Temetni fogjuk, nem dicsérni?
www.median.hu 
2017. július 27. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. november 07.

Temetni fogjuk, nem dicsérni?

Felmérés a népszavazásról

A közvélemény jelentős része attól tart, hogy a magyar politikai elit le fogja járatni a népszavazás intézményét, és ezzel összhangban a részvételi kedv is csökken – így foglalható össze október első felében készült felmérésünk eredménye.

 
Tíz emberből négyen mondták a Medián kérdezőbiztosainak, hogy biztosan részt vennének egy olyan népszavazáson, amelyen a közelmúltban felmerült kérdésekről kell véleményt mondani (1. ábra). Ha most tartanák a népszavazást, ez rossz hír lenne a voksolást kezdeményezőknek és támogatóknak. Egyrészt azért, mert a közvélemény – más belpolitikai kérdésekhez hasonlóan – igen megosztott a felvetett témákban, és így kétséges, hogy eredményes lenne-e a szavazás. Másrészt a harmadik köztársaságban megtartott népszavazások tapasztalatai szerint már a mozgósítás is igen nehéz dolog: egyedül a „négyigenes” referendum idején ment el szavazni a választók legalább fele, azt követően csak a NATO tagságról szóló népszavazás előtt bevezetett „könnyített” módon (azonos választ adjon a választópolgárok egynegyede plusz egy voks) lehetett eredményessé tenni a népszavazásokat. Ráadásul a parlamenti pártok mindkét, eredményesen végződött (NATO- és EU-tagság) népszavazás alkalmával egységesek voltak. Harmadrészt a Medián tapasztalatai szerint többen szokták biztosra mondani a részvételüket a népszavazás előtti felmérésekben, mint ahányan valóban el is mennek (1. táblázat).
 
Az év eleje óta egyébként jelentősen ingadozott az emberek népszavazási kedve. Januárban még csak tízből négyen mondták, hogy biztosan elmennének, ez tízből ötre nőtt azt követően, hogy az Országos Választási Bizottság meghajolt az Alkotmánybíróság véleménye előtt, és zöld utat adott a Fidesz három kérdésének. Most októberre a „biztos” résztvevők aránya visszatért az év eleji alacsonyabb szintre (2. ábra). A kérdésjavaslatok közül a vezető politikusok kezdeményezései az ismertebbek a magánszemélyekéihez képest. Tíz emberből nyolc említette „fejből”, hogy hallott a Fidesz, négy pedig, hogy értesült Gyurcsány Ferenc népszavazási indítványáról. A többit ennél jóval kevesebben említették (3. ábra). Amikor az került szóba, hogy különböző kezdeményezések közül miről lenne helyes megkérdezni az embereket, szintén a fideszes és a miniszterelnöki javaslatok szerepeltek jól (4. ábra).
 
A mostani népszavazás egyébként az átlagnál nagyobb érdeklődést és kedvezőbb megítélést kap az ellenzékiek körében. Ez nemcsak azért nem meglepő, mert kedvenc pártjuk, pártjaik kezdeményezéseiről van szó, de a hazai tapasztalatok szerint az ellenzéki szavazók és pártok, politikusok mindig fogékonyabbak az állampolgári kezdeményezésekre, például a civil szervezetek kritikáira, mint a kormánypártok vagy mint ugyanezek a politikusok kormányra kerülve. Mindenesetre az ellenzéki szavazók a többieknél nagyobb arányban mondták, hogy biztosan elmennek voksolni (5. ábra), és azt is, hogy az a jó, ha minél több kérdésben dönthetnek a hétköznapi emberek.
 
Ahogy a népszavazással kapcsolatban nyár óta jelentősen csökkent a szavazási elszántság, úgy ez utóbb említett, a népszavazás értelmét, jelentőségét firtató kérdésre adott válaszok is arra engednek következtetni, hogy sok embernek kezd tele lenni a hócipője a népszavazás körüli huzavonával és felhajtással. A legtöbben, tíz közül négyen azt mondták, hogy jó dolognak tartják a népszavazást, de úgy érzik, a kezdeményezők lejáratják azzal, hogy szinte hétről-hétre új kérdéseket javasolnak. A népszavazások gyakorisága egyébként elég változó Európában, a sokak által mintademokráciáknak tartott skandináv államokban és Svájcban például igen gyakori, ugyanakkor a szintén hosszú és magas presztízsű brit demokráciában még csak egyszer fordult elő (az EU-tagsággal kapcsolatban), hogy népszavazást tartottak, és például Bajorországban is létezik ez az intézmény, de még sohasem írtak ki egyet sem. Azok, akik a felmérés idején még nem ábrándultak ki a „népszavazásosdiból”, fele-fele arányban képviselték azt az álláspontot, hogy egy parlamenti demokráciában csak nagyon ritkán, kivételes esetekben van helye, illetve azt, hogy így van jól, és minél több kérdésben döntsön közvetlenül a nép (6. ábra). A szavazási hajlandóságot tekintve nagyobb volt a különbség a különböző politikai beállítottságú válaszadók között, azaz nemcsak a kormánypártiak és az ellenzékiek, de a kedvenc párttal rendelkezők és a többiek között is lényegesen különbözött a részvételi elszántság; ebben a kérdésben csak az ellenzéki szavazók véleménye más, mint az összes többi válaszadóé (7. ábra).
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2007. október 12-e és 16-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
1. táblázat
Előre jelzett és tényleges részvétel korábbi országos népszavazásokon (százalék)
 
előtte biztosra mondta a részvételét
valódi részvétel
Négyigenes (1989. november)
66
58
A köztársaságielnök-választásról (1990. július)
n.a.
14
a NATO-tagságról (1997. november)
52
49
az EU-tagságról (2003. április)
71
46
decemberi kettős (2004. december)
42
37
a mostani népszavazási kezdeményezések
39
 
 
 
Kapcsolódó cikkek:




Ábrák