Kétharmad az egyháztörvény ellen
www.median.hu 
2017. július 20. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2012. február 28.

Kétharmad az egyháztörvény ellen

A lakosság alig tudott konkrét részleteket az új egyháztörvényből, ám a többség a jogszabály bizonyos rendelkezéseiről és az elfogadás módjáról is kritikusan vélekedik.

  
A magyarországi egyházak helyzetét alapjaiban megváltoztató törvény a horderejéhez viszonyítva kevés figyelmet kapott. December elejéig az emberek kevesebb, mint harmada, de még a rendszeresen templomba járóknak is mindössze 36 százaléka hallott egyáltalán arról, hogy új törvény született az egyházak szabályozására. A törvényt időközben az Alkotmánybíróság megsemmisítette, az országgyűlés viszont lényegében változatlan tartalommal újra elfogadta, így az új szabályokról értesültek aránya valamelyest emelkedhetett, a törvény egyes részleteinek megítélése azonban feltehetően nem változott.
 
Igaz, az emberek már a „kiinduló helyzetet” is meglehetősen sokféleképpen látták. Arra a kérdésre például, hogy a kérdezés időpontjában (tehát még az új törvény hatályba lépése előtt) körülbelül hány egyház működött Magyarországon, a válaszok nullától több százig szóródtak, a megkérdezettek túlnyomó többsége azonban a bejegyzett egyházak valós számának töredékére gondolt. Kétszáz körüli számot mindössze a válaszadók 1-2 százaléka mondott, az emberek több mint fele (53 százalék) ezzel szemben legfeljebb tíz működő egyházra tippelt, és becslések átlaga sem érte el a harmincat (28,4).
 
Viszonylag sokan érezték úgy, hogy már épp ideje volt rendezni az egyházak helyzetét, az így vélekedők mégis egyértelműen kisebbségben vannak: a megkérdezettek 25 százaléka, ezen belül a Fidesz-szavazók 39 százaléka üdvözölte az új szabályozást. Jóval többen vannak tehát azok, akik viszont úgy látják, hogy a jelenlegi helyzetben nem ezzel kellett volna foglalkozni: a megkérdezettek 62 százaléka, sőt, még a kormánypárti szavazók relatív többsége (48 százaléka) szerint is lettek volna ennél sokkal fontosabb dolgok. Ebben a kérdésben ugyanakkor a leginkább érintett csoportban, tehát a rendszeresen templomba járók körében mérhető a legerősebb megosztottság: közülük csaknem ugyanannyian örültek az új szabályozásnak, mint ahányan azt a mostani helyzetben szükségtelennek tartották (46, illetve 48 százalék).
 
A jogszabály konkrét elemeivel kapcsolatban is hiányos a lakosság tájékozottsága. A törvény alapelemét, miszerint az állam tizennégy egyházat ismer el, a törvényről korábban értesülteknek  is mindössze 7 százaléka tudta pontosan. Az elismert egyházak számát a többség (az összes válaszadó 82, a törvényről értesültek 69 százaléka) 1 és 10 közé „saccolta”. Arról pedig, hogy pontosan mely egyházakat ismeri el a törvény, még a korábban értesülteknek is erősen hiányosak az ismeretei, igaz, a katolikus és a református egyház szinte mindegyiküknek eszébe jutott (99, illetve 98 százalék). Az evangélikus egyházat azonban már csak alig háromnegyedük, a Zsidó Hitközségek Szövetségét nagyjából kétharmaduk, a baptista közösséget pedig alig felük említette. Más egyházakat kimondottan kevesen tudtak megemlíteni, igaz, az elismert egyházak listájára utolsóként felkerülő Hit Gyülekezete a törvényről értesültek 36 százalékának eszébe jutott.
 
Viszonylag kevesen tudták megmondani, hogy az új szabályozás szerint milyen feltételeket kell teljesíteni a törvényben el nem ismert egyházaknak a nyilvántartásba vételhez. A törvényről értesülteknek is csak 58 százaléka, az összes megkérdezettnek pedig mindössze 36 százaléka tudott legalább egy ilyen feltételt megnevezni. A hosszú, legalább húszéves magyarországi működést tudták a legtöbben (az összes megkérdezett 25 százaléka), a legalább ezres taglétszámról az emberek 16 százaléka, a tagok meglétének személyes adatokkal és aláírással való igazolásáról pedig mindössze 8 százalék tudott.
 
Összességében tehát a lakosság jelentős része alig tudott konkrét részleteket a sebtében elfogadott új szabályozásból. A törvény bizonyos rendelkezéseiről azonban az emberek jelentős többsége kritikusan vélekedik. A szabályozás egyik különösen vitatott pontja az, hogy az egyházakat ezentúl nem a bíróságon kell bejegyeztetni, hanem a parlament dönt róluk kétharmados többséggel. Ezt a részletet a megkérdezettek csaknem héttizede (69 százalék) elítéli, és még a Fidesz-szavazók 58 százaléka is helytelennek tartja, hogy politikusok fognak dönteni vallási kérdésekben. A válaszadók mindössze 20 százaléka (a Fidesz szavazóinak is alig több mint harmada) ért egyet azzal, hogy a választott parlamenti képviselők döntsenek az egyházak sorsáról.
 
A döntés parlamenti jogkörbe utalása egyben azt is jelenti, hogy a fideszes képviselők szavazata nélkül jelenleg nem lehet egyházat bejegyezni. Komoly kritika, hogy ez a helyzet még a kormánypárti szavazók fele szerint is sérti a vallásszabadságot, összességében pedig a válaszadók 59 százaléka érzi így – csaknem kétszer annyian, mint ahányan nem látnak ilyen veszélyt (31 százalék).
 
A lakosság nagyobb része a kormány törvénykezési gyakorlatát is rossz szemmel nézi. Az egyháztörvény elfogadását (több más, fontos jogszabályhoz hasonlóan) ugyanis nem előzte meg komoly szakmai vagy társadalmi vita. A helyzeten ráadásul az sem változtat, hogy időközben a törvényt az elfogadás módja miatt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, hiszen a fideszes parlamenti többség szinte változatlan formában újból elfogadta. Az emberek meghatározó része (63 százalék) úgy gondolja, az egyházak kérdésében mindenképpen szükség lett volna társadalmi vitára, és ezt még a Fidesz-szavazók 55 százaléka is így érzi. A megkérdezettek mindössze 23 százaléka (és ezen belül a fideszeseknek is csak 36 százaléka) látja úgy, hogy nem lett volna szükség a törvénytervezet hosszas egyeztetésére.
 
 
A felmérést 2011. december 2-a és 6-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák