Nagy várakozások, kicsi bojkott?
www.median.hu 
2017. március 27. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Olimpia: csökkenő lelkesedés

Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. április 29.

Nagy várakozások, kicsi bojkott?

Minden második válaszadó szerint legalább a politikusok távolmaradása révén tiltakoznunk kellene a kínai politika ellen a pekingi olimpián, 2 százalékuk a játékok teljes bojkottját is támogatná, de közel négytizedük szerint semmilyen tiltakozásra nincs szükség. A magyaroktól egyébként átlagosan nyolc aranyérmet várnak az emberek.

 
A pekingi olimpiával összefüggő Kína-ellenes tiltakozásokról a megkérdezettek közel háromnegyede (73 százalék) hallott már az adatfelvétel időpontjáig, április elejéig. A tiltakozást előidéző tényezők sorában kiemelkedik Tibet jelentősége: a válaszok 52 százalékában szerepelt ez az elem, túlnyomó részükben (46 százalék) kizárólag ez, és csupán 6 százalék terjesztette ki a problémát más okokra is (31 százalék kizárólag más okokat említett, 17 százalék pedig nem tudta, mi ellen szól a tiltakozás).
 
A játékok bojkottját a válaszadóknak csupán 2 százaléka tartja kívánatosnak, a másik végletet, tehát azt, hogy a magyarok semmilyen formában ne tiltakozzanak, 38 százalékuk képviseli. A relatív többség (41 százalék) szerint az lenne a helyes, ha a versenyzők részt vennének a megnyitón is, de a politikusok nem, további 7 százalék szerint pedig a versenyzőknek is távol kellene maradni a megnyitótól (1. ábra). Ez egyben azt is jelenti, hogy a politikusok távolmaradását az ünnepélyes megnyitóról összességében minden második válaszadó támogatná. A magyar csapat távolmaradása a játékoktól csupán marginális vélemény, de ezt még a leginkább tájékozottak (akik Tibet mellett más tényezőket is említettek) körében is csupán minden tizedik válaszadó tartaná az igazán helyénvaló lépésnek.
 
Mint láttuk, alig akad valaki, aki azzal is egyetértene, hogy a sportolók ne induljanak a versenyeken. Ez annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a bojkott lehetőségének mérlegelése során (legalábbis a felsorolt hat érv közül) a leginkább a sportolók érdekeit, teljesítményét tartják szem előtt az emberek (2. ábra). Ugyancsak nagy súllyal szerepelnek azok a tényezők, amelyek a sport és a politika különválasztását fejezik ki („az, hogy mit csinál a magyar csapat, kizárólag a magyar olimpiai bizottságra tartozik, a politikának nem szabad befolyásolnia”, továbbá „a magyarok akkor is részt vehetnek az olimpián, ha más uniós országok bojkottálják, és nem vesznek részt”).
 
A gondolkodásban a különféle vélemények két nagy csoportba rendeződnek: az egyikben az erkölcsi tényezők a dominánsak, a másikban a politika és a sport különválasztása. Ha emellett azt is figyelembe vesszük, hogy milyen lépéssel értenek egyet, a válaszadók háromnegyede (74 százalék) sorolható be: a legnépesebb csoportot (43 százalék) azok képezik, akik szemében fontosabb elv a politika és a sport különválasztása, mint az erkölcsi tényezők, és ők legfeljebb azt támogatnák, hogy a magyar politika ne képviselje magát a megnyitón. Körülbelül feleennyien (21 százalék) vannak, akik ugyanezt a véleményt képviselik, de sem a morális tényezőket, sem a sport politikától való függetlenségét nem tekintik különösebben fontosnak. Azok körében, akik szerint a morális szempontoknak viszonylag nagyobb a súlya (10 százalék), a legnépszerűbb tiltakozási forma a megnyitó teljes körű (politikusok és sportolók általi) bojkottja, és közülük kerül ki szinte mindenki, aki szerint egyáltalán nem kellene részt vennünk az olimpián.
 
Egyébként, visszatérve a sporthoz, az olimpia kiemelkedik a versenyek közül, az emberek háromnegyede említi, amikor a legjelentősebb sporteseményeket sorolják fel. Kétszer annyian említik, mint a focivébét, háromszor annyian, mint a Forma 1-et és ötször annyian, mint az idei nyár másik nagy eseményét, a labdarúgó Európa bajnokságot (3. ábra). Az olimpia hagyományosan jobban érdekli az embereket, mint általában a sport: az érdeklődés intenzitását kifejező százfokú mutató értéke tekintetében 4 pont a különbség, és ez megfelel a korábbi olimpiák előtt tapasztaltnak. A megkérdezettek közel háromnegyedét (73 százalék) azonos mértékben érdekli általában a sport és az ötkarikás játékok, 19 százalék figyelmét erősebben magára vonja a sport négyévenkénti reprezentatív eseménye, mint a hétköznapjai, 8 százaléknak pedig valószínűleg túlságosan is „sok” az olimpia körüli médiazaj. Az olimpia iránti érdeklődés mértéke (44 pont) egyébként megfelel a korábban (a legutóbb Sydney előtt) tapasztaltnak, és az elmúlt egy hónap során nem is változott.
 
Az „olimpiai láz” másik mércéje, hogy mennyien játszanak el az esélyek latolgatásával. Ezek aránya (az olimpia iránt legalább egy kicsit érdeklődők körében) 38 százalék, és ez egyelőre elmarad attól, amit korábban tapasztaltunk (a legutóbb 2000-ben, Sidney előtt 48, azelőtt 1996-ban Atlanta előtt 52 százalék). Amikor a kérdezőbiztosok rákérdeztek arra, hogy mégis, ki hány aranyéremre számít Pekingben, kiderült, hogy már négy-öt hónappal a láng fellobbanása előtt ennél lényegesen több embernek (66 százalék) van valamilyen számszerű elképzelése. A közönség átlagosan nyolc aranyérmet vár, a relatív többség (23 százalék) tízet. Ha ezeket a várakozásokat az „athéni” emlékekkel hasonlítjuk össze, kiderül, hogy valamivel többen (36 százalék) vannak, akik Pekingben a négy évvel ezelőttinél kevésbé eredményes szereplésre számítanak, mint azok, akik ugyanolyanra vagy jobbra (32-32 százalék).
 
A felmérést 2008. április 4-e és 7-e között készítette a Medián az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így azok jól tükrözik a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-3 százalék.
 
Kapcsolódó cikkek:
A magyarok athéni olimpiai szerepléséről: Kevés fény jut, árnyékból van több




Ábrák