptember elején a válaszadók 46, a választás hetében azonban már csak 35 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmenne szavazni (igaz, a megkérdezettek korábban egy „most vasárnap” rendezendő választásról, tehát elméleti esetről nyilatkoztak, most viszont a ténylegesen küszöbön álló voksolásról). Az aktivitás a kormánypárti szavazók körében a legerősebb (62 százalékuk „biztos” szavazó), míg az MSZP és a Jobbik híveinek valamivel több mint fele gondolta biztosnak a részvételét. Az LMP szavazótáborának részvételi hajlandósága ugyanakkor ennél jóval alacsonyabb: bár összesen kilenctizedük valószínűnek tartotta, hogy elmegy szavazni, a kérdezés időpontjában mindössze 26 százalékuk gondolta ezt biztosnak (1. ábra).
 
Budapesten négy párt listája közül lehet választani, a fennmaradó kis pártok (így a Kétfarkú Kutya Párt) szimpatizánsai leginkább az MSZP és az LMP szavazói között jelenhetnek meg. A kormányoldal azonban ezzel együtt is több mint kétszer akkora szavazótábort tudhat maga mögött a fővárosban, mint a szocialisták (a választani tudó „biztos” szavazók 57 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP listájára, 25 százaléka az MSZP-re) (2. ábra). Ugyanakkor az MSZP és az LMP is jelentős számú többletszavazatot kaphatna abban az esetben, ha azok a támogatói, akik nem teljesen biztosak a részvételben, mégis meggondolnák magukat. Ha ugyanis azok, akik csak valószínűnek tartják a részvételüket, mégis elmennének szavazni, 49 százalék jutna a Fidesznek, 26 százalék az MSZP-nek, 14 százalék az LMP-nek és 11 százalék a Jobbiknak, tehát a Fidesz-KDNP előnye lényegesen kisebb lenne, mint ha csak a „biztos” szavazók járulnának az urnákhoz.
 
A szavazók döntő többsége a főpolgármester-választáson is a pártpreferenciájának megfelelő jelöltet támogatja, így Tarlós István fölényes győzelme már biztosra vehető. A Fidesz jelöltjére az összes válaszadó közel harmada, a választani tudó „biztos” szavazók több mint hattizede adná a voksát, köztük az MSZP és az LMP szavazóinak néhány százaléka is (3. ábra). Tarlós jelentős előnyét a közvélemény is érzékeli: a válaszadók 71 százaléka úgy gondolja, Budapest következő főpolgármestere a Fidesz jelöltje lesz, és csak az MSZP szavazótáborában vannak viszonylag magas (50 százalékos) arányban olyanok, akik Horváth Csaba győzelmét valószínűsítik (4. ábra).
 
A felmérést 2010. szeptember 28-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a főváros felnőtt népességét reprezentáló 500 fő telefonos megkérdezésével. Az elemzés hivatkozik egy másik felmérésre, amely 2010. szeptember 8-án készült, szintén a főváros felnőtt népességét reprezentáló 500 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a budapesti szavazókorú lakosság kerület, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±4-6 százalék.




Ábrák