Utak és alagutak
www.median.hu 
2017. november 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. január 22.

Utak és alagutak

A fővárosi fejlesztések közül az utak felújítását és metró beruházásokat tartják a legfontosabbnak a budapestiek – derül ki a Főpolgármesteri Hivatal megbízásából készült Medián-felmérésből.

 
Az elmúlt egy évben zajlott budapesti beruházások, fejlesztések közül egyértelműen a 4-es metró építésének megkezdése hagyott leginkább nyomot a főváros lakosságában: amikor a közelmúltban történt fejlesztéseket kellett sorolniuk, a válaszadók több mint fele említette a metróépítést. Ezt is beleszámítva a közlekedést érintő beruházások, így az útfelújítások, a 2-es metró felújítása és a Combino villamosok beszerzése kapták a legtöbb említést (utóbbiakra a válaszadók 30, 25 és 13 százaléka emlékezett).
 
A 2007-es fővárosi beruházások közül a budapestiek szerint azokra van a legnagyobb szükség, amelyek a legszélesebb rétegeket érintik: a legtöbben az M0-ás körgyűrű építését, a főútvonalak felújítását és a metróberuházásokat sorolták a saját családjuk szempontjából legfontosabb három fejlesztés közé (1. ábra). Igaz, ezek közül a 4-es metró alagútfúrásának megkezdését minden negyedik polgár nem igazán tartotta fontosnak. A fővárosiak jelentős része (46 százalék) le tudott volna mondani az öszes körúti villamos Combinóra cseréléséről, de a kerékpárút-hálózat bővítését és a csepeli szennyvíztisztító megépítését is a válaszadók nagyjából kétötöde érezte kevésbé szükségesnek. A legkevésbé fontosnak pedig az 56-os villamos pályájának felújítását tartják: ezt a megkérdezetteknek közel háromötöde, de még az érintett budai kerületekben lakóknak is 44 százaléka a legkisebb jelentőségű beruházások közé sorolta.
 
A következő évekre tervezett beruházásokat áttekintve ugyancsak a legszélesebb kört érintők kerültek az élre: ezek közül is a közlekedést, tömegközlekedést érintő beruházásokat tartották a legtöbben fontosnak (2. ábra). A legfontosabbnak a korábban megkezdett közútfelújítási program folytatása bizonyult, de a Margit híd halaszthatatlan felújítása is sok szavazatot kapott. A fővárosiak közel harmada fontosnak tartja a 4-es metró átadását is, bár ezt minden tizedik megkérdezett még így is a három legkevésbé fontos beruházás közé sorolta. A fontosnak tartott tervezetek közül azonban a 2-es metró kocsijainak cseréje osztja meg a leginkább a lakosságot: csaknem ugyanannyian sorolták ezt a három legkevésbé fontos fejlesztés közé, mint ahányan a legfontosabbak közé. Hasonlóan megoszlanak a vélemények az 1-3-as villamos vonalának meghosszabbításával kapcsolatban is, ráadásul ezt még az érintett kerületek lakói sem tartják különösebben fontosnak. A Római parti gát megépítését ugyanakkor a fővárosi lakosságnak csak 11 százaléka, de a III. kerületi válaszadóknak csaknem a fele a legfontosabb beruházások közé sorolta. A marginálisnak ítélt, szűkebb kört érintő beruházások, például az Állatkert és a városligeti Műjégpálya felújítása, vagy a Szépművészeti Múzeum bővítése a fontossági sorrend utolsó harmadába kerültek. A legtöbben ugyanakkor a Kormányzati Negyed – időközben visszavont – tervét tartották feleslegesnek, bár a megkérdezettek 30 százaléka a szükségtelen beruházások közé sorolta a Közraktárak helyén megépítendő kulturális központot, és csaknem minden ötödik az egykori óbudai gázgyár átalakításától is el tudna tekinteni.
 
Látható, hogy fontossága ellenére a 4-es metró eléggé megosztja a budapesti lakosságot – tegyük hozzá, elsősorban politikai szimpátiák szerint. Összességében a megkérdezettek bő nyolcvan százaléka fontosnak tartja az új metróvonal megépítését, de a régóta húzódó beruházáshoz ma már vegyes érzelmek is kapcsolódnak. A 4-es metrónak sokak számára lehet valami szimbolikus jelentősége is, mert az átadását sokan tartják fontosnak még azok közül is, akik valójában nem, vagy alig közlekednek. (Igaz, a leginkább érintett kerületekben élők 30 százaléka kiemelten fontosnak tartja a beruházást.) A 4-es metró ügye úgy tűnik politikai kérdés is: bár a Fidesz szavazói között is többségben vannak azok, akik „átlagosan fontosnak” tartják a beruházást, ebben körben az ellenzők száma már meghaladja azokét akik „nagyon fontosnak” tartják a metróépítést. A kormánypárti szavazók elsöprő többsége szintén fontosnak tartja a beruházást, de körükben háromszor annyian tekintik nagyon fontosnak a metró ügyét, mint ahányan elutasítják (3. ábra).
 
 
A felmérést 2007. november 16-a és december 2-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a főváros felnőtt népességét reprezentáló 2000 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a fővárosi szavazókorú lakosság kerület, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±1-5 százalék.




Ábrák