Szerényebb tervek
www.median.hu 
2017. szeptember 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2006. december 18.

Szerényebb tervek

Felmérés a karácsonyi készülődésről

A karácsonyi ünnepekkel kapcsolatos várakozások a Népszabadság számára készített Medián-felmérés szerint némileg lanyhábbak és borúsabbak, mint korábban. Négy évvel ezelőtt például a karácsonyt megelőző hetekben még minden negyedik ember állította, hogy nagyon sokat gondol a karácsonyra, az idén már csak kevesebb mint egyhatodnyian (1. ábra).

 
A várakozás mellett az ünnep fontossága is csökkent: tavaly 41, most 35 százaléknyian válaszolták, hogy számukra a karácsony egyértelműen a legfontosabb ünnep (2. ábra). Sokak számára nemcsak maga az ünnep, hanem már a készülődés is örömet okoz, ám az ő arányuk is csökkent 2005-höz képest. Tavaly még a megkérdezettek kétharmada a tennivalók és a kiadások ellenére nem szorongással, hanem örömmel várta a karácsonyt, míg idén ezt a véleményt már jóval kevesebben, 58 százaléknyian fogalmazták meg (3. ábra). Emellett megnőtt azok aránya, akik a tavalyinál rosszabb karácsonytól tartanak: 2005-ben minden tizedik ember számított a megelőzőnél kevésbé jó ünnepre, az idén már 15 százaléknyian (4. ábra). Az interjú során a kérdezők nem firtatták, pontosan miért gondolják úgy a válaszadók, hogy rosszabb karácsonyuk lesz, ám az adatok arra engednek következtetni, hogy a megszorítások és az áremelések híre, tapasztalata miatt, tehát anyagi szempontból aggódnak amiatt, hogy nem lesz olyan kellemes az ünnep, nem pedig az emberi kapcsolatok okán. Igaz a családos emberek közül jóval kevesebben jósoltak maguknak rosszabb karácsonyt, mint a magányosan élők közül, ám az eltérés még nagyobb a háztartások egy főre jutó jövedelme szerint. Az alsó és a felső jövedelmi csoport tagjai között három és félszeres a különbség a rosszabb karácsonyra számítók arányában (5. ábra).
 
Valamivel izgalmasabb lett viszont a karácsony a gyerekek számára, amennyiben csökkent a világ „varázstalanodása”, azaz jóval kevesebben mondják azt a családjukban lévő kis gyerekeknek, hogy az ajándékokat a szülők veszik (2004-ben még 25, az idén 17 százaléknyian), és többen hívnak segítségül valamilyen „transzcendens ajándékhozót”, például a Jézuskát, az angyalokat vagy a Télapót. A legjobban egyébként a Jézuska „kedveltsége” nőtt meg az elmúlt két év során: kétharmadról háromnegyedre emelkedett azok aránya, akik őt említik a gyerekeknek ajándékhozóként (6. ábra), és még a felekezethez nem tartozók, illetve a születésekor meg nem kereszteltek körében is eléri a héttizedet.
 
A felnőttek viszont az ajándékokkal kapcsolatban is borúlátóbbak: az elmúlt két évben mindig az inflációt meghaladó mértékben terveztek többet költeni ajándékokra a megelőző évhez képest, most viszont átlagosan 3 százalékkal kevesebbet, 36 ezer forintot. Tavaly átlagosan hét embernek, fejenként hétezer forintért gondoltak ajándékot venni a válaszadók, idén átlagosan hat embernek fejenként hatezer forintért. Nem csökkent azonban a karácsonyfák tervezett magassága. Idén is tíz megkérdezettből kilenc állította, hogy lesz otthonában karácsonyfa, és a múlt évi elképzeléseknél átlagosan 4 centivel magasabbra saccolták a fenyőfát. A többség (kétharmadnyian) egyébként az idén is kivágott fát akar állítani, minden negyedik válaszadónál műanyag fa lesz, és mindössze 8 százaléknyian szeretnének cserepes fenyőt díszíteni.
 
 
A közvélemény-kutatást 2006. december 1-je és 5-e között készítette a Medián az ország településszerkezetét tükröző közel 100 településen, 1200 18 éves és idősebb állampolgár személyes megkérdezésével. Az úgynevezett véletlen mintavételből eredő kisebb torzulásokat a KSH adatai alapján súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a felnőtt lakosság tényleges összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 3-5 százalék.




Ábrák